+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2018. július 25. szerda, 14:55
Vajon mit fog lépni erre a politikai és gazdasági befolyását féltő Oroszország? A szakértő válaszol.

A montenegrói parlament jóváhagyta, hogy az ország megkezdje a csatlakozást a Tallinban működő NATO Kibervédelmi Kiválósági Központba.

 

„A csatlakozási szándék hátterében az áll, hogy

 

az elmúlt időszakban számos kibertámadás érte az országot, melyet a hatóságok elsősorban Oroszország számlájára írnak.”

 

Ezt Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa mondta az Azonnali kérdésére. A térséggel foglalkozó szakértő szerint a két ország közötti feszültség geopolitikai okokra vezethető vissza. Az oroszok már 2017 előtt is mindent bevetettek annak érdekében, hogy az Adriai-tenger partján fekvő, Szerbiától 2006-ban különvált államot eltérítsék a NATO-csatlakozástól. Minden bizonnyal ennek részét képezték a Montenegrót ért kibertámadások is.

 

A központ – aminek Magyarország 2010 óta tagja – kiemelt figyelmet fordít a kibervédelmet garantáló képességek fejlesztésére, a tagoknak nyújtandó szakmai képzésekre és tanácsadásra, az ez irányú kutatások és fejlesztések támogatására, valamint az intenzív információcserére. A program részeként továbbá a tagok évente egy kibertámadást szimulálnak, így szerezve gyakorlatot egy esetleges támadás kivédésre.

 

A nyilvánvaló képességfejlesztésen túl azonban belpolitikai hozadéka is lehet a csatlakozási szándéknak – hívta fel a figyelmet Ördögh Tibor. Montenegróban ugyan alacsony a NATO támogatottsága, az oroszok támadásait viszont egy montenegrói sem nézi jó szemmel.

 

A kormányzat így önmaga és a NATO ázsióját is emelve kommunikálhatja, hogy a szervezettel közösen megvédik az országot az oroszok internetes támadásaitól.

 

Ráadásul Montenegró egymaga valóban képtelen lenne annyi pénzügyi és humán forrást előteremteni, mely a biztonságérzetet érdemben növelné. 

 

Ördögh Tibor szerint nemzetközi szempontból is előnye származhat a lépésből Montenegrónak, ami az elmúlt évtizedben igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy az országot övező agresszív, háborús sztereotípiát átalakítsa. Erre is alkalmas lehet a kibervédelmi csatlakozási szándék: kis országról lévén szó minden együttműködés pozitív számára. A korábban a Montenegróról kialakult kép megváltoztatása persze hosszabb folyamat, amit jól jelez például az is, hogy Donald Trump épp a napokban aposztrofálta a montenegróiakat a harmadik világháború lehetséges kirobbantóiként.  


Ahol viszont nem számít sokat a csatlakozási szándék, az az orosz-montenegrói viszony – világított rá Ördögh. Szerinte az igazi fordulópont Montenegró 2017-es NATO-csatlakozása volt, és az emiatt kialakult ellenséges viszonyt a mostani döntés érdemben nem fogja megváltoztatni. A Kibervédelmi Kiválósági Központhoz való csatlakozással Montenegró ismét kiválthatja az orosz külügyminiszter elrettentő megnyilatkozását, de számottevő romlás vagy javulás ettől nem lesz a két ország kapcsolatában.

 

A döntésnek sokkal inkább gazdasági szempontból lehet jelentősége. 

 

Az 1990-es és 2000-es években ugyanis az oroszok hatalmas összegeket fektettek be Montenegróban, melyet most veszélyben éreznek.

 

A konfliktus így – a geopolitikai szempontok mellett – kiegészül a tehetetlenség élményével: az oroszok gazdaságilag még meghatározóak, de politikailag már nem rendelkeznek potenciállal Montenegróban.

 

Montenegró a csatlakozási dokumentumokat idén nyáron írhatja alá, és 2019-ben válhat teljes jogú tagjává a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központnak. 

 

NYITÓKÉP: Montenegró kormánya / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még
mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás