Kiszorította a horvát titkosszolgálat az államfő orbánista tanácsadóját

Horvátországban az államfő váratlanul letért az eddigi orbánista, nacionalista útról. Rájött: ha jövőre is elnök akar maradni, nem csúszhat le teljesen a széljobbra. A nacionalisták már dühöngenek is ellene.

Noha Horvátországban mind a kormányfői, mind az államfői poszton konzervatív politikus ül, mégpedig a tudjmani HDZ politikusa, éles ellentétek feszülnek közöttük. Mivel az ellenzék jelenleg alig jelent komoly alternatívát, a politikai viták a két hatalmi központ között zajlanak: Andrej Plenković kormányfő a HDZ jobbközepéről a merkeli és macroni politika híve, elutasítja a nacionalizmust és nem akar közeledni a többi visegrádi országhoz. Ezzel szemben Kolinda Grabar-Kitarović államfő hiába van szintén a HDZ-ből, ő a párt jobbszélét gyűjtötte maga körül össze:

Az államfő számos tekintetben nehezítette meg Plenković munkáját. Az isztambuli egyezmény körüli viták körül, ha nyíltan nem is, de háttérben segítette az ellenkezőket, valamint pozitívan nyilatkozott a kisebbségek jogainak megcsorbítását célul tűző szélsőjobboldali aláírásgyűjtésről. Élesen kritizálta korábban már a kormány gazdaság- és demográfiai politikáját is.

Azonban december első hetében a horvát titkosszolgálat (SOA) vezetője egy zágrábi cukrászdába kérette az elnök egyik tanácsadóját, Mate Radeljićet, és gyakorlatilag távozásra szólította fel.

A baloldali Nacional hetilap információi szerint, amelyeket az e heti számban tudtok részletesen elolvasni, Radeljić arra próbálta volna rávenni az államfőt, hogy vegye át Plenkovićtól a HDZ vezetését – azaz gyakorlatilag puccsot tervezett volna a jelenlegi mérsékelt irányvonal ellen. Radeljić kormányfő-helyettesi és belügyminiszteri posztot is ki akart volna magának harcolni. (A horvát politika belső vitáiról és Orbán itteni szerepéről itt olvashattok egy hosszabb elemzést.)

Mate Radeljić a cukrászdai találkozó után azonnal szedte is a sátorfáját. A tanácsadóról már korábban is lehetett tudni, hogy jó kapcsolatokat ápol szélsőjobboldali körökkel, így például a zágrábi iszlamo-fasiszta történész, a HDZ-ből kizárt korábbi kulturális miniszter, Zlatko Hasanbegović pártjával.

A szélsőjobboldal, amely eddig nagy híve volt az államfőnek, dühöng. A horvát Bayer Zsolt, Velimir Bujanec már tegnap egy hosszú Facebook-posztban állt bele Kolinda Grabar-Kitarovićba, akit az usztasa-szimpatizáns televíziós újságíró szélkakaskodással és korrupcióval vádolt meg.

Míg eddig az volt a kérdés, hogy a HDZ plenkovićista szárnya indít-e saját jelöltet a jövő decemberi államfőválasztáson, most már inkább úgy néz ki:

Hasanbegović pártja, a Függetlenek Horvátországért egy zágrábi fiatal történésznőt, Bruna Esihet – aki főleg Tito szidalmazásával tűnt eddig ki – szeretné indítani majd. A fundamentalista-katolikus ellenzék pedig szintén bejelentette, hogy nem áll majd Grabar-Kitarović mögé.

A konzervatív államfő ezzel szemben most már számíthat az egész HDZ támogatására.

A Grabar-Kitarović-tyal szemben még mindig azért szkeptikus Plenković – amint pártja egyik nagyöregje a zágrábi Express hetilapnak elárulta – így is jobban örülne, ha egy balközép politikus ülne be a zágrábi elnöki palotába.

Tüske a köröm alatt: HDZ és Fidesz

Orbán és Plenković viszonya nem volt sohasem felhőtlen. Eleve a 2016-ig a HDZ-t vezető Tomislav Karamarkoval volt inkább jóban a magyar kormányfő, ami vélhetően azzal is összefügg, hogy Karamarko második felesége a horvát olajcéget többségileg tulajdonló MOL-nak hatvanezer euróért adott tanácsokat – ami azon Horvátországban, ahol sokan visszavennék az INA-t a „magyaroktól”, nagyon rosszul festett.

A botrányba akkor Karamarko bele is bukott. Az utódja, Andrej Plenković már a párt mérsékelt köreiből jött. Korábban az Európai Parlament képviselője volt, ott főleg Ukrajna melletti kiállásával vívta ki például Moszkva haragját.

Plenković és Orbán között kódolva volt a hüvös viszony, mert más az irányuk.

valamint a menekültpolitikában is inkább a merkeli út híve.

December elején, amikor Orbán Zágrábban találkozott Plenković-tyal, érezhető volt: a két politikus eltérő politikai nézetrendszere és a MOL-INA körüli viták – Orbán szavai szerint is – „tüske a köröm alatt”. Mindazonáltal egy vitás pontot Zágráb és Budapest között, azaz a horvátok OECD-tagságának magyar blokkádját, Orbán feloldotta.

A HDZ és a Fidesz közötti viszony javulását mutatta, hogy szeptemberben a HDZ-sek a hetedik cikk alkalmazása ellen voksoltak. A baloldali Index.hr véleménycikkben fel is háborodott azon, hogy

A lap az akkor még érvényes OECD-blokád mellett a Hernádi-ügyet emlegette: Budapest továbbra sem hajlandó kiadni – a meglévő Interpol-körözés ellenére sem – Hernádi Zsolt MOL-vezért a zágrábi bíróságnak.