+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. október 7. vasárnap, 08:00
Vasárnap választ Bosznia-Hercegovina, Európa legbonyolultabb állama. Két rész: a Szerb Köztársaság és a Bosnyák-Horvát Föderáció felett vannak még a konföderatív testületek, mint például a háromtagú államelnökség. Lefele pedig kantonális parlamentek teszik teljesen átláthatatlanná és gyakorlatilag működésképtelenné a soknemzetiségű és sokvallású államot. Vannak pártok azonban, amelyek szakítanának végre a nemzetiségi elvvel.

Az 1995-ös daytoni megállapodás megpróbálta szétválasztani a boszniai háborúban harcoló feleket: egyik oldalra kerültek a szerbek, másikra a bosnyákok és a horvátok. Utóbbiakat csak annyi köti össze, hogy egymást valamivel kevésbé gyűlölik, mint a szerbeket.

 

Az egész alkotmányos rendszer az etnikai elvre épül: ezért van az országnak három államfője: egy szerb (ortodox), egy bosnyák (muzulmán) és egy horvát (katolikus). A pártok nagyrésze is ennek megfelelően szerveződik, már csak azért is, mert az egyes nemzetiségek saját listákkal rendelkeznek.

 

Ritka az olyan párt, mint a Naša Stranka (Mi Pártunk), amely szakít a szigorú etnikai elvvel, és nem aszerint oszt barátra és ellenségre, hogy ki szerb, horvát vagy bosnyák.

 

A párt szerint Bosznia-Hercegovina egy Svájchoz hasonlatosan soknyelvű, sokvallású konföderáció lehetne, ahol mindenki boszniainak tekintené magát.

 

A párt reklámvideója, amit itt láthattok, ezt fejezi ki:

 

 

Először arra kér mindenkit a rendező, hogy nemzetiségi elv szerint álljon fel: a horvátok ebbe a kockába, a bosnyákok abba, a szerbek egy harmadikba. „A gyerekeink megosztva játszanak a játszótereken. Megosztanak minket a pénztárnál, a stadionban, a határon.” Ma ugyanis tényleg így néz ki Bosznia-Hercegovina – legalábbis intézményi és pártpolitikai oldalról.

 

De tényleg erről szólnak a valódi társadalmi törésvonalak is?

 

A rendező az etnikailag szépen elkülönült embereket arra kéri, hogy most más kérdésekre, ne az etnikai hovatartozásra válaszoljanak.

 

Kinek hiányzik a gyereke? Jé, szerbnek, horvátnak és bosnyáknak egyaránt. Ki keres már évek óta munkát? Szerb, horvát és bosnyák ugyanúgy. Ki érzi magát egyedül? A jelentkezőt szerb, horvát és bosnyák egyaránt megöleli. Ki nem tudja fizetni a hiteleit? Majdnem mindenki. Ahogy majdnem mindenkinek, szerbnek, horvátnak, bosnyáknak, kedve van táncolni.

 

„Sokkal több közös van bennünk” – vonja le a videó a tanulságot. „Ezért kérlek benneteket, nézzetek a szívetekbe és kérdezzétek meg magatoktól: ki találja úgy, hogy jobban is élhetnénk az országunkban?” És mindenki egy emberként lép előre.

 

 

Etnikai megosztottságon túl

 

A három és fél éves boszniai háborút követően Bosznia-Hercegovina helyzetét rendező, 1995-ben aláírt daytoni szerződés miatt kiépült egy olyan alkotmányos rendszer, amelyben adott, hogy

 

egy-egy nemzetiségnek megvan a maga uralkodó pártja – az SDA a bosnyákoknál, a HDZ a horvátoknál és az SNSD a szerbeknél –, amely kiépítette a maga klientúrarendszerét és oligarchiáit.

 

Emiatt az embereknek sokszor eleve érdekük ebbe a rendszerbe igazodniuk – azaz teljességgel a nemzetiségi elvnek és a nemzetiségi párt uralmának alávetniük magukat.

 

Kevesen lógnak csak ki a sorból. A picike Naša Stranka mellett – amely párt talán pár bosnyák-horvát kantonban, illetve a bosnyák-horvát föderatív parlamentben ugorja meg a bejutási küszöböt – ide tartoznak a szociáldemokraták (SDP), akik bár főleg a bosnyákok között erősek, a szerbek és a horvátok felé is nyitottak.

 

A horvát Željko Komšić vezette Demokratikus Front (DF) tekinthető még valamelyest soknemzetiségűnek: például hiába indult horvát elnökjelöltként a múltban mindig, a bosnyákok voksait is megkapta sokszor. Komšić maga horvát, de kész volt összeveszni a hivatalos Horvátországgal, hogy az ne avatkozzék be – a zágrábi kormánypárt helyi lerakatának érdekében – a választásokba.

 

Az, hogy főleg a bosnyákok között erősebb a szupranacionális boszniai identitás, főleg azzal függ össze, hogy nekik nincs olyan „anyaországuk“, mint a horvátoknak és a szerbeknek,

 

amihez csatlakozni tudnának, akarnának Bosznia szétesése esetén. A bosnyákok között ezért sokan tényleg elsősorban boszniainak tartják magukat.

 

Mindazonáltal patrónusuk nekik is van: Törökország, amióta Recep Tayyip Erdoğan irányítja, erősen érdeklődik Bosznia iránt. A muzulmán-nacionalista Demokratikus Akciópárt (SDA), azaz a bosnyákok etnikai pártja, az AKP-vel szorosan együttműködik, Bakir Izetbegović pártelnök – az államalapító Alija Izetbegović fia – szeretné mind a török nyelv, mind a török gazdaság jelenlétét erősíteni.

 

A török elnök eleve azt terjeszti, hogy Alija Izetbegović gyakorlatilag rábízta Boszniát a halálos ágyán:

 

„Tayyip, te vagy Fatih szultán utóda, vedd ezt a földet, és őrizd!”

 

Persze – amint a Radio Sarajevo bosnyák kolumnistája írja a pénteki cikkében – a török gyarmatosítás, atyáskodás számos bosnyáknak sem tetszik, igaz: az alternatíva sokszor Putyin befolyása, amit még inkább elutasítanak a hagyományosan EU- és USA-barát boszniai muzulmánok.

 

 

Hozzuk az eredményeket nektek!

 

A választás bonyolultsága miatt csak jövő hétre várható végleges eredmény. Az ország problémáinak megoldása azonban eleve nem várható a választásoktól: mivel vélhetően az etnikai pártok jönnek ki győztesen, csupán az ország politikai-társadalmi gettósodása és ezzel gazdasági lejtmenete folytatódik a jövőben is.

 

Mindazonáltal az Azonnali már hétfőn jön majd egy nagyobb elemzéssel.

 

CÍMLAPFOTÓ: csw27 / Flickr

TÖBBI: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Több mint bruttó 7,5 milliárdot költött a kormány az elmúlt négy évben nemzeti konzultációkról? Melyik volt a legdrágább közülük? Ez is kiderül a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közölt összesítésből.

Több ellenzéki pártnak sem tetszett, hogy a Fidesz feltételeket szabna a közös uniós hitelfelvétel támogatásához. De miért nem szavazott akkor erről a DK, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP sem? Megkérdeztük.

Viktar Babarika és Valerij Capkala mind a belarusz establishmentből kiugorva indult Lukasenka ellen elnökjelöltként, de a hatóságok ott gáncsolják őket, ahol tudják.

Nincsenek szentek, csak kőkemény érdekek a bolgár nagypolitikában. Elmagyarázzuk, mi folyik Bulgáriában.

A Magyarországon is népszerű tévéműsor sztárja, Grant Imahara 49 éves volt.

Egész Kelet-Európát és a Balkánt kiosztotta a német viccpárt EP-képviselője, hogy aztán az Európai Bizottság felelősségét kapargassa meg.

Bírja a Fideszt, utálja az ellenzéket, leginkább vidéken él a kormánypárt átlagszavazója. Egy friss kutatásból kiderül az is, hogy a Fidesz-tábor egyötöde magát inkább liberálisnak vallja.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás