+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő & Bakó Bea
2020. február 3. hétfő, 12:43
A gyergyóditrói pékek körüli botrányról a volt államelnök szerint az RMDSZ tehet, amely „a magyarországi extrémizmus vazallusává vált”.

Nemcsak a magyar nyelvű médiában, de a román sajtóban is nagy felhördülést okozott a gyergyóditrói pékségben dolgozó két Srí Lanka-i pék esete, akiknek el kellett költözniük a faluból a helybeliek abbéli felháborodása miatt, hogy helyiek helyett távol-keleti vendégmunkásokat alkalmaznak a kilencvenfős üzemben.

 

Azóta persze kiderült, hogy a pékek ügye komplexebb, minthogy a ditróiak xenofóbak lennének. A témában tartott falugyűlésen például többen is kritizálták a a ditrói üzem munkakörülményeit, a ki nem fizetett túlórákat, vagyis a helybeliek szerint, ha normális körülményeket teremtene a pékség tulajdonosa, akkor nem is szorulnának távol-keleti vendégmunkások alkalmazására a helyiek helyett. Persze Románia előző államelnökének,

 

Traian Băsescunak több se kellett ahhoz, hogy a nacionalista hangulatkeltés irányába terelje el a Ditróról szóló diskurzust:

 

a B1 TV vasárnap esti adásában, melyet a Transindex szúrt ki, közölte, hogy lényegében még csak nem is a Fidesz vagy a magyarországi politika, hanem a romániai magyar párt RMDSZ a hibás a történtekért.

 

„A magyarok úgy általában nagyon összetett emberek, akik nem támogatják azokat, akik körülöttük élnek” – fejtegette a nacionalista PMP pártot vezető Băsescu a tévéinterjúban, hozzátéve, hogy a Ditróban történtek nem a Fidesznek, a Jobbiknak, vagy a magyarországi médiának köszönhetők, hanem az RMDSZ politikájának.

 

„Hadd fogalmazzak tisztán,

 

a Srí Lanka-iakkal tanúsított viselkedés ugyanaz, mint amit a magyar kisebbségi adminisztráció tanúsít a románokkal.

 

A románok ugyanebben a bánásmódban részesülnek” – fejtegette. Băsescu még azt is hozzátette: az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor „meggyőződéses románellenes”, amióta pedig ő került a magyar párt élére, a lakosság radikalizációja csak erősödött. A volt államelnök szerint egyben az, hogy a ditróiak nem szeretnék a sötét bőrűek által sütött kenyeret enni, megmutatja „mennyire torzult is az RMDSZ politikája”.

 

„Ha az RMDSZ bölcs politikát folytatna, akkor nem lenne rájuk hatással a Fidesz vagy a Jobbik, vagy épp a Budapest által pénzelt sajtó.

 

Az RMDSZ azonban meghajolt, és a magyarországi extrémizmus vazallusává vált”

 

– mondta Traian Băsescu, akit egyébként már az Azonnali is kérdezett az Európai Néppárt tavaly novemberi, zágrábi kongresszusán.

 

Akkor a PMP elnöke azt is nyilatkozta nekünk, hogy „amíg vannak politikusok, akik próbálnak kioktatni minket, hogy hogyan adjunk területi autonómiát a magyaroknak, addig el is fogom mondani minden nap, hogy Románia a Tiszáig tart”. Băsescu az interjú végén akkor azt is megosztotta az Azonnali stábjával, mit gondol a magyarokról: „Nézzék a propagandát, a magyarok hülye propagandáját! Elképesztően agresszívak, és minden pillanatban készen állnak a dezinformálásra”.

 

 

Gyergyóditró-ügyben megszólalt egyébként Rareș Bogdan, a Romániát jelenleg kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke is, akit korábban, még tévés műsorvezetőként magyarellenes kijelentései miatt többször megbírságoltak, de az elnökválasztási kampányban már testvéreknek nevezte a magyarokat. Bogdan a Srí Lanka-i pékek ügyében azt mondta: 

 

a gyűlölködő retorikát a Fidesz terjesztette el Romániában is

 

Transindex Bogdan mellett idézi a magyarellenességéről hírhedt Ion Aurel Pop nyilatkozatát is: a Román Akadémia elnöke a ditrói esettel kapcsolatban felidézte, hogy a magyar állam diszkriminatív politikát folytat az idegenekkel szemben, kerítést emelt a határra, és a székelyföldieket a magyar televíziókon keresztül éri el ennek hatása. Viszont mivel Ditró Románia területén van, így „a román törvényeknek, moralitásnak, és állampolitikának kell alávetnie magát”.

 

BORÍTÓKÉP: Bakó Bea / Azonnali

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás