ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Techet Péter
Miért nem elfogadható egy olyan orvos, aki még életében nem műtött, de alkalmas jelölt a Kúria élére egy olyan személy, aki még életében nem bíráskodott? Parlamenti képviselőket kérdeztünk.
A döntést a járványhelyzet súlyosságával indokolja a párt.
A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.
A környező országok közül lehagyta Magyarországot Szlovákia a lakosságarányos aktív fertőzések számában, de ez nem jelenti azt, hogy itthon javulna a járványhelyzet.
Az egészségügyi intézmények egyre kevésbé bírják a koronavírus-járvánnyal járó nyomást. Volt, hogy nem akartak beteget átvenni kórházak a mentősöktől, máshol már apácakra is szükség van.
Egy hete még csak riogattak vele, hétfőtől azonban már mindehol hordani kell a maszkot a román fővárosban.
Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?
Hogyan lehet a szolidaritás kultúráját intézményesíteni a művészeti világban? Milyen egzisztenciális terheket és elvárásokat vehet le ez az alkotók válláról? Kerekasztal-beszélgetés, október 19.
Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.
Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.
Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.
Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!
Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!
A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.
Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?
Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.
A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!
Az 1995-ös daytoni megállapodás megpróbálta szétválasztani a boszniai háborúban harcoló feleket: egyik oldalra kerültek a szerbek, másikra a bosnyákok és a horvátok. Utóbbiakat csak annyi köti össze, hogy egymást valamivel kevésbé gyűlölik, mint a szerbeket.
Az egész alkotmányos rendszer az etnikai elvre épül: ezért van az országnak három államfője: egy szerb (ortodox), egy bosnyák (muzulmán) és egy horvát (katolikus). A pártok nagyrésze is ennek megfelelően szerveződik, már csak azért is, mert az egyes nemzetiségek saját listákkal rendelkeznek.
A párt szerint Bosznia-Hercegovina egy Svájchoz hasonlatosan soknyelvű, sokvallású konföderáció lehetne, ahol mindenki boszniainak tekintené magát.
A párt reklámvideója, amit itt láthattok, ezt fejezi ki:
Először arra kér mindenkit a rendező, hogy nemzetiségi elv szerint álljon fel: a horvátok ebbe a kockába, a bosnyákok abba, a szerbek egy harmadikba. „A gyerekeink megosztva játszanak a játszótereken. Megosztanak minket a pénztárnál, a stadionban, a határon.” Ma ugyanis tényleg így néz ki Bosznia-Hercegovina – legalábbis intézményi és pártpolitikai oldalról.
De tényleg erről szólnak a valódi társadalmi törésvonalak is?
Kinek hiányzik a gyereke? Jé, szerbnek, horvátnak és bosnyáknak egyaránt. Ki keres már évek óta munkát? Szerb, horvát és bosnyák ugyanúgy. Ki érzi magát egyedül? A jelentkezőt szerb, horvát és bosnyák egyaránt megöleli. Ki nem tudja fizetni a hiteleit? Majdnem mindenki. Ahogy majdnem mindenkinek, szerbnek, horvátnak, bosnyáknak, kedve van táncolni.
„Sokkal több közös van bennünk” – vonja le a videó a tanulságot. „Ezért kérlek benneteket, nézzetek a szívetekbe és kérdezzétek meg magatoktól: ki találja úgy, hogy jobban is élhetnénk az országunkban?” És mindenki egy emberként lép előre.
Etnikai megosztottságon túl
A három és fél éves boszniai háborút követően Bosznia-Hercegovina helyzetét rendező, 1995-ben aláírt daytoni szerződés miatt kiépült egy olyan alkotmányos rendszer, amelyben adott, hogy
Emiatt az embereknek sokszor eleve érdekük ebbe a rendszerbe igazodniuk – azaz teljességgel a nemzetiségi elvnek és a nemzetiségi párt uralmának alávetniük magukat.
Kevesen lógnak csak ki a sorból. A picike Naša Stranka mellett – amely párt talán pár bosnyák-horvát kantonban, illetve a bosnyák-horvát föderatív parlamentben ugorja meg a bejutási küszöböt – ide tartoznak a szociáldemokraták (SDP), akik bár főleg a bosnyákok között erősek, a szerbek és a horvátok felé is nyitottak.
A horvát Željko Komšić vezette Demokratikus Front (DF) tekinthető még valamelyest soknemzetiségűnek: például hiába indult horvát elnökjelöltként a múltban mindig, a bosnyákok voksait is megkapta sokszor. Komšić maga horvát, de kész volt összeveszni a hivatalos Horvátországgal, hogy az ne avatkozzék be – a zágrábi kormánypárt helyi lerakatának érdekében – a választásokba.
amihez csatlakozni tudnának, akarnának Bosznia szétesése esetén. A bosnyákok között ezért sokan tényleg elsősorban boszniainak tartják magukat.
Mindazonáltal patrónusuk nekik is van: Törökország, amióta Recep Tayyip Erdoğan irányítja, erősen érdeklődik Bosznia iránt. A muzulmán-nacionalista Demokratikus Akciópárt (SDA), azaz a bosnyákok etnikai pártja, az AKP-vel szorosan együttműködik, Bakir Izetbegović pártelnök – az államalapító Alija Izetbegović fia – szeretné mind a török nyelv, mind a török gazdaság jelenlétét erősíteni.
A török elnök eleve azt terjeszti, hogy Alija Izetbegović gyakorlatilag rábízta Boszniát a halálos ágyán:
Persze – amint a Radio Sarajevo bosnyák kolumnistája írja a pénteki cikkében – a török gyarmatosítás, atyáskodás számos bosnyáknak sem tetszik, igaz: az alternatíva sokszor Putyin befolyása, amit még inkább elutasítanak a hagyományosan EU- és USA-barát boszniai muzulmánok.
Hozzuk az eredményeket nektek!
A választás bonyolultsága miatt csak jövő hétre várható végleges eredmény. Az ország problémáinak megoldása azonban eleve nem várható a választásoktól: mivel vélhetően az etnikai pártok jönnek ki győztesen, csupán az ország politikai-társadalmi gettósodása és ezzel gazdasági lejtmenete folytatódik a jövőben is.
Mindazonáltal az Azonnali már hétfőn jön majd egy nagyobb elemzéssel.
CÍMLAPFOTÓ: csw27 / Flickr
TÖBBI: Bukovics Martin / Azonnali
Miért nem elfogadható egy olyan orvos, aki még életében nem műtött, de alkalmas jelölt a Kúria élére egy olyan személy, aki még életében nem bíráskodott? Parlamenti képviselőket kérdeztünk.
A döntést a járványhelyzet súlyosságával indokolja a párt.
A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.
A környező országok közül lehagyta Magyarországot Szlovákia a lakosságarányos aktív fertőzések számában, de ez nem jelenti azt, hogy itthon javulna a járványhelyzet.
Az egészségügyi intézmények egyre kevésbé bírják a koronavírus-járvánnyal járó nyomást. Volt, hogy nem akartak beteget átvenni kórházak a mentősöktől, máshol már apácakra is szükség van.
Egy hete még csak riogattak vele, hétfőtől azonban már mindehol hordani kell a maszkot a román fővárosban.
Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?
Hogyan lehet a szolidaritás kultúráját intézményesíteni a művészeti világban? Milyen egzisztenciális terheket és elvárásokat vehet le ez az alkotók válláról? Kerekasztal-beszélgetés, október 19.
Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.
Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.
Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.
Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!
Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!
A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.
Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?
Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.
A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!
