+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakodi Péter
2019. január 18. péntek, 16:19
Az orosz média nyomán a nyugati sajtóban is felbukkant a hír, miszerint a tavaly újraválasztott Vlagyimir Putyin orosz államfő már azon gondolkozik, hogy a negyedik elnöki ciklusa 2024-ben esedékes lejárta után egy közös orosz-belorusz államalakulat vezetőjeként maradna hatalomban. Erre egy húsz évvel ezelőtti szerződés adhat felhatalmazást, de vajon megérné-e vállalnia az ezzel járó kockázatokat Putyinnak? Vagy az orosz elnök egészen más terveket dédelget?

Több nyugati lap is cikkezett arról az elmúlt napokban, hogy az orosz alkotmányban maximumként megszabott utolsó, negyedik elnöki ciklusát töltő orosz elnök már a folytatáson gondolkozik, ami 2024-től lesz aktuális, és aminek Fehéroroszország lehet a szenvedő alanya. Az elmélet szerint Vlagyimir Putyin egy 1999-ben aláírt államközi szerződést felélénkítve szupranacionális szintre emelné Oroszország és Fehéroroszország szövetségét.

 

Az új, közös orosz-fehérorosz entitás egy új vezetőt is kívánna, ami tökéletesen megfelelhetne az orosz elnök hatalmi ambícióinak.

 

A Moszkva és Minszk szorosabb politikai szövetségét előirányzó alku azonban éppen Putyin 2000-es színre lépésével kezdett kiüresedni – mondta az Azonnalinak Anton Bendarzsevszkij. A PAIGEO kutatóintézet fehérorosz származású igazgatója szerint a szerződés csak azért jöhetett létre 1999-ben, mert akkoriban egy nem túlságosan erőskezű elnök ült a Kremlben Borisz Jelcin személyében, és országa súlyos gazdasági problémái miatt az 1994 óta hivatalban lévő belorusz államfő, Aljakszandr Lukasenka jobbnak látta, ha még szorosabbra fűzi kapcsolatait a szomszédos hatalommal.

 

A szövetségi államról szóló szerződés papíron több új testületet is létrehozott a közös ügyek vitele érdekében, de a legmagasabb rangú orosz és fehérorosz közjogi méltóságokból álló legfelső államtanács és a két ország tárcavezetői által alkotott miniszteri tanácson kívül – politikai elköteleződés hiányában –  a kétkamarásra szövetségi parlamentet, vagy éppen a szövetségi bíróságot már fel sem állították.

 

Az együttműködés tulajdonképpen csak a védelmi területre és az állampolgárok szabad mozgására, valamint munkavállalására korlátozódik. Szó volt korábban arról is, hogy közös fizetőeszköz vezetnének be, de ebből se lett semmi idáig.

 

Most akkor Putyin tényleg be fogja kebelezi Fehéroroszországot, csak azért, hogy hatalmon maradhasson?

 

Elméleti esélye ugyan van a felvetésnek, de

 

Putyin egyszerűbb módszerekkel is elérheti, hogy 2024 után is az ő kezében maradjon a kormányrúd

 

– mondta az Azonnalinak Rácz András. A Political Capital Oroszország-szakértője kiemelte, hogy az orosz alkotmány elnöki terminusokra vonatkozó passzusának módosítása, vagy egy új, különleges vezetői pozíció létrehozása jóval kisebb politikai és gazdasági áldozatokat követelne a Kremltől, mint Fehéroroszország megszállása.

 

A 9,5 millió lakosú Fehéroroszország szoros barátsága évente pár milliárd dollárba kerül Moszkvának, de azt az orosz költségvetés már nem bírná el, ha egy ekkora területet közvetlenül rácsatlakoztatnának. Főleg, hogy

 

már a kétmillió lakosú Krím-félsziget annektálása is súlyos terheket ró az orosz büdzsére

 

– tette hozzá a szakértő. A fehérorosz vezetés és a lakosság egy számottevő hányada ráadásul nem támogatná az egyesülést, ami ellen Lukasenka vélhetően aktívan tenne is. Ez újabb bonyodalmakba sodorná az orosz vezetést, a megszállás nemzetközi vonatkozásairól nem is beszélve.

 

ESTE MINSZKBEN, FEHÉROROSZORSZÁG FŐVÁROSÁBAN. FOTÓ: WIKIMEDIA

 

Rácz Andráshoz hasonlóan Anton Bendarzsevszkij sem lát túl sok esélyt arra, hogy Putyin ténylegesen megpróbálja megvalósítani a két ország unióját. Emlékeztetett, hogy az ukrajnai válság kitörése óta a fehérorosz vezetés árgus szemekkel figyeli az oroszok mozdulatait, és igyekszik már előre eltántorítani Moszkvát egy esetleges beavatkozástól. Ennek egyik leglátványosabb eleme – Ukrajnához hasonlóan – a helyi nemzettudat megerősítése. Lukasenka korábban nem tulajdonított túlságosan nagy fontosságot a fehérorosz identitásnak, de potenciális elmozdításának egyik komoly gátja lehet, ha sikerülne a nemzeti érzelmekre építve egy, akár fegyveres ellenállásra is kész réteget létrehozni.

 

Az ukrajnai beavatkozással ellentétben, ami az orosz propagandában egy jogszerűen hatalomra jutott elnököt elűző fasiszta fordulatra adott válaszlépésként jelent meg,

 

egy fehéroroszországi intervenciót nehéz lenne eladni a hazai közönségnek

 

– emelte ki Anton Bendarzseszkij. Hozzátette, hogy az autoriter vezetési stílusa miatt Nyugaton sokat támadott Lukasenka, korlátai figyelembe vételével ugyan, de igyekszik normalizálni kapcsolatát Brüsszellel és Washingtonnal. A diplomáciai erőfeszítések egyik fontos része, hogy az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos tárgyalásoknak is Minszk ad helyet.

 

A Kreml nagyhatalmi törekvéseivel kapcsolatban Anton Benderzsavszkij emlékeztetett, hogy ezek elsősorban az Eurázsiai Gazdasági Unióban manifesztálódnak. Az egységes piacként működő gazdasági együttműködésnek Oroszországon és Fehéroroszországon kívül Kazahsztán, Kirgizisztán és Örményország is tagja. A négy évvel ezelőtt létrejövő szervezet az idő előrehaladtával azonban, az orosz-fehérorosz államszerződéshez hasonlóan ugyancsak kiüresedni látszik.

 

A politikai integráció előmozdítása ugyanis tetemes pénzügyi forrás kérdése, ami láthatóan most nem áll rendelkezésre Oroszország részéről.

 

Elszámolási vita

 

Rácz András szerint a nyugati sajtó hajlamos félreérteni a két – 20 évvel ezelőtt szövetségi szerződésre lépett – állam kapcsolatát. Úgy látja, hogy

 

az először az orosz médiában felbukkanó és a nyugati lapok által onnan átvett, Putyin utódlási tervéről szóló hírek a Kreml információs nyomásgyakorlásának egyik elemét képezik.

 

Moszkva és Minszk között súlyos feszültségek alakultak ki tavaly nyáron, miután az orosz kormány megváltoztatta az olajkitermelésre vonatkozó szabályokat – emlékeztetett a szakértő.

 

A FEHÉROROSZ HATÁRON. FOTÓ: UNIAN.INFO

 

A fehéroroszok a speciális kapcsolatnak köszönhetően ugyanis bő két évtizeden keresztül óriási hasznot húztak abból, hogy az olcsón beszerzett orosz nyersolajat a saját fejlett feldolgozóüzemeikben finomították, majd eladták nyugatra. A konfliktus súlyosságát alátámasztva Rácz András kiemelte, hogy Minszk orosz jogszabály-változások miatti bevételkiesése – óvatos becslések szerint is – meghaladja a 300 millió dollárt éves szinten.

 

Putyin Fehérország szuverenitását semmibe vevő tervét a fentiek alapján kár lenne túlságosan komolyan venni.

 

A Kreml egy jelzésértékű üzenetet küld ezzel Lukasenkának, hogy kár lenne túlfeszíteni a húrt az olajügyben, és fél évvel a konfliktus kirobbanása után, épp ideje lenne lenyelni azt az igencsak drágára sikerült békát. Az mindenesetre érdekes újdonság, hogy ez a sajátos nyomásgyakorlás nyugaton is hullámokat vert.

 

Jelenleg nehéz eldönteni, hogy ennek hátterében az európai és észak-amerikai közönség orosz geopolitkai machinációkkal kapcsolatos fokozott érdeklődését kiszolgáló újságírók, tudatos manipuláció, vagy valami egészen más áll.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hónapok kérdése, és közvetlen vasúti összeköttetése lesz a román főváros repülőterének a belvárossal. Eddig csak buszozni vagy taxizni lehetett.

A koronavírus miatt idén hiány volt a külföldi munkaerőből.

A ma újrainduló parlamentben már bevezetett az Országgyűlés Hivatala a koronavírus-fertőzést megelőző intézkedéseket, azok azonban a politikusokra nem vonatkoznak. De akkor hogyan védekeznek majd a politikusok?

Az untig ismert sorosozás mellett az is kiderül a miniszterelnök Magyar Nemzetben megjelentetett cikkéből, hogy a brüsszeli politika a németet követi.

Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

Az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása. Podcast!

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás