+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Renczes Ágoston
2021. január 19. kedd, 18:25
A Most-Híd, az MKP és az Összefogás közötti, 2020 augusztusa óta tartó tárgyalások decemberben botrányba fulladtak, azonban a három párt kedden újrakezdte a tárgyalásokat. Előválasztás, morális feddhetetlenség, és főleg az erőviszonyok – ezek voltak a fő témák, mint azt a pártelnökök elmondták az Azonnalinak.

A három szlovákiai magyar párt 2020 augusztusában írta alá a szándéknyilatkozatot egy közös párt létrehozására, határidőként pedig a karácsonyt tűzték ki maguk elé. Erre azért van szükség szerintük, mert a tavaly februári választáson már sem a 2,05 százalékot elért, akkor még Bugár Béla vezette Híd-Mostnak, sem az MKP-nak az Összefogást is tartalmazó, 3,9 százalékot elért listája sem került be a pozsonyi parlamentbe. Így a szlovákiai magyarok parlamenti képviselet nélkül maradtak, ügyeiket azóta a szlovák pártok magyar politikusai igyekeznek képviselni. 

 

A szlovák parlamenten kívüli magyar pártok tehát tárgyalgattak, tárgyalgattak, míg decemberben aztán az Összefogás borította az asztalt, a tárgyalások kudarcba fulladásáért az immáron Bugár Béla nélküli Hidat felelőssé téve. Akkor a sajtótájékoztatót, amin eredetileg az új párt létrejöttét jelentették volna be, végül csak az MKP és a Híd elnöke tartották meg, de nézőként ott volt az Összefogás elnöke is, aki végül a sajtótájékoztatót megzavarva szintén szót kapott. 

 

A felek akkor végül abban maradtak, hogy folytatják a tárgyalásokat, és

 

kedden a három párt az MKP kezdeményezésére – a járványügyi helyzet miatt csak online – újra is kezdte az egyeztetést.

 

A Sólymos László volt környezetvédelmi miniszter vezette Most-Híd már a tárgyalások előtt azt kommunikálta, hogy február 15-ig létre kell jönnie az új pártnak, Forró Krisztián, az MKP elnöke pedig arról beszélt, hogy a „kettő több mint az egy”. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az MKP és a Híd – akik egymással már decemberben megegyeztek –, akár az Összefogás nélkül is készek létrehozni a közös pártot, ha nem jutnak dűlőre. 

 

A keddi megbeszélés koradélután véget ért, amit az Összefogás egy rövid Facebook-posztban értékelt. A párt eredménynek tekinti, hogy ezúttal már a másik két partner sem utasítja el annak a lehetőségét, hogy egy előválasztással a választókat is bevonják a párton belüli erőviszonyok kialakításába. Az Összefogás az előválasztásról akkor mondana le, ha az új pártban 25 százalékos, azaz a Hídéval azonos súllyal vehetne részt. Az MKP és a Híd viszont a 3:2:1 leosztást javasolja, vagyis az új pártban az MKP 50 százalékos, a Híd körülbelül 33 százalékos, az Összefogás pedig körülbelül 17 százalékos súllyal venne részt. Az Összefogás azonban vagy 25 százalékot akar, vagy előválasztást, és

 

azzal vádolja a Hidat, hogy az azt várja az MKP-tól: döntse el, melyikükkel kíván együttműködni.

 

Először tisztázzanak minden részletet, és csak utána hozzák létre az új pártot

 

Az Azonnali telefonon utolérte Mózes Szabolcsot, az Összefogás párt elnökét, aki elmondta, hogy úgy szeretnék tető alá hozni az új pártot, hogy a létrehozás pillanatában már minden szervezeti, szervezési és pénzügyi kérdés részletekbe menően tisztázva legyen. Mózes azt mondja, erre kidolgoztak egy menetrendet is határidőkkel, és pozitívumként értékelte, hogy a partnerek egyik általuk felvetett pontot sem tartották irrelevánsnak. Ugyanakkor Mózes szerint ezek nagy részét az MKP és a Híd az egyesülés után is elegendőnek tartja tisztázni, az Összefogás elnöke viszont úgy gondolja, hogy amíg nincs minden kérdésben egyezség, addig felelőtlenség létrehozni az új pártot.

 

Az Összefogás által javasolt menetrendhez tartozó határidőkről nem kívánt nyilatkozni, a Híd által említett február 15-i határidőről pedig Mózes elmondása szerint csupán mint a Híd „elképzeléséről” beszéltek a tárgyaláson, de

 

„ha meg akarunk egyezni, akkor nem határidőket kell szabni”.

 

Ami az erőviszonyokat illeti, továbbra sincs egyezség a három párt között. Mózes azt is elmondta, hogy bár a másik két partner nem zárkózott el az előválasztás ötletétől, azt nem a leendő párton belüli erőviszonyok meghatározásában, hanem a majdani választási lista kialakításában látják jó eszköznek.

 

Az előválasztás jó ötlet, de nem a pártstruktúra kialakítására

 

Ezt Forró Krisztián is megerősítette az Azonnalinak. Az MKP elnöke szerint az Összefogás a tárgyalásokon két kérdésre helyezett különös hangsúlyt: az új párt morális tisztaságára és az előválasztásra. Míg az előbbivel senkinek nem lehet gondja és nincs is – hangsúlyozta Forró, kiemelte, hogy arra nincs példa, hogy a választókra bíznák egy párt személyi kérdéseinek eldöntését. Viszont azt Forró is fontosnak tartja, hogy a jövőbeli választási lista összeállításába a választókat is bevonják, és erre szerinte is jó eszköz az előválasztás.

 

Forró szerint a párton belüli erőviszonyokat tárgyalásos úton fogják kialakítani, és az MKP elnöke jó

 

esélyt lát arra, hogy ebben a kérdésben már a következő tárgyaláson sikerül a feleknek megegyezniük.

 

Ez már csak azért is fontos lenne – emelte ki Forró –, mert értelmét veszítené az addigi munka, ha a tárgyalások végén az arányokon csúszna el az új párt létrehozása. Határidőt az MKP elnöke sem nevezett meg, de úgy gondolja, a választók is azt várják, hogy minél előbb szülessen meg az egység, és a pártok ne egymással foglalkozannak, hanem a választók problémáira keressenek megoldásokat. Forró szerint az energiáikat mihamarabb a járványügyi helyzet, az oltási folyamat és a gazdasági válság kérdéseire kell fordítaniuk, mert „lesz munka bőven”.

 

Egyezzenek meg az arányokról, minden más ráér a pártalapítás után

 

Az Összefogás „piszkos játékot” játszik – nyilatkozta Sólymos László, a Híd elnöke a ma7.sk hírportálnak. Sólymost az zavarja, hogy

 

az Összefogás, ahogy decemberben is, megint a tárgyalások után egy Facebook-posztban tett a pártelnök szerint hamis állításokat a Hídról.

 

Sólymos szerint nem igaz, hogy ők a kétpárti együttműködést szorgalmazzák és hogy azt várják az MKP-től, döntse el, kit zár ki az együttműködésből, azt viszont valóban elmondták, hogy „minden párt előtt ott áll a döntés, egyedül vagy szövetségben folytatja tovább, és az is, hogy mindhárom párt tehet lépéseket a hármas egyezség érdekében” – idézi a ma7.sk a pártelnököt, aki azt is elmondta: irreálisnak tartja, hogy egy párt vezetőségéről és struktúrájáról előválasztásokon döntsenek, az szerinte inkább a parlamenti választás listavezetőjének kiválasztására alkalmas. Sólymos is az arányokon való megegyezést sürgeti, a többi Összefogás által felvetett kérdés menet közben, a pártépítés során megoldható.

 

A felek abban maradtak, hogy az elnökségeik megvitatják a keddi tárgyalás eredményeit, és a következő hét második felében folytatódnak az egyeztetések.

 

Hogy az előválasztás hogyan segíthetne a határon túli magyar pártokon, arról Sasvári Péter még októberben írt egy cikket az Azonnalira.

 

NYITÓKÉP: Mózes Szabolcs, Sólymos László és Forró Krisztián / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Jelenleg ugyanis a legtöbb országból 10 napos kötelező karantén várna a szurkolókra. A döntőt, illetve a két elődöntőt is Londonban fogják megrendezni.

A cseh magánvasút, a RegioJet után a MÁV is újraindítja dalmáciai nyaralóvonatait. De melyik társasággal éri meg jobban Dalmáciába utazni?

A kérdés, hogy a koronavírus különböző variánsai vagy a vakcina gyenge felépítése miatt nem érte el a WHO által előírt 50 százalékos hatékonyságot. Ha az előbbi, akkor a többi mRNS-vakcina hatékonysága kapcsán is kérdések merülhetnek fel.

A világ egyik legjobb kapusa, Gianluigi Buffon nem gazdag sejkekhez megy levezetni, hanem visszatér nevelőcsapatába, ahol 1995-ben kezdte legendás karrierjét.

Tanulságok az első fordulóból, Christian Eriksen, Ronaldo és a kólarészvények, lelátói homofóbia: itt az első Szotyizó már podcastban is!

Jeff Bezos cégbirodalma ugyanis a kizsákmányolás zászlóshajója is egyben. Eddig 10 ezer szignó.

A baj akkor lesz nagyon nagy, ha mi, ellenzékiek is ki akarjuk egymást rekeszteni, csak azért, mert nem mindenről gondolkodunk ugyanúgy, írta.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás