István király, országtorta, kitüntetés, körmenet, tűzijáték. Nagyjából ezzel a hat szóval leírható, hogy mit jelent ma (legalábbis ha nincs épp koronavírus-járvány) a legnagyobb állami ünnep, augusztus huszadika. Hosszú utat járt be a huszadik században, de valahogy politikamentesebb tudott maradni, mint másik két nemzeti ünnepünk, március tizenötödike és október huszonharmadika. De miért?
1989. július 6-án halt meg a huszadik század második felének legmeghatározóbb magyar politikusa, Kádár János. Gyászszertartása legalább akkora eseménynek számított, mint Nagy Imre és társai újratemetése, melyet nem egészen egy hónappal korábban rendeztek meg. Tavaly, halálának harmincadik évfordulóján minimális diskurzus zajlott megítéléséről, idén azonban – amikor a rendszerváltás óta telt el ugyanennyi idő – nemigen beszélünk róla. Vagyis beszélünk, de másként.
Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti magán Oroszország urát.
Amikor bevezették a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapját húsz éve, egy kultúrharcos vitának próbáltak véget vetni. De sikerült?
Nem biztos, hogy erőszak nélkül megúszta volna az ország, ha előrehozott választást tartanak 2006-ban – állítja Hiller István korábbi MSZP-elnök és oktatási miniszter, aki azt is elmondja, miért volt jó ötlet fenntartani a jogfolytonosságot az MSZMP-vel, kit lehet egykori kommunistának nevezni, megeszi-e a DK az MSZP-t, és miért nem kell lemondania az Erdoğant fogadó Gajda Péternek. Interjú.
Orbán vagy Kádár alatt volt jobb? Internacionálé vagy Örömóda? Nagy Baloldali Kérdésekről faggattuk az MSZP-s Kunhalmi Ágnest. Videó!
Ki volt valójában Nagy Imre? A parasztság barátja vagy ellensége? A nép felszabadítója, vagy éppen az, aki az országot újra nyomorba döntötte? Az 1956-os forradalom hőse, vagy alkalmatlan miniszterelnök? Mártír, vagy csupán egy balszerencsés politikus? A Fej vagy írás történészei válaszolnak.