+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
2018. július 25. szerda, 14:55
Vajon mit fog lépni erre a politikai és gazdasági befolyását féltő Oroszország? A szakértő válaszol.

A montenegrói parlament jóváhagyta, hogy az ország megkezdje a csatlakozást a Tallinban működő NATO Kibervédelmi Kiválósági Központba.

 

„A csatlakozási szándék hátterében az áll, hogy

 

az elmúlt időszakban számos kibertámadás érte az országot, melyet a hatóságok elsősorban Oroszország számlájára írnak.”

 

Ezt Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa mondta az Azonnali kérdésére. A térséggel foglalkozó szakértő szerint a két ország közötti feszültség geopolitikai okokra vezethető vissza. Az oroszok már 2017 előtt is mindent bevetettek annak érdekében, hogy az Adriai-tenger partján fekvő, Szerbiától 2006-ban különvált államot eltérítsék a NATO-csatlakozástól. Minden bizonnyal ennek részét képezték a Montenegrót ért kibertámadások is.

 

A központ – aminek Magyarország 2010 óta tagja – kiemelt figyelmet fordít a kibervédelmet garantáló képességek fejlesztésére, a tagoknak nyújtandó szakmai képzésekre és tanácsadásra, az ez irányú kutatások és fejlesztések támogatására, valamint az intenzív információcserére. A program részeként továbbá a tagok évente egy kibertámadást szimulálnak, így szerezve gyakorlatot egy esetleges támadás kivédésre.

 

A nyilvánvaló képességfejlesztésen túl azonban belpolitikai hozadéka is lehet a csatlakozási szándéknak – hívta fel a figyelmet Ördögh Tibor. Montenegróban ugyan alacsony a NATO támogatottsága, az oroszok támadásait viszont egy montenegrói sem nézi jó szemmel.

 

A kormányzat így önmaga és a NATO ázsióját is emelve kommunikálhatja, hogy a szervezettel közösen megvédik az országot az oroszok internetes támadásaitól.

 

Ráadásul Montenegró egymaga valóban képtelen lenne annyi pénzügyi és humán forrást előteremteni, mely a biztonságérzetet érdemben növelné. 

 

Ördögh Tibor szerint nemzetközi szempontból is előnye származhat a lépésből Montenegrónak, ami az elmúlt évtizedben igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy az országot övező agresszív, háborús sztereotípiát átalakítsa. Erre is alkalmas lehet a kibervédelmi csatlakozási szándék: kis országról lévén szó minden együttműködés pozitív számára. A korábban a Montenegróról kialakult kép megváltoztatása persze hosszabb folyamat, amit jól jelez például az is, hogy Donald Trump épp a napokban aposztrofálta a montenegróiakat a harmadik világháború lehetséges kirobbantóiként.  


Ahol viszont nem számít sokat a csatlakozási szándék, az az orosz-montenegrói viszony – világított rá Ördögh. Szerinte az igazi fordulópont Montenegró 2017-es NATO-csatlakozása volt, és az emiatt kialakult ellenséges viszonyt a mostani döntés érdemben nem fogja megváltoztatni. A Kibervédelmi Kiválósági Központhoz való csatlakozással Montenegró ismét kiválthatja az orosz külügyminiszter elrettentő megnyilatkozását, de számottevő romlás vagy javulás ettől nem lesz a két ország kapcsolatában.

 

A döntésnek sokkal inkább gazdasági szempontból lehet jelentősége. 

 

Az 1990-es és 2000-es években ugyanis az oroszok hatalmas összegeket fektettek be Montenegróban, melyet most veszélyben éreznek.

 

A konfliktus így – a geopolitikai szempontok mellett – kiegészül a tehetetlenség élményével: az oroszok gazdaságilag még meghatározóak, de politikailag már nem rendelkeznek potenciállal Montenegróban.

 

Montenegró a csatlakozási dokumentumokat idén nyáron írhatja alá, és 2019-ben válhat teljes jogú tagjává a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központnak. 

 

NYITÓKÉP: Montenegró kormánya / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A születésétől siket Lee Duck-hee-ben senki sem hitt, amikor profi teniszkarriert álmodott magának. Ő az első siket, aki ATP-teniszmeccset nyert.

Négy fordulót kellett várni, hogy valakinek igazán szemet szúrjon a magyar lakosságú 16 ezres délvidéki város szurkolótábora.

A brit miniszterelnök szerint a kötelező vámhatár sérti az országa szuverenitását, és inkább modern technológia használatával oldaná meg.

Francia kollégájához látogatott az orosz elnök: a két vezető oda-odaszúrt egymásnak, Putyin a sárgamellényes tüntetések miatt kritizálta Macront.

Most éppen „bébi-Trumpnak” nevezte az olasz belügyminisztert az amerikai filmsztár. Meg odaszúrt egyet többek között a magyar kormánynak is.

A hét kérdése

Egy 34 millió forintos adakozás még bőven nem elég, de nekünk van pár ötletünk arra, hogy mivel lágyíthatná meg Tiborcz szeretett nemzetünk szívét!

Azért ide elnéznénk

A lassú élet ideálja mentén alkotó értékteremtők bemutatkozása a Balaton-felvidéken augusztus 18-án.

Ha a tűzijáték helyett inkább angol metalcore-ra csapatnád, augusztus 20-án a Dürerben a helyed. Vendég: Inhale Me.

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás