Miközben a szociáldemokrata ellenzék folyamatosan gyengül, a horvát balliberális pártok összeállnak, és a most kormányzó jobboldal alternatívája lehetnek. Az első főpróba a májusi európai parlamenti választás lesz.
Horvátországban a liberalizmus pártpolitikai szinten mindig is megosztott volt. Amióta pedig a történelmileg is legjelentősebb liberális párt, az egykoron a magyarbarát arisztokrácia pártjaként működő Néppárt (HNS) tavaly beállt a konzervatív Andrej Plenković kormányába, a nagymúltú szervezet kettészakadt: gyakorlatilag csak azok maradtak a HNS-ben, akiknek a miniszteri tisztségek minden áron fontosak voltak.
A HNS neves liberális politikusai és liberális-urbánus értelmiségi holdudvara otthagyták a pártot, és Polgári Liberális Mozgalom (GLAS) néven gründoltak új szervezetet. A HNS leginkább a városokban volt mindig is erős: Zágráb belvárosában vagy Dubrovnikban például, a GLAS se tudott ezen a körön túl növekedni, a felmérésekben stabilan egy-két százalékon ragadt meg.
Mindazonáltal a horvát közéletben a liberális tábor mindig is erős volt.
a HNS mellett a Horvát Szociálliberális Párt (HSLS) volt a fő ellenzéki erő. A zágrábi zsidó származású jugoszlavista értelmiség mindkét pártban fontos szerepet játszott, a HSLS első elnöke például a tavaly elhunyt neves partizán-történész Slavko Goldstein volt.
2000-ben mégis az utódpárt tudta váltani Tuđman pártját, a HDZ-t, az államfői posztért azonban két liberális politikus versenyzett: a jobboldali liberális Dražen Budiša és a baloldali liberális, azaz a HNS-ből érkező Stipe Mešić. Végül az utóbbi lett Tuđman utóda az államelnöki poszton. Pártszinten mára visszaszorultak a liberálisok, a HSLS gyakorlatilag eltűnt, a HNS többször is szakadt – de a zágrábi értelmiségi és belvárosi világban továbbra is erősek. Nem véletlen, hogy tavaly majdnem a balliberális Anke Mrak-Taritaš lett Zágráb főpolgármestere. Ő vezeti ma amúgy a GLAS pártot.
A különféle horvát liberális erők az európai liberális pártokat tömörítő ALDE 2017 decemberi kongresszusán határozták el a szorosabb együttműködést. A GLAS mellett ekkor az isztriai regionális, italofón IDS/DDI párt, valamint a horvát Momentumként leírható, spliti korrupcióellenes aktivistákból alakult Pametno (Okosan) párt fogott össze.
Azonban nem bírták ki szakadás nélkül ők sem. Idén nyáron, a pólai hajógyár körüli botrányok miatt, amiért sokan az isztriai félszigeten egyeduralkodó IDS/DDI-t teszik felelőssé, kiszállt a koalícióból a Pametno.
Viszont a regionális IDS/DDI és a GLAS – amely egyfajta horvát SZDSZ-ként írható le – mellé bejött egy másik szereplő:
A Horvát Parasztpárt (HSS), amely egymaga is tudja hozni az öt százalékot, beszállt az Amsterdami Koalícióba. A HSS mellett rögtön csatlakozott még egy másik párt is: a fiumei megye regionalistáit tömörítő Hegyvidéki-Tengermelléki Mozgalom (PGS) is.
A nagy meglepetést értelemszerűen a Parasztpárt okozta. Noha a horvát kisgazdák antifasizmusa már Tuđman idején is megmutatkozott, a párt jobboldali alapokon vetette el a túlzott nacionalizmust, és már 2000-ben is liberális pártokkal indult közösen. 2015-ben az akkori HSS rövid ideig mégis a jobboldalra sorolt be, 2016-ban azonban már a szocdemekkel indult közös listán.
Krešo Beljak, a horvát FKGP, azaz a HSS elnöke mára gyakorlatilag a horvát balliberális közélet egyik legfontosabb szereplőjévé vált.
Miközben a Momentum-szerű Pametno önállóan vágna neki az EP-választásnak – a pártot országosan két százalék körül mérik, igazi bázisa csak a dalmát Split városában van –, a megmaradt HNS pedig Plenković miniszterelnök mellett teljesen elvesztette liberális szavazóit, az Amszerdami Koalíció közösen tervez. Ráadásul a GLAS, a Parasztpárt, a tengermellékiek és az isztriaiak mellé még a Nyugdíjasunió (HSU) is beszállt nemrég.
Mivel a szociáldemokraták képtelenek kijönni belső válságaikból, a párt elnöke teljesen népszerűtlen, a baloldali és liberális közéletből sokan az amszerdamiaktól várná az alternatívát. Anka Mrak Taritaš, a majdnem nyertes zágrábi főpolgármester-jelölt, a GLAS vezére számít itt a konzervatív HDZ kormánypárt esélyes kihívójának és egy új balközép integratív figurájának. Tény: a szocdem szavazók hetven százaléka – egy november végi felmérés szerint – Mrak Taritašt, és nem saját pártelnöküket akarná kormányfőnek.
Ami hasonlóság Magyarországhoz: az újbaloldal a horvátoknál is képtelen megjelenni önálló pártként. A liberálisok azonban, ellentétben Magyarországgal, a horvátoknál valós alternatívát képeznek, a városok értelmiségi szavazói között még mindig népszerűek.
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.