+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. december 31. hétfő, 09:03
Horvátországban az államfő váratlanul letért az eddigi orbánista, nacionalista útról. Rájött: ha jövőre is elnök akar maradni, nem csúszhat le teljesen a széljobbra. A nacionalisták már dühöngenek is ellene.

Noha Horvátországban mind a kormányfői, mind az államfői poszton konzervatív politikus ül, mégpedig a tudjmani HDZ politikusa, éles ellentétek feszülnek közöttük. Mivel az ellenzék jelenleg alig jelent komoly alternatívát, a politikai viták a két hatalmi központ között zajlanak: Andrej Plenković kormányfő a HDZ jobbközepéről a merkeli és macroni politika híve, elutasítja a nacionalizmust és nem akar közeledni a többi visegrádi országhoz. Ezzel szemben Kolinda Grabar-Kitarović államfő hiába van szintén a HDZ-ből, ő a párt jobbszélét gyűjtötte maga körül össze:

 

az államfő eddig Orbánhoz közeledett volna, bevitte volna Horvátországot egy kiszélesített visegrádi együttműködésbe (az ún. három tenger-tervbe).

 

Az államfő számos tekintetben nehezítette meg Plenković munkáját. Az isztambuli egyezmény körüli viták körül, ha nyíltan nem is, de háttérben segítette az ellenkezőket, valamint pozitívan nyilatkozott a kisebbségek jogainak megcsorbítását célul tűző szélsőjobboldali aláírásgyűjtésről. Élesen kritizálta korábban már a kormány gazdaság- és demográfiai politikáját is.

 

Azonban december első hetében a horvát titkosszolgálat (SOA) vezetője egy zágrábi cukrászdába kérette az elnök egyik tanácsadóját, Mate Radeljićet, és gyakorlatilag távozásra szólította fel.

 

A közvélemény előtt addig kevéssé ismert egykori újságíró-politikus „bűne” az volt, hogy az államfőt folyamatosan jobbra – azaz orbáni és putyini – irányokba tolta volna tanácsaival.

 

A baloldali Nacional hetilap információi szerint, amelyeket az e heti számban tudtok részletesen elolvasni, Radeljić arra próbálta volna rávenni az államfőt, hogy vegye át Plenkovićtól a HDZ vezetését – azaz gyakorlatilag puccsot tervezett volna a jelenlegi mérsékelt irányvonal ellen. Radeljić kormányfő-helyettesi és belügyminiszteri posztot is ki akart volna magának harcolni. (A horvát politika belső vitáiról és Orbán itteni szerepéről itt olvashattok egy hosszabb elemzést.)

 

ORBÁN ÉS A HORVÁT ÁLLAMFŐ DECEMBER ELEJÉN ZÁGRÁBBAN. FOTÓ: OVFB

 

Mate Radeljić a cukrászdai találkozó után azonnal szedte is a sátorfáját. A tanácsadóról már korábban is lehetett tudni, hogy jó kapcsolatokat ápol szélsőjobboldali körökkel, így például a zágrábi iszlamo-fasiszta történész, a HDZ-ből kizárt korábbi kulturális miniszter, Zlatko Hasanbegović pártjával.

 

A szélsőjobboldal, amely eddig nagy híve volt az államfőnek, dühöng. A horvát Bayer Zsolt, Velimir Bujanec már tegnap egy hosszú Facebook-posztban állt bele Kolinda Grabar-Kitarovićba, akit az usztasa-szimpatizáns televíziós újságíró szélkakaskodással és korrupcióval vádolt meg.

 

Míg eddig az volt a kérdés, hogy a HDZ plenkovićista szárnya indít-e saját jelöltet a jövő decemberi államfőválasztáson, most már inkább úgy néz ki:

 

Radeljić kiszorításával nagy léptékben középre tartó Grabar-Kitarović mögül kihátráltak a szélsőjobboldaliak.

 

Hasanbegović pártja, a Függetlenek Horvátországért egy zágrábi fiatal történésznőt, Bruna Esihet – aki főleg Tito szidalmazásával tűnt eddig ki – szeretné indítani majd. A fundamentalista-katolikus ellenzék pedig szintén bejelentette, hogy nem áll majd Grabar-Kitarović mögé.

 

A konzervatív államfő ezzel szemben most már számíthat az egész HDZ támogatására.

 

Komoly kihívóra csak akkor akadna, ha a korábbi szociáldemokrata kormányfő, Zoran Milanović elindulna az elnökválasztáson.

 

A Grabar-Kitarović-tyal szemben még mindig azért szkeptikus Plenković – amint pártja egyik nagyöregje a zágrábi Express hetilapnak elárulta – így is jobban örülne, ha egy balközép politikus ülne be a zágrábi elnöki palotába.

 

Tüske a köröm alatt: HDZ és Fidesz

 

Orbán és Plenković viszonya nem volt sohasem felhőtlen. Eleve a 2016-ig a HDZ-t vezető Tomislav Karamarkoval volt inkább jóban a magyar kormányfő, ami vélhetően azzal is összefügg, hogy Karamarko második felesége a horvát olajcéget többségileg tulajdonló MOL-nak hatvanezer euróért adott tanácsokat – ami azon Horvátországban, ahol sokan visszavennék az INA-t a „magyaroktól”, nagyon rosszul festett.

 

A botrányba akkor Karamarko bele is bukott. Az utódja, Andrej Plenković már a párt mérsékelt köreiből jött. Korábban az Európai Parlament képviselője volt, ott főleg Ukrajna melletti kiállásával vívta ki például Moszkva haragját.

 

Plenković és Orbán között kódolva volt a hüvös viszony, mert más az irányuk.

 

Plenković például végleg levette a napirendről, hogy országa a visegrádi államokhoz csatlakozzék,

 

valamint a menekültpolitikában is inkább a merkeli út híve.

 

December elején, amikor Orbán Zágrábban találkozott Plenković-tyal, érezhető volt: a két politikus eltérő politikai nézetrendszere és a MOL-INA körüli viták – Orbán szavai szerint is – „tüske a köröm alatt”. Mindazonáltal egy vitás pontot Zágráb és Budapest között, azaz a horvátok OECD-tagságának magyar blokkádját, Orbán feloldotta.

 

A MAGYAR ÉS A HORVÁT KORMÁNYFŐ DECEMBER ELEJÉN ZÁGRÁBBAN. FOTÓ: OVFB

 

A HDZ és a Fidesz közötti viszony javulását mutatta, hogy szeptemberben a HDZ-sek a hetedik cikk alkalmazása ellen voksoltak. A baloldali Index.hr véleménycikkben fel is háborodott azon, hogy

 

a HDZ miért áll ki azon Orbán mellett, aki „mint valami szemetet kezeli Horvátországot”.

 

A lap az akkor még érvényes OECD-blokád mellett a Hernádi-ügyet emlegette: Budapest továbbra sem hajlandó kiadni – a meglévő Interpol-körözés ellenére sem – Hernádi Zsolt MOL-vezért a zágrábi bíróságnak.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egyedül a liberálisoknak és a balközépnek volt nagyjából egyenletes a teljesítménye a kontinensen.

Hiába teljesítették időre az EU feltételeit, Párizs és Berlin is kigáncsolta a tárgyalások megkezdését a nyárra.

A paktumot még mindenki tagadja, de lehet benne ráció: a liberálisok megkapják az EP vezetését, cserébe a Néppárté lehet a Bizottság.

Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások! Mutatjuk, hogyan!

A nemrég megválasztott, progresszív szlovák elnök beszédében minden polgár szolgálatát ígérte, és hitet tett az etnikai és nemzeti kisebbségek védelme mellett is.

A hét kérdése

Itt a nyár, itt a strandszezon, itt az idő elámulni azon, hogy hol tart még mindig a magyar gasztronómia.

Azért ide elnéznénk

A kilencvenedik. A pesti Duna-korzón, június 13-17. között.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás