Ízléstelen Facebook-poszt miatt kell magyarázkodnia a horvát kormánypártnak.

Horvátországban az államfő váratlanul letért az eddigi orbánista, nacionalista útról. Rájött: ha jövőre is elnök akar maradni, nem csúszhat le teljesen a széljobbra. A nacionalisták már dühöngenek is ellene.

Miközben a szociáldemokrata ellenzék folyamatosan gyengül, a horvát balliberális pártok összeállnak, és a most kormányzó jobboldal alternatívája lehetnek. Az első főpróba a májusi európai parlamenti választás lesz.

A fiumei polgármester ki is akadt azon, hogy Zágráb az usztasákat tolerálja, de a fiumei zászlót továbbra is tiltja.

A horvát mezőgazdasági Agrokor-vállalatcsoport összeomlása volt a tavalyi év nagy eseménye Horvátországban. A hitelképtelenné vált vállalatot a politika se bírta már megmenteni, igazgatóját, a csak Gazdának becézett Ivica Todorovićot perbe vonták. Most már azonban nem csak szabadlábra helyezték, de horvát államfő is lenne.

Zágráb és a legjelentősebb boszniai horvát párt azért heccel Bosznia-Hercegovina horvát származású társ-államelnöke ellen, mert ő Boszniát tekinti hazájának. A hercegovinai nacionalista horvátok a boszniai szerbekkel közösen akarnák az országot tovább szakítani az etnikai elv mentén, így ha Bosznia szétesne, ők szemezgethetnének a darabokból.

Vasárnap választott Bosznia-Hercegovina. A bonyolult alkotmányjogi rendszer miatt egyszerre újultak meg a háromtagú konföderatív elnökség mellett a két rész, a Szerb Köztársaság, illetve a Bosnyák-Horvát Föderáció vezetői testületei. Az eredményt tovább bonyolítja, hogy a rendszer lényegét adó etnikai elem mindenféle közös gondolkodást lényegében blokkol. Ezen pedig a mostani választás se változtatott. Mi történt? És mi várható?

Vasárnap választ Bosznia-Hercegovina, Európa legbonyolultabb állama. Két rész: a Szerb Köztársaság és a Bosnyák-Horvát Föderáció felett vannak még a konföderatív testületek, mint például a háromtagú államelnökség. Lefele pedig kantonális parlamentek teszik teljesen átláthatatlanná és gyakorlatilag működésképtelenné a soknemzetiségű és sokvallású államot. Vannak pártok azonban, amelyek szakítanának végre a nemzetiségi elvvel.

A horvát balliberális ellenzék szerint Orbán nézetei az országukra is veszélyt jelentenek. És azzal vádolják a kormánypártot, hogy nem eléggé európai. Főleg az isztriaiakat zavarja a magyar kormányfő hatása.

Az ellenzék örült, a kormánypropaganda prüszkölt: Sebastian Kurzék „szembefordultak” Orbánékkal. Tényleg fordulatról van szó? Tényleg bármikor is szövetségese lett volna Kurz Orbánnak? Az Azonnali elmagyarázza.