+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. szeptember 9. szerda, 18:52
Az osztrák ökopárt szerint ne csak az EU-állampolgárok, de valamennyi Bécsben élő külföldi kapjon szavazati jogot. A szociáldemokraták ellenzik az ötletet. Újabb vitaforrás a két koalícióstárs között?

Október 11-én tartományi választások lesznek Bécsben, az előzetes felmérések szerint a várost jelenleg is irányító vörös-zöld koalíció megszerzi az abszolút többséget, a Michael Ludwig vezette bécsi szociáldemokraták 40 százalékra, míg a Birgit Hebein vezette helyi Zöldek 12-13 százalékra számíthatnak.

 

Régóta téma azonban az osztrák fővárosban, hogy

 

a város szavazókorú népességének harmada nem tud szavazni, ugyanis még EU-útlevéllel se rendelkezik.

 

Mint ismert: helyhatósági választásokon azok, akik valamely európai uniós tagállam állampolgárai, szavazhatnak lakhelyük szerint, még ha az nem is az az ország, amelynek állampolgárai. Ez azonban számos olyan embert, aki EU-n kívülről érkezik, továbbra is kirekeszt a választójogból. Mivel Bécsben jelentős számú szerb, török, albán, orosz vagy arab lakosság is él, főleg a Zöldek vetették fel már többször is (bár a múltban a szocdemek is), hogy mindenki, aki Bécsben egy meghatározott ideje letelepedési engedéllyel rendelkezik, szavazhasson.

 

Bécs jelenlegi lakosságának 30 százaléka azonban nem EU-országból származik, ezeknek több, mint a fele amúgy már legalább tíz éve Bécsben él. 2020-ban

 

több, mint 70 ezer szerb, 45 ezer török, 24 ezer szír és 21 ezer boszniai-hercegovinai állampolgár élt Bécsben

 

– hogy a legnagyobb nem EU-s csoportokat említsük. Mivel Ausztria tiltja a kettős állampolgárságot, ezen személyek bizonyosan nem rendelkeznek osztrák útlevéllel, így nem is szavazhatnak.

 

A kérdés nem most merült fel először, sőt, 2004-ben az akkori vörös városvezetés tartományi szinten már elfogadott egy új választójogi törvényt, amely mindenkinek, aki legalább 10 éve Bécsben lakott, lehetővé tette volna a választáson való részvételt. Ezt azonban a konzervatív Néppárt (ÖVP) és a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) megtámadta az Alkotmánybíróság előtt, amely elkaszálta a törvényt – arra hivatkozva, hogy egyrészről a választójog szövetségi hatáskör, azt egy tartomány nem rendezheti külön, másrészről szövetségi szinten

 

az alkotmány értelmében „minden hatalom forrása a nép“ (ezalatt az osztrák népet értve), tehát nem lehetne a politikai döntéshozatalba külföldieket bevonni.

 

Ez alól az EU-állampolgárok, akiknek az osztrák alkotmányjog által is elismerendő EU-jog biztosítja a szavazati jogot, kivételt képeznek.

 

Miközben akkor a szociáldemokraták akarták a választójog kiterjesztését, most a Zöldek kardoskodnak emellett. A Zöldek szerdán közzétett választási programja „mindenkinek választójogot“ követel. Ezzel szemben Michael Ludwig, szociáldemokrata főpolgármester kijelentette: elutasítja a javaslatot. Ez már csak azért is meglepő, mert

 

az SPÖ nem csak 2004-ben, de még 2015-ben is a külföldieknek adandó választójog mellett volt.

 

MICHAEL LUDWIG TART ATTÓL, HOGY BIZONYOS TÉMÁKBAN A JOBBOLDAL MEGSZORONGATHATJA, EZÉRT INKÁBB A ZÖLDEKKEL VÁLLAL BE KONFLIKTUST. FOTÓ: ML / FB

 

Amint arról az Azonnali beszámolt: noha a szocdemek és a zöldek jelenleg együtt kormányoznak, a kampányban több témában – főleg az autómentesítés kapcsán eddig – élesen eltérő nézeteket fogalmaztak meg, amit egyesek már úgy értelmeznek, mintha Ludwig esetleg inkább az ÖVP-vel folytatná október után a kormányzást.

 

A külföldiek választójogának elutasítása kapcsán is az SPÖ az ÖVP-vel került egy oldalra. Persze lehet, hogy csupán taktikai lépésről van szó, elvégre miközben a Zöldek szavazói a belvárosi balliberális rétegből kerülnek ki, az SPÖ fő riválisa a külkerületekben az FPÖ, márpedig Ludwig nem akarná átengedni a külföldiek választójogának ellenzését a jobboldalnak.

 

NYITÓKÉP: „A vörös ember beszél“, szocdem választási plakát az 1920-as évek Bécsében / Michael Ludwig, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás