A Kúria új elnökének személye körül kialakult vita egy régi jogelméleti vitát melegített fel valójában: bíróság-e az alkotmánybíróság, és ennek értelmében bíró-e az alkotmánybíró? Akik szerint Varga Zs. alkotmánybíróként nem volt bíró, Carl Schmitt-tel kerülnek egy platformra. Hogyan kavarodtak össze ennyire az elméleti frontvonalak a magyar politikában?

Nem csak az ítélkezési gyakorlat hiánya a baj, de az is, hogy miatta módosítottak törvényt.

Száz éve fogadták el a Habsburg Birodalom utáni Osztrák Köztársaság alkotmányát, a szöveg atyjának Hans Kelsent szokás tartani. Ha ez túlzás is, mi magyarázza az osztrák alkotmány sikerét – és ahogy hívei fogalmaznak: eleganciáját?

Sok jogos kritikát és néhány érdemtelen dicséretet is tartalmaz az Európai Bizottság Magyarországról szóló jogállamisági jelentése, amit szerdán tettek közzé. Mivel azonban meg sem próbálták kontextusba helyezni a jelentésben felsorolt információkat, a dokumentum csak annyiban különbözik a „magyar helyzet” miatti aggódást kifejező eddigi közleményektől, hogy jóval hosszabb, és több időt meg energiát pocsékoltak el rá.

Miután a horvát alkotmánybíróság szeptember közepén alkotmányosnak találta a kormány járványügyi korlátozásait, a testület elnöke csütörtökön még egyszer leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására. A volt szociáldemokrata belügyminiszter szerint az alkotmánybíróság politikai alapon állt csak ki a jobboldali kabinet döntései mellett.

Az osztrák ökopárt szerint ne csak az EU-állampolgárok, de valamennyi Bécsben élő külföldi kapjon szavazati jogot. A szociáldemokraták ellenzik az ötletet. Újabb vitaforrás a két koalícióstárs között?

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.