+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. december 31. hétfő, 09:03
Horvátországban az államfő váratlanul letért az eddigi orbánista, nacionalista útról. Rájött: ha jövőre is elnök akar maradni, nem csúszhat le teljesen a széljobbra. A nacionalisták már dühöngenek is ellene.

Noha Horvátországban mind a kormányfői, mind az államfői poszton konzervatív politikus ül, mégpedig a tudjmani HDZ politikusa, éles ellentétek feszülnek közöttük. Mivel az ellenzék jelenleg alig jelent komoly alternatívát, a politikai viták a két hatalmi központ között zajlanak: Andrej Plenković kormányfő a HDZ jobbközepéről a merkeli és macroni politika híve, elutasítja a nacionalizmust és nem akar közeledni a többi visegrádi országhoz. Ezzel szemben Kolinda Grabar-Kitarović államfő hiába van szintén a HDZ-ből, ő a párt jobbszélét gyűjtötte maga körül össze:

 

az államfő eddig Orbánhoz közeledett volna, bevitte volna Horvátországot egy kiszélesített visegrádi együttműködésbe (az ún. három tenger-tervbe).

 

Az államfő számos tekintetben nehezítette meg Plenković munkáját. Az isztambuli egyezmény körüli viták körül, ha nyíltan nem is, de háttérben segítette az ellenkezőket, valamint pozitívan nyilatkozott a kisebbségek jogainak megcsorbítását célul tűző szélsőjobboldali aláírásgyűjtésről. Élesen kritizálta korábban már a kormány gazdaság- és demográfiai politikáját is.

 

Azonban december első hetében a horvát titkosszolgálat (SOA) vezetője egy zágrábi cukrászdába kérette az elnök egyik tanácsadóját, Mate Radeljićet, és gyakorlatilag távozásra szólította fel.

 

A közvélemény előtt addig kevéssé ismert egykori újságíró-politikus „bűne” az volt, hogy az államfőt folyamatosan jobbra – azaz orbáni és putyini – irányokba tolta volna tanácsaival.

 

A baloldali Nacional hetilap információi szerint, amelyeket az e heti számban tudtok részletesen elolvasni, Radeljić arra próbálta volna rávenni az államfőt, hogy vegye át Plenkovićtól a HDZ vezetését – azaz gyakorlatilag puccsot tervezett volna a jelenlegi mérsékelt irányvonal ellen. Radeljić kormányfő-helyettesi és belügyminiszteri posztot is ki akart volna magának harcolni. (A horvát politika belső vitáiról és Orbán itteni szerepéről itt olvashattok egy hosszabb elemzést.)

 

ORBÁN ÉS A HORVÁT ÁLLAMFŐ DECEMBER ELEJÉN ZÁGRÁBBAN. FOTÓ: OVFB

 

Mate Radeljić a cukrászdai találkozó után azonnal szedte is a sátorfáját. A tanácsadóról már korábban is lehetett tudni, hogy jó kapcsolatokat ápol szélsőjobboldali körökkel, így például a zágrábi iszlamo-fasiszta történész, a HDZ-ből kizárt korábbi kulturális miniszter, Zlatko Hasanbegović pártjával.

 

A szélsőjobboldal, amely eddig nagy híve volt az államfőnek, dühöng. A horvát Bayer Zsolt, Velimir Bujanec már tegnap egy hosszú Facebook-posztban állt bele Kolinda Grabar-Kitarovićba, akit az usztasa-szimpatizáns televíziós újságíró szélkakaskodással és korrupcióval vádolt meg.

 

Míg eddig az volt a kérdés, hogy a HDZ plenkovićista szárnya indít-e saját jelöltet a jövő decemberi államfőválasztáson, most már inkább úgy néz ki:

 

Radeljić kiszorításával nagy léptékben középre tartó Grabar-Kitarović mögül kihátráltak a szélsőjobboldaliak.

 

Hasanbegović pártja, a Függetlenek Horvátországért egy zágrábi fiatal történésznőt, Bruna Esihet – aki főleg Tito szidalmazásával tűnt eddig ki – szeretné indítani majd. A fundamentalista-katolikus ellenzék pedig szintén bejelentette, hogy nem áll majd Grabar-Kitarović mögé.

 

A konzervatív államfő ezzel szemben most már számíthat az egész HDZ támogatására.

 

Komoly kihívóra csak akkor akadna, ha a korábbi szociáldemokrata kormányfő, Zoran Milanović elindulna az elnökválasztáson.

 

A Grabar-Kitarović-tyal szemben még mindig azért szkeptikus Plenković – amint pártja egyik nagyöregje a zágrábi Express hetilapnak elárulta – így is jobban örülne, ha egy balközép politikus ülne be a zágrábi elnöki palotába.

 

Tüske a köröm alatt: HDZ és Fidesz

 

Orbán és Plenković viszonya nem volt sohasem felhőtlen. Eleve a 2016-ig a HDZ-t vezető Tomislav Karamarkoval volt inkább jóban a magyar kormányfő, ami vélhetően azzal is összefügg, hogy Karamarko második felesége a horvát olajcéget többségileg tulajdonló MOL-nak hatvanezer euróért adott tanácsokat – ami azon Horvátországban, ahol sokan visszavennék az INA-t a „magyaroktól”, nagyon rosszul festett.

 

A botrányba akkor Karamarko bele is bukott. Az utódja, Andrej Plenković már a párt mérsékelt köreiből jött. Korábban az Európai Parlament képviselője volt, ott főleg Ukrajna melletti kiállásával vívta ki például Moszkva haragját.

 

Plenković és Orbán között kódolva volt a hüvös viszony, mert más az irányuk.

 

Plenković például végleg levette a napirendről, hogy országa a visegrádi államokhoz csatlakozzék,

 

valamint a menekültpolitikában is inkább a merkeli út híve.

 

December elején, amikor Orbán Zágrábban találkozott Plenković-tyal, érezhető volt: a két politikus eltérő politikai nézetrendszere és a MOL-INA körüli viták – Orbán szavai szerint is – „tüske a köröm alatt”. Mindazonáltal egy vitás pontot Zágráb és Budapest között, azaz a horvátok OECD-tagságának magyar blokkádját, Orbán feloldotta.

 

A MAGYAR ÉS A HORVÁT KORMÁNYFŐ DECEMBER ELEJÉN ZÁGRÁBBAN. FOTÓ: OVFB

 

A HDZ és a Fidesz közötti viszony javulását mutatta, hogy szeptemberben a HDZ-sek a hetedik cikk alkalmazása ellen voksoltak. A baloldali Index.hr véleménycikkben fel is háborodott azon, hogy

 

a HDZ miért áll ki azon Orbán mellett, aki „mint valami szemetet kezeli Horvátországot”.

 

A lap az akkor még érvényes OECD-blokád mellett a Hernádi-ügyet emlegette: Budapest továbbra sem hajlandó kiadni – a meglévő Interpol-körözés ellenére sem – Hernádi Zsolt MOL-vezért a zágrábi bíróságnak.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

Élő oltási számláló, oltási terv, és lényegében minden felmerülő kérdés-válasz megtalálható a török állami koronavírus-tájékoztató oldalon.

Múlt szombaton az esemény két főszponzora is bejelentette: az emberi jogsértések miatt nem támogatja a vb-t, ha azt Belarusz rendezheti meg.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás