+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. október 7. vasárnap, 08:00
Vasárnap választ Bosznia-Hercegovina, Európa legbonyolultabb állama. Két rész: a Szerb Köztársaság és a Bosnyák-Horvát Föderáció felett vannak még a konföderatív testületek, mint például a háromtagú államelnökség. Lefele pedig kantonális parlamentek teszik teljesen átláthatatlanná és gyakorlatilag működésképtelenné a soknemzetiségű és sokvallású államot. Vannak pártok azonban, amelyek szakítanának végre a nemzetiségi elvvel.

Az 1995-ös daytoni megállapodás megpróbálta szétválasztani a boszniai háborúban harcoló feleket: egyik oldalra kerültek a szerbek, másikra a bosnyákok és a horvátok. Utóbbiakat csak annyi köti össze, hogy egymást valamivel kevésbé gyűlölik, mint a szerbeket.

 

Az egész alkotmányos rendszer az etnikai elvre épül: ezért van az országnak három államfője: egy szerb (ortodox), egy bosnyák (muzulmán) és egy horvát (katolikus). A pártok nagyrésze is ennek megfelelően szerveződik, már csak azért is, mert az egyes nemzetiségek saját listákkal rendelkeznek.

 

Ritka az olyan párt, mint a Naša Stranka (Mi Pártunk), amely szakít a szigorú etnikai elvvel, és nem aszerint oszt barátra és ellenségre, hogy ki szerb, horvát vagy bosnyák.

 

A párt szerint Bosznia-Hercegovina egy Svájchoz hasonlatosan soknyelvű, sokvallású konföderáció lehetne, ahol mindenki boszniainak tekintené magát.

 

A párt reklámvideója, amit itt láthattok, ezt fejezi ki:

 

 

Először arra kér mindenkit a rendező, hogy nemzetiségi elv szerint álljon fel: a horvátok ebbe a kockába, a bosnyákok abba, a szerbek egy harmadikba. „A gyerekeink megosztva játszanak a játszótereken. Megosztanak minket a pénztárnál, a stadionban, a határon.” Ma ugyanis tényleg így néz ki Bosznia-Hercegovina – legalábbis intézményi és pártpolitikai oldalról.

 

De tényleg erről szólnak a valódi társadalmi törésvonalak is?

 

A rendező az etnikailag szépen elkülönült embereket arra kéri, hogy most más kérdésekre, ne az etnikai hovatartozásra válaszoljanak.

 

Kinek hiányzik a gyereke? Jé, szerbnek, horvátnak és bosnyáknak egyaránt. Ki keres már évek óta munkát? Szerb, horvát és bosnyák ugyanúgy. Ki érzi magát egyedül? A jelentkezőt szerb, horvát és bosnyák egyaránt megöleli. Ki nem tudja fizetni a hiteleit? Majdnem mindenki. Ahogy majdnem mindenkinek, szerbnek, horvátnak, bosnyáknak, kedve van táncolni.

 

„Sokkal több közös van bennünk” – vonja le a videó a tanulságot. „Ezért kérlek benneteket, nézzetek a szívetekbe és kérdezzétek meg magatoktól: ki találja úgy, hogy jobban is élhetnénk az országunkban?” És mindenki egy emberként lép előre.

 

 

Etnikai megosztottságon túl

 

A három és fél éves boszniai háborút követően Bosznia-Hercegovina helyzetét rendező, 1995-ben aláírt daytoni szerződés miatt kiépült egy olyan alkotmányos rendszer, amelyben adott, hogy

 

egy-egy nemzetiségnek megvan a maga uralkodó pártja – az SDA a bosnyákoknál, a HDZ a horvátoknál és az SNSD a szerbeknél –, amely kiépítette a maga klientúrarendszerét és oligarchiáit.

 

Emiatt az embereknek sokszor eleve érdekük ebbe a rendszerbe igazodniuk – azaz teljességgel a nemzetiségi elvnek és a nemzetiségi párt uralmának alávetniük magukat.

 

Kevesen lógnak csak ki a sorból. A picike Naša Stranka mellett – amely párt talán pár bosnyák-horvát kantonban, illetve a bosnyák-horvát föderatív parlamentben ugorja meg a bejutási küszöböt – ide tartoznak a szociáldemokraták (SDP), akik bár főleg a bosnyákok között erősek, a szerbek és a horvátok felé is nyitottak.

 

A horvát Željko Komšić vezette Demokratikus Front (DF) tekinthető még valamelyest soknemzetiségűnek: például hiába indult horvát elnökjelöltként a múltban mindig, a bosnyákok voksait is megkapta sokszor. Komšić maga horvát, de kész volt összeveszni a hivatalos Horvátországgal, hogy az ne avatkozzék be – a zágrábi kormánypárt helyi lerakatának érdekében – a választásokba.

 

Az, hogy főleg a bosnyákok között erősebb a szupranacionális boszniai identitás, főleg azzal függ össze, hogy nekik nincs olyan „anyaországuk“, mint a horvátoknak és a szerbeknek,

 

amihez csatlakozni tudnának, akarnának Bosznia szétesése esetén. A bosnyákok között ezért sokan tényleg elsősorban boszniainak tartják magukat.

 

Mindazonáltal patrónusuk nekik is van: Törökország, amióta Recep Tayyip Erdoğan irányítja, erősen érdeklődik Bosznia iránt. A muzulmán-nacionalista Demokratikus Akciópárt (SDA), azaz a bosnyákok etnikai pártja, az AKP-vel szorosan együttműködik, Bakir Izetbegović pártelnök – az államalapító Alija Izetbegović fia – szeretné mind a török nyelv, mind a török gazdaság jelenlétét erősíteni.

 

A török elnök eleve azt terjeszti, hogy Alija Izetbegović gyakorlatilag rábízta Boszniát a halálos ágyán:

 

„Tayyip, te vagy Fatih szultán utóda, vedd ezt a földet, és őrizd!”

 

Persze – amint a Radio Sarajevo bosnyák kolumnistája írja a pénteki cikkében – a török gyarmatosítás, atyáskodás számos bosnyáknak sem tetszik, igaz: az alternatíva sokszor Putyin befolyása, amit még inkább elutasítanak a hagyományosan EU- és USA-barát boszniai muzulmánok.

 

 

Hozzuk az eredményeket nektek!

 

A választás bonyolultsága miatt csak jövő hétre várható végleges eredmény. Az ország problémáinak megoldása azonban eleve nem várható a választásoktól: mivel vélhetően az etnikai pártok jönnek ki győztesen, csupán az ország politikai-társadalmi gettósodása és ezzel gazdasági lejtmenete folytatódik a jövőben is.

 

Mindazonáltal az Azonnali már hétfőn jön majd egy nagyobb elemzéssel.

 

CÍMLAPFOTÓ: csw27 / Flickr

TÖBBI: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miért nem elfogadható egy olyan orvos, aki még életében nem műtött, de alkalmas jelölt a Kúria élére egy olyan személy, aki még életében nem bíráskodott? Parlamenti képviselőket kérdeztünk.

A döntést a járványhelyzet súlyosságával indokolja a párt.

A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.

A környező országok közül lehagyta Magyarországot Szlovákia a lakosságarányos aktív fertőzések számában, de ez nem jelenti azt, hogy itthon javulna a járványhelyzet.

Az egészségügyi intézmények egyre kevésbé bírják a koronavírus-járvánnyal járó nyomást. Volt, hogy nem akartak beteget átvenni kórházak a mentősöktől, máshol már apácakra is szükség van.

Egy hete még csak riogattak vele, hétfőtől azonban már mindehol hordani kell a maszkot a román fővárosban.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Hogyan lehet a szolidaritás kultúráját intézményesíteni a művészeti világban? Milyen egzisztenciális terheket és elvárásokat vehet le ez az alkotók válláról? Kerekasztal-beszélgetés, október 19.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás