+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. május 25. hétfő, 07:12
Dietrich Murswiek freiburgi közjogprofesszor egykoron egyike volt azon jogászoknak, akik előkészítették az Európai Központi Bank egyik kötvényvásárlási programja elleni alkotmányjogi panaszt Németországban. Nemrég egy másik program kapcsán a német alkotmánybírák kimondták: aránytalan a jelenlegi EKB-s kötvényvásárlás, de nem tiltotta azt meg. Győzelem vagy kudarc-e ez az európai integráció kritikusainak? Interjú a freiburgi jogtudóssal.

Nemrég a német szövetségi alkotmánybíróság egy nagy vitát kiváltó döntésében kimondta: az Európai Központi Bank 2015-ben indított államkötvényvásárlási programja nem arányos az európai intézmények által elérendő célokkal. Azonban nem azt mondta ki, hogy az államkötvényvásárlás általában aránytalan lenne, csak egyszerűen bizonyos feltételekhez kötötte azt. Ennek fényében nem inkább a kötvényvásárlási program ellenfeleinek kéne felháborodniuk, például önnek? Végső soron a német alkotmánybírák nem tiltották meg a programot.

 

A német szövetségi alkotmánybíróság valóban azt mondta ki, hogy sem az Európai Központi Bank, sem az Európai Unió Bírósága nem mérlegelte megfelelően a kötvényvásárlás következményeit. E pontban volt csak sikeres az alkotmányossági panasz. Sajnos a német alkotmánybíróság

 

nem mondta ki, hogy az Európai Központi Bank államkötvényvásárlási programja a PSPP keretében (a 2015-ben kezdett kötvényvásárlási program – a szerk.) a monetáris államfinanszírozás tilalmába ütközne.

 

De nem azért, mert a panaszosok érvelését helytelennek tartotta volna, hanem azért, mert az EU szerveinek kapcsán csak „nyilvánvaló” hatáskör-túllépéseket állapít meg, és a bírák szerint a jelen esetben nem áll fenn ilyen.

 

Egyrészről. Másrészről eleve a bírák csak az ön által is említett, 2015 óta futó PSPP-programról mondtak ítéletet. De a frankfurti jegybank már idén bejelentett egy újabb kötvényvásárlási programot: az év végéig 750 milliárd euró értékben vesz államkötvényeket. Ezen program ellen benyújtana már most alkotmányjogi panaszt?

 

Nagyon is várható, hogy valaki panaszt nyújt be ezellen is, főleg, hogy nagyon sok érv szól amellett, hogy ezen új program a német alkotmánybíróság kritériumai szerint bőven kimeríti a monetáris államfinanszírozást, amely tilos. De nem tudom, hogy fog-e valaki konkrétan perelni.

 

Vissza akkor a jelenlegi ítélethez. Alapvetően két kritika fogalmazódik mindig meg. Egyrészről egyesek azt hangsúlyozzák, hogy a német alkotmánybírák nem vették volna figyelembe az európai jog értelmezése tekintetében az Európai Unió Bíróságának elsőségét. Az európai jog tényleg teljes elsőséget élvez a tagállami jog előtt? Valóban a német alkotmánybíróságnak pisszenés nélkül követnie kell a luxembourgi bírák jogértelmezését?

 

Az európai jog alkalmazási elsőbbséget élvez, de ez nem abszolút. Ha az Európai Unió egyik szerve egyértelműen túllépi a hatáskörét, és olyan ügyben lesz aktív, amiben továbbra is a tagállamok kompetensek, akkor már az európai jogon kívül cselekszik – azaz nem élvez a ténykedése elsőbbséget. Az így hozott jogi aktusok a tagállamokat már nem kötik.

 

Ugyanez a helyzet az Európai Unió Bíróságának jog- és hatásköreivel. Igen, ez a bíróság jogosult elsősorban és alapvetően az európai jogot értelmezni, és igen, a tagállami bíróságoknak követniük kell ezen értelmezést. De

 

az Európai Unió Bírósága csak a létező európai jog értelmezését végezheti, nem találhat ki kiterjesztő értelmezéssel újabb EU-s hatásköröket,

 

azaz nem szélesítheti az európai jogot az alapító szerződésekben leírtakon túl. Ha ezt teszi, akkor maga lépi át a hatáskörét – ilyenkor mondjuk, hogy „ultra vires” cselekszik –, és ebben az esetben már nem kell, hogy a nemzeti bíróságok figyelembe vegyék az ítéletet.

 

És akkor nézzük a másik kritikát, ami megfogalmazódott az ítélet kapcsán. Ez már főleg politikai. A bírálatok szerint a német alkotmánybírák a döntésükkel megnyitották az utat a magyar vagy lengyel alkotmánybíróságok előtt, hogy ezentúl ők is ignorálhassák az európai jogot. Osztja ezt a félelmet?

 

Nem. A német szövetségi alkotmánybíróság ugyanis nagyon korlátozottan gyakorolja az EU-s szervek hatáskör-túllépései feletti kontrollját. Ha más alkotmánybíróságok is ennek megfelelően nagyon szigorúan és korlátozottan járnak el, akkor nem áll fenn semmiféle veszély az uniós jog kapcsán.

 

Épp ellenkezőleg látom az egész ügyet: ha a nemzeti alkotmánybíróságoknak nem lenne hatáskörük az ultra vires-aktusok (azaz az EU hatáskörét túllépő jogi aktusok – a szerk.) kapcsán, akkor éppen az a veszély állna fenn, hogy az Európai Unió az Európai Unió Bíróságának beleegyezésével egyoldalúan és önkényesen folyamatosan szélesíthetné ki a hatásköreit a tagállamok kárára. Márpedig ez teljességgel antidemokratikus volna.

 

A német alkotmánybíróság erre már többször rámutatott 1993 óta, ennyiben a mostani ítélet sem túl meglepő. De ez a felfogás, mármint hogy ne lehetne az EU-jogot kiterjesztően értelmezni, nem lehetetleníti el az EU-jog fejlődését?

 

Nem, mert az európai jog egysége csak bizonyos hatásköröben nyilvánul meg.

 

Sokan a bíróságok harcáról beszélnek most. A német alkotmánybírák elég kemény szavakkal – „nem érthető”, „objektíven önkényes” és hasonlók – álltak bele a luxembourgi bírákba. De mi lesz ennek a következménye? Hivatalosan az Európai Központi Banknak három hónapon belül újra meg kell indokolnia a politikáját, és ennyi. Tényleg csak ennyi lesz a következmény?

 

A tényleges következmény attól függ, mit tesz most az Európai Központi Bank. Ha tényleg szállítja a német alkotmánybírák által kért arányossági vizsgálatot, akkor vélhetően nem lesz lényegi változás, azon kívül, hogy az EKB remélhetőleg a jövőben alaposabban megindokolja a döntéseit. Azonban

 

ha az EKB nem csinál semmit, és lejár a három hónap, akkor onnantól kezdve a német szövetségi jegybank nem vehet már részt a PSPP-programban. Ez valóban hatalmas botrány lenne.

 

Ez esetben tényleg elindulna Németország ellen egy kötelezettségszegési eljárás, és Németországot végül elítélné az Európai Unió Bírósága.

 

Ez már most is felmerült.

 

Ezzel az lenne a gond, hogy az Európai Unió Bírósága ez esetben a saját ügyében járna el bíróként, márpedig az nem fér össze a jogállamiság elvével. Azaz a német alkotmánybíróságnak egy kötelezettségszegési eljárás eredményét ekkor nem kéne elfogadnia. És ez pedig aztán tényleg igazi konfliktus lenne, a bíróságok harca, amely felrobbanthatná az egész EU-t is. Éppen ezért szükséges, hogy az Európai Központi Bank és az Európai Bíróság okosan járjon most el.

 

DIETRICH MURSWIEK 2013-IG AZ ALKOTMÁNY- ÉS KÖZIGAZGATÁSI JOG PROFESSZORA FREIBURGBAN. Ő KÉSZÍTETTE AZ EGYIK BEADVÁNYT IS AZ ELSŐ EKB-S KÖTVÉNYVÁSÁRLÁSI PROGRAM ELLEN. 2015-IG A CDU-NAK VOLT A TAGJA, JOGI SZAKVÉLEMÉNNYEL AZONBAN AZ AFD-T, A ZÖLDEKET ÉS A LINKÉT IS RENDSZERESEN SEGÍTI. FOTÓ: DM / PRIVAT

 

Sokak szerint nem véletlen, hogy az EU-jogot szorosan értelmező szemléletmód éppen a német közjogban erős, elvégre a német jogszemléletben ma is jelentős az etatizmus, Carl Schmitt vagy Rudolf Smend hatása. Nem lenne könnyebb elfogadni az európai jog egységét és elsőbbségét, ha a német közjogot nem határozná meg a mai napig egyfajta metajurisztikus államfogalom?

 

A jelenlegi német állam- és jogelmélet szerintem nagyon Európa-barát és nyitott az európai integrációra.

 

Amikor a német közjog ragaszkodik szigorúan ahhoz, hogy a szerződéseket be kell tartani, és hogy politikai opportunizmusból nem lehet azokat megkerülni, akkor éppen azt segíti, hogy az EU egy igazi jogrend legyen,

 

mert a német közjog ezen szigora erősíti európai szintéren is a jogállamiságot és a demokratikus legitimációt.

 

De itt is érezhető, hogy az államot és a jogrendszert külön szemléli. Ha azonban az államot – amint Hans Kelsen tette – egyszerűen a jogrend szinonimájának tartjuk, akkor a német közjog számára is egyszerűbb lenne elfogadni, hogy gyakorlatilag az európai szinten is megjelent már az államiság.

 

Az Európai Uniót semmiképpen nem lehet államiságként látni, mert hiányzik a szükséges hatásköre az eredeti – tehát nem a nemzetközi jog más alanyaitól eredeztetett – jogalkotáshoz. Csak azon hatáskörökkel rendelkezik, amelyeket a tagállamok átruháztak rá, de nem találhat ki magának ezen felül újabb hatásköröket. És éppen erről van szó a német alkotmánybírósággal fennálló konfliktusában is. Az Európai Unió állandóan megkísérli bővíteni a hatásköreit önhatalmúlag és egyoldalúan, de ez a szerződések értelmében tilos.

 

Igen, ez a jogi háttere a vitának. De azért az egész mögött, mint a jogban megannyiszor, egy politikai kérdés húzódik meg valójában. Váljon a jelenlegi féloldalas valutaunió gazdasági- és transzferunióvá, ami persze közös kötvényeket is jelentene? Mi szól ezellen politikailag?

 

Ez már valóban nem egy jogi kérdés, hanem politikai, amire nagyon összetett választ kell adni. A legfontosabb azonban ma annak ténye, hogy a tagállamok semmilyen módon nem akarták eddig feladni az államiságukat. És amíg a tagállamok nem akarják a saját államiságukat feladni, valamint ameddig nincs egységes európai gazdasági, szociális- és költségvetési politika, nem lehetséges közösen felelni egymás adóságaiért, és nem lehet transzferuniót létrehozni. Mert

 

ameddig nincs egységes európai költségvetési politika, a közös adósságvállalás egyszerűen felelőtlen költségvetési politikára ösztönözne egyes tagállamokat,

 

és azokat büntetné, akik rendesen, tisztességesen gazdálkodnak és hatékonyan dolgoznak.

 

De ha a jelenlegi EU-szerződéseket akként módosítanák, hogy lehetséges az adósságokat közösségivé tenni, már elfogadna egy adósságuniót?

 

Politikai értelemben sohasem támogatnék egy olyan politikát, amely a kamat piacgazdasági feladatát hatályon kívül helyezné, és gigantikus államadósság felhalmozására ösztönözne egyeseket. De ha módosulnak a szerződések, akkor jogászként már azt mondanám: az érvényes jogot el kell fogadni, és nem kockáztatnék kilátástalan pereket ellene.

 

Egy hete jelentette be Párizs és Berlin, hogy kezdeményezik: 500 milliárd eurónyi hitelt vehessen fel az EU költségvetése, amit támogatásként (nem hitelként) osztanának szét a tagállamok között. Ez már a kötvény előszobája? Európajogilag elfogadható lenne egy ilyen hitelfelvétel?

 

Megmondom őszintén: nem ismert még annyira a javaslat, hogy jogilag véleményt tudnék róla mondani.

 

Tehát akkor nem tudja, hogy perelne-e a döntés ellen?

 

Csak ha alaposan megvizsgáltam a javaslatot, és nem tartanék egy pert kilátástalannak,

 

és persze ha egyáltalán valaki megbízást ad egy perirat előkészítésére.

 

NYITÓKÉP: Európai Központi Bank / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mostantól december 24-ig minden egyes nap adunk egy karácsonyi ajándéktippet. Kreatívat, jót, webáruházmenteset.

Erről számolt be az ENSZ segélyezésért felelős vezetője, aki jövőre 35 milliárd dollárból akar segíteni a rászorulókon.

Aki eddig máshol követte őket, annak most megváltoznak a médiafogyasztási szokásai.

Plenković minden bizonnyal feleségétől kapta el a vírust, így most tíz napig karanténban lesz, de egyelőre jól érzi magát.

Ivan Korčok a Szlovákia melletti kiállást tartja a kötelességének, szerinte a V4-es partnereknek hozzá kell szokniuk, hogy Szlovákiának is lehet véleménye.

Az Azonnalinak nyilatkozó szakértő szerint Portugália nyíltan biztosan nem vállalja majd föl ezt az érdekeivel ellentétes álláspontot.

A techóriás szenzorokkal rögzítené a munkavállalók testbeszédét és mimikáját, hogy pontozza a meetingek minőségét, de a kritikusok szerint a munkavállalói jogok rovására növelnék a munka hatékonyságát.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás