+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. június 13. szerda, 12:25
348 ezer ember költözött el eddig Horvátországból. Ez huszonháromszor több, mint ahányan a háborúban meghaltak 1991 és 1995 között.

Koromfekete címlappal, komor főcímmel jelent meg ma a legnagyobb horvát bulvárnapilap, a 24 Sata.

 

Rajta fehér betűkkel, ahogy gyász esetén szokás:

 

„Tegnapig 348 ezer ember költözött el Horvátországból.
Ez huszonháromszor több, mint ahányan a honvédő háborúban meghaltak 1991 és 1995 között.”

 

Horvátországban a demográfia (egyrészről az alacsony születésszám, másrészről a nagyszámú elvándorlás miatt) jelentős probléma. Idén februárban a kormány demográfiai államtitkára – kisebb botrányt okozva – egy sajtótájékoztatón mindenki meglepetésére vissza is lépett, majd néphülyítésnek nevezte a kormány eddigi családpolitikáját. 

 

Kik és miért mennek?

 

A téma jó ürügy a nacionalista és klerikális köröknek – amelyek egy része a kormányzó Horvát Demokratikus Közösségen belül ül –, hogy támadják a szerintük túl liberális kormányfőt, Andrej Plenkovićot. Amikor e körök tavasszal Zágrábban és Splitben a még jugoszláv időkből örökölt, felettébb liberális abortusztörvény eltörlését követelték, azzal érveltek, hogy csak így lehet Horvátország népességfogyását megállítani.

 

A helyzet valóban drámai – de elsősorban az elvándorlás a fő probléma. Stjepan Šterc zágrábi demográfus szerint tíz éven belül a mai valamivel több mint négymilliós Horvátországban csak alig három milliónyian fognak élni állandóan. A már idézett 24 Sata napilap, amely a mai címlapján 348 ezer külföldre távozó horvátról ír, tegnap még magasabb számot adott meg: az elmúlt öt évben a lap szerint több mint félmillió, elsősorban jól képzett, de szegény fiatal hagyhatta el az országot, a 348 ezres szám ugyanis a hivatalos adat. 

 

A lap szerint csak a leggazdagabbak és az öregek maradnak délnyugati szomszédunknál – őnekik nem kell, vagy ők már nem tudnak elmenni. A fiatalokat a korrupció, a mindent átszövő urambátyám-rendszer és a politikai elit erkölcstelensége zavarja leginkább.

 

Hova költöznek?

 

Az e havi Le Monde diplomatique járja amúgy a balkáni elvándorlás kérdését körül, a helyzet ugyanis nem csak Horvátországban súlyos. Macedóniában és Romániában a lakosság több mint tíz százaléka külföldön él már, Bosznia-Hercegovinából évente 60-70 ezer ember távozik, Szerbiát is az elmúlt tíz évben 300 ezren hagyták el.

 

A románok egy jelentős része Olaszországba megy, a volt jugoszláv tagköztársaságokban – a régi vendégmunkás-hagyományok okán – még mindig a németnyelvű országok népszerűek, Ausztria és számos német tartomány külön programokat tart fenn, hogy az otthoni betöltetlen álláshelyekre (főleg az egészségügyi és szociális szférában) bosnyákokat, szerbeket, macedónokat, horvátokat hozzanak be.

 

Sokan mennek amúgy Szlovéniába is: a kis alpesi ország már Jugoszlávián belül is népszerű emigrációs célpont volt, és a nyelvi-kulturális közelség is megkönnyíti az integrációt, noha éppen az albánokkal vagy a bosnyákokkal szemben elég erősek az előítéletek.

 

FOTÓ: Bakó Bea / Azonnali. Felirat: „Neked köszönhetően van Horvátország(unk)!” Készült a zágrábi Mirogoj-temetőben.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák az osztrák kancellárt lapértesülések szerint. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is.

Az amerikai céggel dózisonkénti 23,20 eurós szerződést köthet az Európai Bizottság 2021 decemberétől 2023-ig.

A kormányinfón kiderült az is, hogy augusztusig se koncertre, se szállodába nem mehet az, akinek nincs védettségi igazolványa, és hogy hogyan pótolja a kormány az önkormányzatokat a kieső hipa-bevételek miatt.

Szakértők és aktivisták írtak egy törvényjavaslatot, az ellenzék közösen beadta a parlamentben, a kormány meg szép csendben rendeletbe is foglalta azt. Ritka jelenség ez Magyarországon.

Az újranyitó szolgáltatások csak a védettségi igazolványokkal rendelkezők számára hozzáférhetőek.

A nemzetközi helyzet fokozódik Jersey Bailiffség körül. A brexit utáni időkben is az egyik legnagyobb problémát továbbra is a halászat adja.

A politikusokat egy zárva tartó klubnál fényképezték le, ahol éjszakába nyúlóan tartózkodtak. Munkamegbeszélésük volt, ketten közülük lemondtak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás