El tudjuk képzelni, hogy TGM, Misetics Bálint, Bogár László, Csath Magdolna és Kásler Árpád árpádsávos zászlókkal, esetleg kitartást ordibálva akadályoznák meg a jövőben egységes pártként a kilakoltatásokat? Horvátországban ugyanis valami ilyesmi történt. A devizahitelesek kapcsán szokás a horvát joggyakorlatot idézni. Nézzük a politikait is!

A szerb elnök Tesla sorsáról folytat gondolatkísérletet, a miniszterelnök szerint pedig senkit sem zavar Szerbiában, hogy ő félig horvát. A horvát kormánytöbbségnek eközben része a horvátországi szerb párt is. Újabb poszt-jugoszláv anomáliák.

Huszonhárom évvel ezelőtt foglalta vissza a valóban viharos gyorsaságú Vihar (Oluja) akció keretében a tuđmani Horvátország az 1991-ben levált szerb többségű szakadár területeket. A Krajinai Szerb Köztársaság vége Horvátországban nemzeti ünnep. Ami azonban egyik oldalról „honvédő háborúnak“ látszik, az máshonnan nézve kitelepítés, etnikai tisztogatás.

A horvát foci lehet a mi kutyánk kölyke, de az sem kizárt, hogy a magyar politika pedig az ő kutyájuk kölyke lehet. Sok ponton egyezik ugyanis Orbán Viktor magyar miniszterelnök és az általa nagyon tisztelt, 1999-ben elhunyt Franjo Tuđman horvát elnök politikája.

Júliustól új vezetés áll az INA horvát olajtársaság élén: a részvények majdnem felét birtokló magyar MOL változásokra készül. Áldott Zoltánt – aki a horvát állam és a MOL közötti viszály ellenére is jó viszonyt ápolt a horvát politikai körökkel – Fasimon Sándor váltotta fel a vezérigazgatói poszton. A horvát sajtó szerint a Moszkvában végzett Fasimon már nem is Hernádi Zsolt, hanem Orbán Viktor embereként erősítené a magyar kormány és a MOL horvátországi jelenlétét.

Hiába próbálná liberalizálni a HDZ-t a kormányfő és pártelnök Andrej Plenković, ha a köztársasági elnök közben folyton látványosan keresztbe tesz neki: Putyinnal parolázik, és szimbolikus ügyekben a keményvonalas egyházi lobbi mellé áll. A szintén HDZ-s Kolinda Grabar-Kitarović annyira kihúzta a gyufát, hogy pártja már azt fontolgatja, nem őt indítják a jövő évi elnökválasztáson.

A zágrábi belügyminisztérium megtiltotta, hogy a horvátországi Rijeka városa az osztrák-magyar időkből származó trikolórt használhassa újra hivatalos városi zászlóként. A döntés jól illeszkedik az erősödő horvát kisebbségellenes tendenciákba.

348 ezer ember költözött el eddig Horvátországból. Ez huszonháromszor több, mint ahányan a háborúban meghaltak 1991 és 1995 között.

Fiumében érdeklődtünk helyi politikusoktól és járókelőktől, hogy vajon csatlakoznának-e újra Magyarországhoz. Horvátország harmadik legnagyobb városában találtunk olyan baloldali politikust, akinek nincs ellenére az ötlet, de olyanokkal is akadt dolgunk, akik csak nevetni tudtak ezen. A várossal cikkeiben gyakran foglalkozó újságíró, Techet Péter közben egy hajójavító melletti strandon avatott be minket abba, miként lehetne ismét tengere Magyarországnak.