Carl Schmitt
Tóth Csaba Tibor
Az emberi egyetemesség nem igazolhatja azt, ami 2001 óta Afganisztánban történt

Azok is humanista, felvilágosult eszméket dédelgettek, akik húsz éve Afganisztánt, és tizennyolc éve Irakot megszállták, és átalakítani igyekeztek. Csakhogy TGM erről cikkében nem szólt.

A progresszívek erkölcse sért, és felszámolja a jogbiztonságot. Egy baloldali jogászprofesszor mondja el, miért
A progresszívek erkölcse sért, és felszámolja a jogbiztonságot. Egy baloldali jogászprofesszor mondja el, miért

Alexander Somek bécsi jogfilozófus legfrissebb könyvében kíméletlenül leszámol a progresszív identitáspolitikával, különösen a nyelvpolitikai genderezést teszi nem csak filozófiai kritika, de maró gúny tárgyává. Akik azonban jobboldalról olvasnák egyetértőleg a művet, nagyon is csalódni fognak.

Techet Péter
A jobboldali safe space: a szuverenitás

Nemrég egy fideszes honlap elővette kritikusan a négy visegrádi főváros polgármesterének 2019-es nyilatkozatát, amelyben bírálták azok a szuverenitás és az identitás fogalmát. Noha magyarul helytelenül lett lefordítva, én még a helytelen fordítás értelmével is egyetértek. A szuverenitás fogalmára semmi szükségünk, mert egy másik korban született, és ma inkább veszélyt jelent. A szuverenitás mégis az lett a jobboldalon, ami az identitáspolitika a baloldalon – megkérdőjelezhetetlen dogma.

Az író, aki a nácizmustól az LSD-ig sok mindent kipróbált, és akit Kohl és Mitterrand egyaránt tisztelt
Az író, aki a nácizmustól az LSD-ig sok mindent kipróbált, és akit Kohl és Mitterrand egyaránt tisztelt

Ernst Jünger a munkást éltette, a liberalizmust bírálta, szerette a természetet, de a háborút is, örömmel vett részt Párizs német megszállásában, barátja volt Carl Schmitt, nem tagadta meg Adolf Hitlert. A konzervatív Helmut Kohl a legnagyobbnak tartotta, a szocialista François Mitterrand állítólag még a betegágyánál is felkereste. Kibogozható-e egy ilyen bonyolult – ráadásul 103 évig tartó – élet?

Kitört a háború a német jobboldalon, Merkel pártjának a győzelembe kerülhet
Kitört a háború a német jobboldalon, Merkel pártjának a győzelembe kerülhet

A bajor Markus Söder hiába bukta el a CDU/CSU kancellárjelöltségét, tovább támadja a győztes jelöltet, Armin Laschetet. A bajor miniszterelnök egy hét alatt három interjúban szólt be keményen Laschetnek, miközben a zöldek jelöltjét dicsérte. Mire játszhat Söder Münchenből?

Zoran Đinđić, egy megoldatlan rejtély
Zoran Đinđić, egy megoldatlan rejtély

Tizennyolc éve lőtték le Zoran Đinđić szerb miniszterelnököt. Ma illik a haladás hősének tartani. De miként lett a jugoszláv újbalos ifjúból Frankfurtban a liberális Jürgen Habermas, majd Belgrádba visszatérve a jobboldali Carl Schmitt híve? Miért kellett jobban tartani tőle, mint Miloševićtől? És mit hagyott hátra a halálával örökségül?

Bíró-e Varga Zs. András?
Bíró-e Varga Zs. András?

A Kúria új elnökének személye körül kialakult vita egy régi jogelméleti vitát melegített fel valójában: bíróság-e az alkotmánybíróság, és ennek értelmében bíró-e az alkotmánybíró? Akik szerint Varga Zs. alkotmánybíróként nem volt bíró, Carl Schmitt-tel kerülnek egy platformra. Hogyan kavarodtak össze ennyire az elméleti frontvonalak a magyar politikában?

Techet Péter
Kelet-Európában a szuverenizmus nem a nép érdekében áll

A pénteken kezdődött EU-csúcson egyrészről Bécs, Hága, Koppenhága és Stockholm blokkolni próbálja a közös EU-hitelfelvételt, másrészről Budapest ellenzi a támogatások jogállamisági feltételekhez kötését. Orbán szuverenizmusa csak saját hatalmát, nem országa érdekeit képviseli.

Techet Péter
A demokrácia az, amikor tudjuk, hogy nem csak nekünk lehet igazunk

Az a politikai polarizáció, amely az USA-ban a két politikai tábort egyre inkább egymás ellen fordítja, a demokrácia lényegével ellentétes. Mihelyst egy tábor úgy gondolja: csak neki lehet igaza, és vele szemben ellenségek állnak, véget ér a demokrácia.

Ha az EU nem tesz semmit a közös kötvényvásárlást kritizáló német AB-döntés után, abból botrány lesz
Ha az EU nem tesz semmit a közös kötvényvásárlást kritizáló német AB-döntés után, abból botrány lesz

Dietrich Murswiek freiburgi közjogprofesszor egykoron egyike volt azon jogászoknak, akik előkészítették az Európai Központi Bank egyik kötvényvásárlási programja elleni alkotmányjogi panaszt Németországban. Nemrég egy másik program kapcsán a német alkotmánybírák kimondták: aránytalan a jelenlegi EKB-s kötvényvásárlás, de nem tiltotta azt meg. Győzelem vagy kudarc-e ez az európai integráció kritikusainak? Interjú a freiburgi jogtudóssal.

A járvány miatti lockdown Carl Schmittet igazolja – Reinhard Mehring filozófus az Azonnalinak
A járvány miatti lockdown Carl Schmittet igazolja – Reinhard Mehring filozófus az Azonnalinak

Reinhard Mehring heidelbergi filozófus, Carl Schmitt egyik legismertebb kutatója a járványpolitika kapcsán a szakértői túlhatalom veszélyeiről és a politika elsődlegességéről írt. Az Azonnalinak adott interjúban elmondja, összefér-e demokrácia és igazság, és hogyan függ össze a tudomány, a politika és a sors.

A német alkotmánybírák is keresztbe tettek az eurókötvénynek – de számít-e ez bármit is?
A német alkotmánybírák is keresztbe tettek az eurókötvénynek – de számít-e ez bármit is?

Noha eurókötvény nem lesz, az Európai Központi Bank (EKB) már most is egy kerülőút révén erősen finanszírozza a dél-európai államok adósságállományát, ugyanis – noha ezt a rávonatkozó szabályok egyértelműen tiltják – államkötvényeket vásárol fel. A német alkotmánybíróság most ezt nyilvánította részben alkotmányellenesnek. De kell-e egyáltalán érdekelnie a frankfurti székhelyű EKB-t, hogy megfelel-e a német alkotmánynak?

Tényleg Carl Schmittet kell olvasni, hogy megértsük a járványhelyzetet?
Tényleg Carl Schmittet kell olvasni, hogy megértsük a járványhelyzetet?

A járványhelyzetben Európa számos országában az intézkedéseket Carl Schmitt egy ismert idézetével szokás kommentálni: „szuverén az, aki a kivételes állapotról dönt”. Miért félrevezető azonban azt gondolni és főleg miért veszélyes azt állítani, hogy a schmitti szuverenitás jelenik meg a rendkívüli (kivételes) helyzetekben?

Techet Péter
Felzabálja-e a koronavírus a jobboldali identitáspolitikát?

A vírus már nem virtuális veszély, itt nem lehet plakátokkal és diskurzusokkal győzni. Jöhet-e a mai válságban az identitáspolitika után egy biopolitikai fordulat? És tudja-e ezt is a jobboldal saját érdekében felhasználni? Vagy a koronavírus valóságos veszélye nem ad olyan lehetőségeket, mint amiket a migráció virtuális veszélye adott?

Százötven éve tévedhetetlen a pápa – de mit is jelent ez pontosan?
Százötven éve tévedhetetlen a pápa – de mit is jelent ez pontosan?

Noha sokak számára valamiféle középkori maradiságnak tűnik, a pápák tévedhetetlenségét százötven éve mondta ki az első vatikáni zsinat. Nem holmi maradiság, hanem a korszak kihívásaira való válasz volt a cél. Az, hogy a katolikus egyház a nemzetállamokkal és nacionalizmussal szemben meg tudta őrizni a függetlenségét, sokban ennek köszönhető.

Miért sikeresebbek a jobboldali populisták, mint a baloldaliak?
Miért sikeresebbek a jobboldali populisták, mint a baloldaliak?

Amit ma populizmusként ismerünk, az elsősorban kulturális értelemben értelmezhető elitellenességet, a második világháború utáni euroatlanti világ alapkonszenzusainak, értékeinek megkérdőjelezését jelenti. Mik ezek az alapkonszenzusok, amelyeket eddig jobb- és balközép egyaránt elfogadott? Melyikre mondanál az Orbán Viktorokkal, Donald Trumpokkal, Beppe Grillokkal, Puzsér Róbertekkel vagy Matteo Salvinikkel te is nemet?

Az osztrák belügyminiszter kimondta, amit minden jogász tud, de inkább elhallgatna
Az osztrák belügyminiszter kimondta, amit minden jogász tud, de inkább elhallgatna

Aki nem gondolja úgy, hogy a jog az égből száll alá, de még azt se gondolja, hogy a jogot a jogászok tudhatják csak, az nem téved. Ha azonban ki is mondja, kapni fog érte, mint most az osztrák belügyminiszter.