Agócs Attila egy hátrányos helyzetű felvidéki régió kisvárosának polgármestereként igyekszik részt venni a szlovák politikában a parlamenten kívüli Most-Híd alelnökeként. Mi volt a Híd sikerének a kulcsa és mi okozta a bukását? Mit gondol Gyimesi Györgyről? Hogyan kellene viszonyulnia a szlovákiai magyar politikának Orbán Viktorhoz? Hogyan lehet egyszerre liberálisnak és konzervatívnak lenni? Interjú.

Az új párt magyar párt lesz, amely a magyarok és a magyarok által lakott régiók egyéb nemzetiségeinek érdekeit is képviselni fogja, és a Híd alapértékeit is továbbviszi.

Hetvenöt éve írta alá Gyöngyösi János és Vladimír Clementis azt az egyezményt, amely lehetőséget adott Csehszlovákiának arra, hogy területéről magyar lakosokat telepítsen át Magyarországra. Bár Edvard Beneš elnök ennél jóval drasztikusabb lépéseket fontolgatott, a nemzetközi környezet csupán ezt a megoldást tette számára lehetővé. A második világháborút követő jogsértések, melyek a felvidéki magyarságot érték, napjainkig beárnyékolják a szlovák-magyar kapcsolatokat.

Jelentős változás a korábbiakhoz képest a hétfőn kezdődő szlovákiai népszámláláson, hogy két nemzetiséget is be lehet jelölni a kérdőíven. A kérdés komoly vitákat generált a magyarok körében: van, aki szerint ezzel gyarapodik majd a közösség, mások kockázatot látnak benne. Szakértőkkel jártuk körbe a szlovákiai népszámlálás legfontosabb kérdéseit.

Mindenki továbbra is nyitott az együttműködésre, de az új közös szlovákiai magyar pártot az MKP és a Híd/Most hozza létre. Az Összefogás vezetője, Mózes Szabolcs az Azonnalinak úgy reagált: akkor ők is elkezdenek pártstruktúrát építeni.

Az akciót az MKP konzervatívabb szárnyának ismert arcai kezdeményezték. Szerintük több tucat település vehetett részt benne.

A Most-Híd, az MKP és az Összefogás közötti, 2020 augusztusa óta tartó tárgyalások decemberben botrányba fulladtak, azonban a három párt kedden újrakezdte a tárgyalásokat. Előválasztás, morális feddhetetlenség, és főleg az erőviszonyok – ezek voltak a fő témák, mint azt a pártelnökök elmondták az Azonnalinak.

A felvidéki magyar pártok, ha összefogásról van szó, nem sokkal ügyesebbek, mint a magyar ellenzék 2018-ban: a hónapok óta tárgyaló három párt szerdára meghirdetett közös sajtótájékoztatóját az MKP és a Most-Híd tartotta meg az Összefogás nélkül. Mózes Szabolcs Összefogás-elnök SMS-ben értesült a sajtótájékoztató reggelén, hogy rá nem lesz szükség, de azért ott volt.

Van olyan a családban, aki szívesen viselné magán a közép-európaiság egy különleges ízét? Van? Vegyél neki HasTag pólót.

Hogyan lett Szlovákia oktatási államtitkára a magyar iskolákba járt Filip Mónika? Miért egy szlovák liberális pártnál kötött ki valamelyik helyi magyar párt helyett? Mi az oka annak, hogy egy magyar párt sincs most a pozsonyi parlamentben? Kik és miért keresték őt eddig meg a kormánytól? Miért mondott nemet Čaputová elnöknek arra, hogy mellette dolgozzon? Interjú!

Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Párt hétvégén újraválasztott elnöke a szlovák közélet egyik legszínesebb figurája, aki pártjának hagyományaival szemben eddig nem támadta a magyarokat. Lehet, hogy ez mostantól megváltozik.

A rendőrség csütörtök esti közleménye szerint szombattól, szeptember 5-től újranyit több határátkelő. A szlovákiai magyarok rengeteget szívtak a határzár miatt és minden követ megmozgattak az enyhítés érdekében.

Van, aki a tengerpart miatt szeretné vissza Nagy-Magyarországot, és van, aki reméli, hogy az unokái ezt még meg is érhetik, a legtöbben azonban azt mondják: nem reális erről álmodozni. De mennyiben hibás Trianon a mai problémáinkért egy tízes skálán? Magyarokat kérdeztünk a határokon belül és azokon túl. Videó.

Ellehetetlenült munkába és iskolába járás, családok szakadtak szét. Van iskola, ahová a tanárok nem tudnak átjárni tanítani, máshol a diákoknak kellene hatvan kilométert kerülniük, hogy bejussanak az iskolába. Hiába szabad elvileg ingázni a koronavírus miatti határlezárások alatt is, ha alig van nyitva határátkelő Szlovákia felé.

Turócszentmártonban 1918-ban kimondták a szlovákok: Magyarországot otthagynák és inkább az akkor létrejött Csehszolvákiához csatlakoznának. A város lakói közül most van, aki a magyar kártya kijátszása mögött is sorosista összeesküvést sejt, más szerint a szlávoknak egyesülniük kellett volna, hogy elűzzék onnan a magyarokat, de van olyan is, aki sajnálja, hogy nagyszüleivel ellentétben nem tanulta meg a magyar nyelvet. Videó!

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

Forró Krisztián lett a szlovákiai Magyar Közösség Pártja új elnöke. Még egy pozsonyi nyugdíjas-egyesülettel is leülne tárgyalni a magyar egységről, ha az a felvidéki magyarság megmaradását szolgálja. De mit gondol az újdonsült elnök, miért választották meg: mert olyan jó volt a kampánya, vagy mert az MKP-s húzónevek nem indultak a tisztségért? Hogyan reformálná meg a pártot, és vannak-e elvárásai a Bugár nélküli Híddal szemben?

Melyek voltak Trianon okai? Veszélyben voltak-e a szlovákok a Trianon előtti Magyarországon? Szemben állnak-e a trianoni határok a nemzeti önrendelkezés elvével? Tanult-e Csehszlovákia a magyar nemzetiségpolitika hibáiból? Szlovák történészek mondják el az Azonnalinak. Videó.

Utoljára 2007-ben, Bugár Béla kiválását megelőzően nyertek ilyen kevéssel pártelnöki tisztséget a szlovákiai Magyar Közösség Pártjában. De mit jelent ez az újdonsült elnök, Forró Krisztián számára? Ki ő, mik lesznek a legfontosabb feladatai, és van-e elég tapasztalata ahhoz, hogy elérhesse a céljait?

Autópályát építenek, és bár eredetileg ki akarták fizetni az eurómilliókat érő telkeket, most rájöttek: a Beneš-dekrétumok miatt azok már valójában eleve az államéi.

A magyar miniszterelnök hatalmasat filozofált a szlovák kormányfőnek pénteki sajtótájékoztatóján: Orbán szerint a magyarok a hatalmas sztyeppei világ maradványai, és magától értetődő, hogy szlávok mindig lesznek, de az, hogy a magyarok megmaradnak-e, csak a nyelven és a kultúrán múlik. Mutatjuk, mi volt Orbán és Matovič első közös sajtótájékoztatóján!

Igor Matovič kormányfőként nem volt még Magyarországon, de most pár nappal azután, hogy „kinyújtotta a kezét” a felvidéki magyarokhoz, Orbán Viktorhoz látogat.

Trianon századik évfordulóján emlékművet avattak a felvidéki Gombaszögön, mi pedig arról kérdeztük a résztvevőket: mit szólnak ahhoz, hogy Igor Matovič szlovák miniszterelnök békejobbot nyújtott a magyaroknak, és elismerte, hogy Trianon trauma a magyarok számára. Videó!

Két, a szlovákiai politikában jártas szakértőt kérdeztünk arról, mennyire formabontó, hogy Igor Matovič szlovák jobboldali kormányfő nemcsak a felvidéki magyar közszerplőket látta vendégül a pozsonyi várban Trianon 100. évfordulója alkalmából, de még a két nép büszke közös történetét is hangsúlyozta.

Sólymos László lett a felvidéki szlovák-magyar közös párt, a Híd-Most új elnöke, miután a pártot alapítása óta vezető Bugár Béla lemondott a február végi választási pofáraesés miatt, ahol a Híd nemhogy a parlamentbe nem jutott be, de még az állami támogatáshoz szükséges küszöböt sem ütötte meg. Sólymost a pártelnökké választása után kérdeztük, hogy mi lesz most. Gyorsinterjú.

Végigélte Magyarország elmúlt kétszáz évének legbékésebb periódusát. Országgyűlési képviselőként is dolgozott, sőt: a politikusi pályán azonos nevű fia is követte. 1910-ben, negyvenedik írói jubileumának ünneplése után hunyt el Mikszáth Kálmán, aki Jókai Mór mellett az egyik legkeresettebb magyar írónak számított.

Barak Dávid Elásott igazság című könyve megdöbbentő részletességgel mutatja be a felvidéki szervezett bűnözés történetét. A nemzetközi mércével is brutális maffia nemcsak véres leszámolásokról és a leleplezésükről szól, hanem arról is, min kellett átmenniük a csallóközi magyaroknak az elmúlt évtizedekben. A szerzővel interjúztunk.

Se a Híd-Most, se a Magyar Közösségi Összefogás nem jutott be a szlovák parlamentbe a szombati választáson, de még a magyar platformmal bíró liberális Progresszív Szlovákia se. Mi lesz így a felvidéki magyarokkal? Mihez kezdenek a parlamentből kiszorult pártok? Egyáltalán, miért haragszik egymásra a két magyar párt? Videó az eredményvárókról.

Két százalékot szerzett csak, és nagyon kiesett a parlamentből a Bugár Béla-vezette Most-Híd a szlovák parlamenti választásokon. De mi az oka a történelmi vereségnek, mi jön a pártban Bugár után, hogy fog kinézni a szlovákiai magyar érdekképviselet úgy, hogy a parlamentben alig lesznek magyarok, és egyáltalán: van-e egyáltalán bármilyen igény arra, amit ma a Híd képvisel? A párt kampányfőnökét, Ravasz Ábelt kérdeztük a választások másnapján.

Az MKÖ-sök szerint tiszta lap és egy magyar lista kell, a Híd szerint korai még erről beszélni, viszont kell róla beszélni.

Nem számít, hány magyar barátom van, jól beszélek-e magyarul, esetleg magyarul álmodom-e. Az Orbán-féle megosztás szerint csak az számít, egyetértek-e azzal, hogy a magyarok érdekében szipolyozza a közpénzt, mondja Balog Beáta, aki felvidéki magyarként lett a legnagyobb szlovák napilap főszerkesztője. Az Azonnalinak azt is elmondja, mi a tétje a szombati szlovákiai választásnak, és várják-e a szlovákok a trianoni évfordulót. Interjú.

Mi volt Gyurcsány legjobb húzása? Melyik elszakított nemzetrész fáj neki legjobban? Vágó István négy válaszlehetőségből választhat, és van, hogy a közönség segítségét kéri!

Zavarja-e, hogy Orbán Viktor a szlovák kormánypártnak szurkol? Miért a mételyek mételye, hogy szlovák pártok magyar platformokat indítanak? Mi Bugár Béla felelőssége ebben? Mi lesz a február 29-i szlovákiai választás után: kivel kormányoznának, ki lenne alkalmas miniszterelnöknek? Menyhárt Józseffel, a Magyar Közösség Pártjának elnökével beszélgettünk.

Noha a Híd és a Magyar Közösség Pártja (MKP) között nem jött létre az összefogás, egy ilyen nevű, új fiatal felvidéki szervezet biztosíthatja az MKP politikai túlélését. Mózes Szabolcsot, a Magyar Közösségi Összefogás választási párt elnökét kérdeztük a velük szembeni orbánizmus vádjáról, Bugár Béla felvidéki szerepéről és esetleges érdemeiről, valamint arról, milyen esélyei lehetnek egy olyan új kormánynak, amiben hangsúlyosabban jelennek meg a magyar érdekek is.

Bugár Béla a szlovák politika egyetlen sikeres magyar brandje. A szlovákoknak liberalizmust kínált, a magyaroknak meg könnyített identitást. De van-e még ebben tartalék? És lesz-e utána bárki is?

Ha a Híd nem lép be a szlovák kormányba, se Robert Fico, se a belügyminiszter, se a rendőrfőkapitány nem bukott volna meg a Kuciak-gyilkosság után, mondta az Azonnalinak a szlovák-magyar párt elnöke. Bugár Béla beszélt nekünk Budapest felvidéki terveiről, az Orbán Viktorral való ellentétének okairól, és arról is, hogy miért mulatós szól a rendezvényeiken.

Az ötszázalékos bejutási küszöbért küzd Bugár Béla és pártja, a Híd, ezért az idei kampányba a párt az atomfegyverét, Érsek Árpád közlekedési minisztert vetette be a magyar szavazók lelkéért folytatott küzdelemben. Elmentünk egy lakossági fórumra, ahol kiderül, mit kezd Bugár a közönség kínos kérdéseivel, és félnek-e a Híd-szavazók az orbanizációtól.

Lehet, hogy egyik magyar párt se jut be a szlovák parlamentbe a február végi választáson. De sajnálnák-e ezt a szlovákok? És számítanak-e konfliktusra a magyarokkal a jövőben? Pozsonyban kérdeztünk körbe. Videó!

Miért fáj Trianon a románoknak is? Miből lesz botrány jövőre annak századik évfordulóján? Mi jelentene kiutat az állandó román-magyar viszályból? Mikor lesz magyar elnöke Romániának? Mit nem ért meg a magyar baloldal? Ezt mind átbeszéltük a most már angolul is megjelent Máglyatűz szerzőjével, Demkó Attilával, a Honvédelmi Minisztérium korábbi főosztályvezetőjével.