Váratlan húzással elűzték a moldáv közéletből Vlad Plahotniucot, aki vesztegetéssel és ellenfelei kompromittálásával az összes hatalmi ágat maga alá gyűrte, kényelmesen kihasználva az ország közéletét hagyományosan megosztó nyugatos vs. oroszbarát törésvonalat. De hogyan sikerülhetett véget vetni a hatalmának, és mi vár most Európa legszegényebb országára? Az EU korábbi moldovai különleges megbízottja magyarázza el az Azonnalin.

Trump idén ismerte el izraeli területként az 1967-ben Szíriától annektált Golán-fennsíkot, Netanjahu így hálálja meg.

Amerikának szembesülnie kell azzal, hogy világméretű befolyása nem marad meg, ha nem költ. Németországnak meg azzal, hogy hiába költ, ha hülyének tetteti magát, és nem köt meg politikai alkukat a többi szereplővel. Magyarország? Egy közepes kutya az asztal körül, amelyiket most a csizma orrával kicsit megböktek, mert túl hangosan ugatott.

Orbán viszonya az EU-hoz jelenleg azon alapul, hogy ő kicsi, de fontos része egy kényes hatalmi egyensúlynak. Pontosan Orbán Viktor azonban az egyik oka annak, hogy változások lesznek, mert azok az új célok, amelyek a legtöbb pénzt igénylik, részben az ő politikája miatt lettek fontosak. Csakhogy pénz egyre kevesebb van, és Orbán tudja ezt.

Az orosz média nyomán a nyugati sajtóban is felbukkant a hír, miszerint a tavaly újraválasztott Vlagyimir Putyin orosz államfő már azon gondolkozik, hogy a negyedik elnöki ciklusa 2024-ben esedékes lejárta után egy közös orosz-belorusz államalakulat vezetőjeként maradna hatalomban. Erre egy húsz évvel ezelőtti szerződés adhat felhatalmazást, de vajon megérné-e vállalnia az ezzel járó kockázatokat Putyinnak? Vagy az orosz elnök egészen más terveket dédelget?

A kínai vezetésnek s személyesen a kínai államelnök-pártfőtitkárnak arcvesztést okozni nem sok jót jelent a 21. században, mondja az Azonnalinak Salát Gergely Kína-kutató.

Vajon mit fog lépni erre a politikai és gazdasági befolyását féltő Oroszország? A szakértő válaszol.