+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2020. február 25. kedd, 12:46
Amikor bevezették a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapját húsz éve, egy kultúrharcos vitának próbáltak véget vetni. De sikerült?

Huszadik alkalommal emlékezünk a kommunista diktatúra áldozataira február huszonötödikén, az emléknap alkalmából most visszatekintünk annak történetére.

 

Mi a kommunizmus?

 

A kommunizmus egy olyan utópisztikus filozófiai rendszer, melyet Karl Marx és Friedrich Engels dolgozott ki a 19. században. Az 1848-ban megjelent Kommunista kiáltványban összefoglalt elméletet a gyakorlatba kívánták átültetni. Az elmélet mozgalommá alakult, melynek fő célja a kapitalista berendezkedés felszámolása, a kizsákmányolásmentes, egyenlőségen és közös munkán alakuló társadalom létrehozása.

 

A KOMMUNISTA KIÁLTVÁNY ÉS SZERZŐI

 

1917-ben már az ún. bolsevik típusú kommunista mozgalom került hatalomra Oroszországban  Vlagyimir Iljics Lenin vezetésével, és teljesedett ki Joszif Visszarionovics Sztálin irányításával.

 

A bolsevik típusú kommunizmus elviekben a marxi hagyományt kívánta követni, a gyakorlatban azonban a 20. század legmeghatározóbb totalitárius rendszerévé vált.


SZTÁLIN ÉS LENIN 1919-BEN

 

Magyarországon először a rövid életű 1919-es Tanácsköztársaság idején kísérleteztek a kommunizmus adaptálásával, de az 133 nap után összeomlott. A kommunistáknak végül a II. világháború után sikerült közel 40 évre berendezkedniük először Rákosi Mátyás, majd az 1956-os forradalom után Kádár János vezetésével.

 

A kommunizmus áldozatai itthon és világszerte

 

A Stéphane Courtois által szerkesztett (bár azóta is vitatott)

 

A kommunizmus fekete könyve című munka szerint a bolsevik típusú kommunizmusnak közel 100 millió áldozata volt.

 

Ennek megoszlása a következőképp néz ki:

 

AZ ÁLDOZATOK SZÁMA AZÓTA IS VITA TÁRGYÁT KÉPEZI A TÖRTÉNETTUDOMÁNYBAN. AZ ADATOK AKÁR 65 ÉS 93 MILLIÓ KÖZÖTT IS INGADOZHATNAK.

 

Magyarországon gyakorlatilag nem volt család, melyet valamilyen módon ne érintett volna a kommunista elnyomás. Néhány ehhez kapcsolódó adat a magyar kommunizmus történetéből:

 

+ 1945 és 1950 között közel 60 ezer ember került bíróság elé, ebből 26 997-et el is ítéltek, 477-et halálra ítéltek, 189-et kivégeztek.

 

+ Ugyanebben az időszakban közel 50 ezer embert internáltak, 15 ezret pedig kitelepítettek lakóhelyükről.

 

+ A szovjet kényszermunkatáborokban 200 ezer magyar lelte halálát.

 

+ Az 1956-os forradalom után közel 35 ezer személy ellen folyt eljárás, közülük 14 ezret elítéltek, 229 esetben pedig kivégzés is történt.

 

+ 1957 májusáig 182 ezren hagyták el az országot a megtorlástól való félelmükben.

 

Mi történt február 25-én?


„Alig fejeztük be a vacsorát, amikor Kapócs Ferenc titkárom lépett hozzám. 

 

Nagyon rossz hírt hozok, miniszterelnök úr. Kovács Bélát letartóztatták az oroszok.”

 

Így emlékszik 1947. február 25-ének esti óráira Nagy Ferenc, aki ekkor még egy hónapja sem volt kormányfő. A választásokon többséget szerző Független Kisgazdapártra Rákosi Mátyás már hónapokkal korábban kiadta a kilövési engedélyt. A cél a legnagyobb kormányzó párt „elemekre bontása” (közismertebb formában: „leszalámizása”) volt. Kovács Béla ennek a pártnak a főtitkáraként került a Péter Gábor vezette Államvédelmi Osztály célkeresztjébe.

 

A kommunisták által kreált ún. „köztársaságellenes-összeesküvés” leleplezése a kisgazdák felszámolását szolgálta. Az ávósok által kicsikart vallomások alapján Kovács Béla is gyanúba keveredett, ám mind az Országgyűlés, mind Nagy Ferenc kiállt érte, pedig Georgij Puskin szovjet nagykövet is szót emelt az ügyben.

 

Végül a rendőrségi és államvédelmi kihallgatás után a szovjet hadsereg katonai elhárítása tartóztatta le Kovácsot.

 

A főtitkár 1955-ig volt szovjet kényszermunkatáborban, s csak élete utolsó négy évére térhetett haza Magyarországra.


A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ÚJSÁGÁNAK KORABELI CÍMLAPJA


Kovács eltüntetése után nem sokkal Rákosi Nagy Ferencet (hasonló vádak alapján) lemondatta, majd az 1947-es elcsalt (ún. „kékcédulás”) választások után a Magyar Kommunista Párt került hatalomra.

 

Egy emléknap története

 

A millenium óta február 25-e tehát a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Korábban 1994-ben már született javaslat egy ilyen emléknap bevezetésére, akkor azonban november 4-ét (az 1956-os forradalom leverésének számító dátumot) szemelték ki. A kormányváltást követően ez a téma nemigen volt napirenden egészen az első Orbán-kormány megalakulásáig.

 

2000-ben Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter elrendelte, hogy április 16-án az iskolákban emlékezzenek meg a holokauszt áldozatairól.

 

Erre reakcióként született Horváth Béla akkori kisgazda képviselő levele, melyben arra kérte Pokornit, hogy ne csak a holokauszt, de a kommunizmus áldozatainak is legyen emléknapja.

 

Javaslata szerint április 2-án (Apor Vilmos, a szovjetek által meggyilkolt győri püspök halálának évfordulóján) legyen rendszeres megemlékezés „a kommunisták egyház- és népellenes magatartásáról”, de ekkor kellett volna beszélni az 1940-es katyni tömeggyilkosságokról és a recski büntetőtábor 1950-es felállításáról is. A dátummal azonban az volt a baj, hogy általában a tavaszi szünetre esik, így az iskolákban nem igazán lett volna mód erről beszélni – ezért is került végül február 25-re ez a nap.

 

Az ügy hátterében már zajlott egy (a maira erősen emlékeztető) kultúrharcos vita, melynek középpontjában Lovas István Összehasonlító véralgebra című publicisztikája volt. Ebben Lovas a holokauszt egyediségét kérdőjelezte meg, összevetve azt a sztálinizmus rémtetteivel vagy a észak-amerikai indiánok genocídiumával. A két emléknap bevezetése mintha ennek a vitának kívánt volna véget vetni.

 

Azóta eltelt  húsz év, de a két ünnepnap mintha két tábor saját emléknapjává vált volna: van aki csak az egyikről, van aki csupán a másikról kíván megemlékezni. Vajon ezt érdemlik-e az áldozatok? Lehet-e az egyes emberek szenvedéseit számháborúvá alakítva a napi politikában felhasználni?

 

Ha, igen, akkor sajnos értelmet nyer az a Sztálinnak tulajdonított cinikus mondás, miszerint: „Egy ember halála tragédia, millióké statisztika.”

 

A szerző történész. Olvasnál még Bárány Balázstól az Azonnalin? Ide kattints!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

Élő oltási számláló, oltási terv, és lényegében minden felmerülő kérdés-válasz megtalálható a török állami koronavírus-tájékoztató oldalon.

Múlt szombaton az esemény két főszponzora is bejelentette: az emberi jogsértések miatt nem támogatja a vb-t, ha azt Belarusz rendezheti meg.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás