+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2020. február 25. kedd, 12:46
Amikor bevezették a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapját húsz éve, egy kultúrharcos vitának próbáltak véget vetni. De sikerült?

Huszadik alkalommal emlékezünk a kommunista diktatúra áldozataira február huszonötödikén, az emléknap alkalmából most visszatekintünk annak történetére.

 

Mi a kommunizmus?

 

A kommunizmus egy olyan utópisztikus filozófiai rendszer, melyet Karl Marx és Friedrich Engels dolgozott ki a 19. században. Az 1848-ban megjelent Kommunista kiáltványban összefoglalt elméletet a gyakorlatba kívánták átültetni. Az elmélet mozgalommá alakult, melynek fő célja a kapitalista berendezkedés felszámolása, a kizsákmányolásmentes, egyenlőségen és közös munkán alakuló társadalom létrehozása.

 

A KOMMUNISTA KIÁLTVÁNY ÉS SZERZŐI

 

1917-ben már az ún. bolsevik típusú kommunista mozgalom került hatalomra Oroszországban  Vlagyimir Iljics Lenin vezetésével, és teljesedett ki Joszif Visszarionovics Sztálin irányításával.

 

A bolsevik típusú kommunizmus elviekben a marxi hagyományt kívánta követni, a gyakorlatban azonban a 20. század legmeghatározóbb totalitárius rendszerévé vált.


SZTÁLIN ÉS LENIN 1919-BEN

 

Magyarországon először a rövid életű 1919-es Tanácsköztársaság idején kísérleteztek a kommunizmus adaptálásával, de az 133 nap után összeomlott. A kommunistáknak végül a II. világháború után sikerült közel 40 évre berendezkedniük először Rákosi Mátyás, majd az 1956-os forradalom után Kádár János vezetésével.

 

A kommunizmus áldozatai itthon és világszerte

 

A Stéphane Courtois által szerkesztett (bár azóta is vitatott)

 

A kommunizmus fekete könyve című munka szerint a bolsevik típusú kommunizmusnak közel 100 millió áldozata volt.

 

Ennek megoszlása a következőképp néz ki:

 

AZ ÁLDOZATOK SZÁMA AZÓTA IS VITA TÁRGYÁT KÉPEZI A TÖRTÉNETTUDOMÁNYBAN. AZ ADATOK AKÁR 65 ÉS 93 MILLIÓ KÖZÖTT IS INGADOZHATNAK.

 

Magyarországon gyakorlatilag nem volt család, melyet valamilyen módon ne érintett volna a kommunista elnyomás. Néhány ehhez kapcsolódó adat a magyar kommunizmus történetéből:

 

+ 1945 és 1950 között közel 60 ezer ember került bíróság elé, ebből 26 997-et el is ítéltek, 477-et halálra ítéltek, 189-et kivégeztek.

 

+ Ugyanebben az időszakban közel 50 ezer embert internáltak, 15 ezret pedig kitelepítettek lakóhelyükről.

 

+ A szovjet kényszermunkatáborokban 200 ezer magyar lelte halálát.

 

+ Az 1956-os forradalom után közel 35 ezer személy ellen folyt eljárás, közülük 14 ezret elítéltek, 229 esetben pedig kivégzés is történt.

 

+ 1957 májusáig 182 ezren hagyták el az országot a megtorlástól való félelmükben.

 

Mi történt február 25-én?


„Alig fejeztük be a vacsorát, amikor Kapócs Ferenc titkárom lépett hozzám. 

 

Nagyon rossz hírt hozok, miniszterelnök úr. Kovács Bélát letartóztatták az oroszok.”

 

Így emlékszik 1947. február 25-ének esti óráira Nagy Ferenc, aki ekkor még egy hónapja sem volt kormányfő. A választásokon többséget szerző Független Kisgazdapártra Rákosi Mátyás már hónapokkal korábban kiadta a kilövési engedélyt. A cél a legnagyobb kormányzó párt „elemekre bontása” (közismertebb formában: „leszalámizása”) volt. Kovács Béla ennek a pártnak a főtitkáraként került a Péter Gábor vezette Államvédelmi Osztály célkeresztjébe.

 

A kommunisták által kreált ún. „köztársaságellenes-összeesküvés” leleplezése a kisgazdák felszámolását szolgálta. Az ávósok által kicsikart vallomások alapján Kovács Béla is gyanúba keveredett, ám mind az Országgyűlés, mind Nagy Ferenc kiállt érte, pedig Georgij Puskin szovjet nagykövet is szót emelt az ügyben.

 

Végül a rendőrségi és államvédelmi kihallgatás után a szovjet hadsereg katonai elhárítása tartóztatta le Kovácsot.

 

A főtitkár 1955-ig volt szovjet kényszermunkatáborban, s csak élete utolsó négy évére térhetett haza Magyarországra.


A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ÚJSÁGÁNAK KORABELI CÍMLAPJA


Kovács eltüntetése után nem sokkal Rákosi Nagy Ferencet (hasonló vádak alapján) lemondatta, majd az 1947-es elcsalt (ún. „kékcédulás”) választások után a Magyar Kommunista Párt került hatalomra.

 

Egy emléknap története

 

A millenium óta február 25-e tehát a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Korábban 1994-ben már született javaslat egy ilyen emléknap bevezetésére, akkor azonban november 4-ét (az 1956-os forradalom leverésének számító dátumot) szemelték ki. A kormányváltást követően ez a téma nemigen volt napirenden egészen az első Orbán-kormány megalakulásáig.

 

2000-ben Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter elrendelte, hogy április 16-án az iskolákban emlékezzenek meg a holokauszt áldozatairól.

 

Erre reakcióként született Horváth Béla akkori kisgazda képviselő levele, melyben arra kérte Pokornit, hogy ne csak a holokauszt, de a kommunizmus áldozatainak is legyen emléknapja.

 

Javaslata szerint április 2-án (Apor Vilmos, a szovjetek által meggyilkolt győri püspök halálának évfordulóján) legyen rendszeres megemlékezés „a kommunisták egyház- és népellenes magatartásáról”, de ekkor kellett volna beszélni az 1940-es katyni tömeggyilkosságokról és a recski büntetőtábor 1950-es felállításáról is. A dátummal azonban az volt a baj, hogy általában a tavaszi szünetre esik, így az iskolákban nem igazán lett volna mód erről beszélni – ezért is került végül február 25-re ez a nap.

 

Az ügy hátterében már zajlott egy (a maira erősen emlékeztető) kultúrharcos vita, melynek középpontjában Lovas István Összehasonlító véralgebra című publicisztikája volt. Ebben Lovas a holokauszt egyediségét kérdőjelezte meg, összevetve azt a sztálinizmus rémtetteivel vagy a észak-amerikai indiánok genocídiumával. A két emléknap bevezetése mintha ennek a vitának kívánt volna véget vetni.

 

Azóta eltelt  húsz év, de a két ünnepnap mintha két tábor saját emléknapjává vált volna: van aki csak az egyikről, van aki csupán a másikról kíván megemlékezni. Vajon ezt érdemlik-e az áldozatok? Lehet-e az egyes emberek szenvedéseit számháborúvá alakítva a napi politikában felhasználni?

 

Ha, igen, akkor sajnos értelmet nyer az a Sztálinnak tulajdonított cinikus mondás, miszerint: „Egy ember halála tragédia, millióké statisztika.”

 

A szerző történész. Olvasnál még Bárány Balázstól az Azonnalin? Ide kattints!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.

A környező országok közül lehagyta Magyarországot Szlovákia a lakosságarányos aktív fertőzések számában, de ez nem jelenti azt, hogy itthon javulna a járványhelyzet.

Az egészségügyi intézmények egyre kevésbé bírják a koronavírus-járvánnyal járó nyomást. Volt, hogy nem akartak beteget átvenni kórházak a mentősöktől, máshol már apácakra is szükség van.

Egy hete még csak riogattak vele, hétfőtől azonban már mindehol hordani kell a maszkot a román fővárosban.

A húsipari lobbi szerint nem szabadna kolbásznak hívni olyan élelmiszert, amiben nincs hús. Az EP a héten szavaz erről.

Orosz hírforrások szerint a rendfenntartók gumilövedékeket használnak, és egyelőre azokat is csak a levegőbe lövöldözik.

A hét kérdése

Sok olyan mese létezik, amely megbotránkoztathatja Dúró Dórát, mert nem a keresztény értékeket és a klasszikus családmodellt hirdetik.

Azért ide elnéznénk

Hogyan lehet a szolidaritás kultúráját intézményesíteni a művészeti világban? Milyen egzisztenciális terheket és elvárásokat vehet le ez az alkotók válláról? Kerekasztal-beszélgetés, október 19.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás