A gyergyóditrói pékek körüli botrányról a volt államelnök szerint az RMDSZ tehet, amely „a magyarországi extrémizmus vazallusává vált”.

A 2010-es években az európai projekt a pragmatikus válságkezelés és az elvtelen kompromisszumok között őrlődött, ami végül egyrészről elvezetett az európai köztársaság megalakulásához, másrészről Magyarország kisodródásához, amit az sem tudott megakadályozni, hogy 2026 után Orbán Viktort az EU-pártibb Lázár János váltotta a miniszterelnöki székben. Laczó Ferenc Maastrichtból még a 2020-as évekig is kitekint.

Bűntudatkultusz a klímaváltozás ellen, visszaszoruló kereszténység, erősödő iszlám, megváltozó emberkép, fideszes próbálkozás egy új elit kiépítésére a járadékvadász külföldi befektetőkkel szemben: Máthé Áron írta meg nekünk, mit írna a 2010-es évekről a jövő történelemkönyvébe.

Náci kollaboráns vagy nemzeti hős? Ukrajnában továbbra is eldöntetlen Sztyepan Bandera szerepe, akire most 111. születésnapján emlékeztek.

Temesváron hirdette meg nemrég Orbán Viktor az új Közép-Európát többek között Románia és Magyarország részvételével. Bár a román államelnök nem kért a közeledésből, mi kíváncsiak voltunk, mit jelenthet ez pontosan, és mit szólnak mindehhez a romániai értelmiségiek? Sorozatunk ötödik részében Victor Neumann temesvári történész-politológus válaszol.

​Miért most került elő Trianon ügye, és miért épp a román szociáldemokratáktól? Pirosbetűs nemzeti ünnepet vagy csak sima emléknapot akarnak csinálni június 4-éből? Eleve, hogyan jelenik meg Trianon a román történetírásban? Az Azonnali Novák Csaba Zoltán marosvásárhelyi történészt kérdezte a trianoni évfordulót ünneppé tevő, nagy port kavaró román javaslatról.

Noha sokak számára valamiféle középkori maradiságnak tűnik, a pápák tévedhetetlenségét százötven éve mondta ki az első vatikáni zsinat. Nem holmi maradiság, hanem a korszak kihívásaira való válasz volt a cél. Az, hogy a katolikus egyház a nemzetállamokkal és nacionalizmussal szemben meg tudta őrizni a függetlenségét, sokban ennek köszönhető.