+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. június 17. hétfő, 07:59
Trump idén ismerte el izraeli területként az 1967-ben Szíriától annektált Golán-fennsíkot, Netanjahu így hálálja meg.

Vasárnaptól Donald Trump amerikai elnök nevét viseli egy még el nem készült, a vitatott hovatartozású Golán-fennsíkon található zsidó telep – írja a BBC.

 

A Szíriától megszerzett terület 1967 óta áll izraeli fennhatóság alatt: ebben az évben zajlott ugyanis a hatnapos háború, mikor Nasszer egyiptomi elnök további három másik arab állammal – Jordániával, Szíriával és Irakkal – karöltve indult Izrael elfoglalására. A döntő izraeli győzelmet hozó konfliktus után került a Sínai-félsziget, a Gázai övezet, Ciszjordánia és a Golán-fennsík a zsidó államhoz. Utóbbi a Golán-fennsíkról hozott 1981-es törvénnyel került hivatalosan is Izraelhez, melyet a nemzetközi közösség legnagyobb része annexióként értelmez.

 

 

Ezzel szemben a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel szoros viszont ápoló Trumpnak köszönhetően idén márciusban

 

az Egyesült Államok lett az első ENSZ-tagállam, aki az 1967-ben megszerzett (vagy annektált) területet izraeliként való elismeréséről döntött. Ezt követően az izraeli miniszterelnök már áprilisban egy telep Trumpról való elnevezését ígérte.

 

Netanjahu tehát a tervezett telep Trumpról való elnevezésével gesztust gyakorol. A Trump Heights (Trump-fennsík) névre hallgató tervezett létesítmény létrehozását az izraeli kormányfő maga is „történelminek” nevezte, míg David Friedman, az USA izraeli nagykövete szerint az újdonsült zsidó telep „jól megérdemelt és nagyra értékelt”.

 

A helyzet külön pikantériáját az adja, hogy a Golán-fennsík körülbelül hatvan kilométerre helyezkedik el Damaszkusz szíriai fővárostól, a telep megépítését pedig a fennsík északi részére, Kela környékére tervezik. Egyelőre viszont csak a szándék van meg a telep megépítésére, pénz nincs: a Knesszet (az izraeli parlament) még nem döntött a telep megépítésének költségeiről.

 

Netanjahu politikai ellenfelei ráadásul amellett érvelnek, hogy jogilag nem létesíthetők új telepek a szeptemberi izraeli választások előtt, emiatt az egész telep egyelőre csak egy nem kötelező kamudöntés.

 

Áprilisban ugyan már választott új parlamentet Izrael, ám akkor nem sikerült kormányzóképes többséget összerakni, így szeptemberre újabb választásokat írtak ki.

 

BORÍTÓKÉP: Benjamin Netanjahu és Donald Trump 2017-ben / Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Utazás, kiállítás, zene, egy ritka jó hely Zuglóban, életvezetési tanácsok és pár őszinte tipp a konyhába: itt az Azonnali első őszi mindenajánlója!

Ez a cikk nem Erdélyről, nem a magyarokról, nem az RMDSZ-ről és nem a romániai magyarok autonómiatörekvéseiről fog szólni. Ez a cikk a román pártok történetét járja körbe.

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás