+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. szeptember 25. péntek, 18:58
Miután a horvát alkotmánybíróság szeptember közepén alkotmányosnak találta a kormány járványügyi korlátozásait, a testület elnöke csütörtökön még egyszer leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására. A volt szociáldemokrata belügyminiszter szerint az alkotmánybíróság politikai alapon állt csak ki a jobboldali kabinet döntései mellett.

Még szeptemberben került a horvát alkotmánybíróság elé több törvénymódosítás és kormányrendelet, amelyek a kínai koronavírus miatt korlátozásokat írták elő. Többen arra számítottak, hogy az alkotmánybírák egyes törvényeket alkotmányellenesnek nyilvánítanak, ugyanis noha rendkívüli helyzetre hivatkozva lettek elfogadva, de a horvát alkotmány 17. cikkelye alapján ezen alapjogkorlátozásokra elsősorban háborús konfliktus és természeti katasztrófa esetén lehetne csak lehetőség.

 

A zágrábi alkotmánybíróság azonban szeptember 14-i döntésében úgy vélte:

 

a horvát parlament és kormány „kizárólagos hatáskörében” áll, hogy ha úgy ítéli: más okból is fennáll veszélyhelyzet,

 

az emberek életét mentendő korlátozhat bizonyos alapvető szabadságjogokat, erre ugyanis szerintük a horvát alkotmány 16. cikkelye lehetőséget ad. Már akkor éles vita robbant a döntés kapcsán a horvát közéletben. Dražen Bošnjaković, egykori jobboldali (HDZ-s) igazságügyi miniszter is elismerte, hogy a 17. cikkely szerint nem áll fenn veszélyhelyzet, de szerinte ezen túlmenően a horvát parlament rendkívüli helyzetben korlátozhat jogokat.

 

Ezt vitatta azonban Ranko Ostojić, egykori szociáldemokrata belügyminiszter, aki szerint a horvát alkotmánybírák „politikai döntést” hoztak. Ostojić problematikusnak tartotta, hogy vitéz Željko Reiner, a horvát parlament jobboldali elnöke egyenesen kijelentette: „laikusok ne kommentálják az alkotmánybíróság döntéseit”. Sandra Benčić, a szélsőbaloldali Možemo parlamenti képviselője szerint

 

„csak egy totalitariánus államban bírálhatatlanok a bírók”, és„bevett európai gyakorlat”, hogy az alkotmánybíróságokat – amelyek szerinte eleve „politikai intézmények” – bírálni szokás és lehet.

 

(A júliusi parlamenti választások előtt Zágrábban készült Azonnali-interjút Sandra Benčić-tyel itt olvashatjátok vissza.)

 

A viták miatt látta szükségesnek Miroslav Šeparović, az alkotmánybíróság elnöke, hogy csütörtökön külön sajtótájékoztatón magyarázza el még egyszer a döntésüket. A jogász, aki Franjo Tudjman idején igazságügyi miniszter volt, azt mondta:

 

„A szájmaszk nem hordása veszélyezteti a többi embert, ezért nincs választási lehetőség.”

 

Kiemelte: az alkotmányban nincs olyan jog, hogy mást veszélyeztetni lehetne, és mivel szerinte a szájmaszkviselés ma szükséges, senki nem hivatkozhat alkotmányos szabadságjogra, ha mégsem akarja hordani.

 

Sőt: szerinte az alkotmányból, amely az emberek egészségének biztosítását állami kötelességként fogalmazza meg, éppen a kötelező szájmaszk-viselet következik. Az alkotmánybíróság elnöke azonban alapvetően azzal indokolta döntésüket, hogy a jelenlegi helyzetben elsősorban a végrehajtó és törvényhozó hatalom feladata a cselekvés, azt a horvát alkotmánybíróság nem akarja felülbírálni – noha maga is megállapította: a szájmaszk-viselet korlátoz alkotmányos jogokat.

 

NYITÓKÉP: A horvát alkotmánybíróság épülete / Suradnik13, Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Radikális programmal vág neki a szélsőjobboldali párt az ősznek: kilépni az EU-ból, betiltani a környezetvédő tilalmakat, fizikai akadályokat a határokra.

A külsőségekre sem ügyelve esett egymásnak a jelenlegi román jobbközép kormánykoalíció két legerősebb pártja. Az ürügy egy hétvégi Covid-kórház körüli botrány volt.

A szétszakadt szlovák szélsőjobb parlamenten kívül maradna.

Bojko Boriszov elmondása szerint 2022-ben és 2023-ban az EU már majdnem hétezer forintos áron fogja beszerezni a német-amerikai oltóanyagot.

Az űrhajós, Jurij Gagarin, egy csapásra világsztár lett – és a szovjet tudomány diadalát jelképezte, amerre csak járt.

Egy, a Lancet folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ha AstraZenecával vagy Szputnyik-V-vel oltanak be,
jobb, ha nem vagy elhízott.

A fejletlen orvosi technológia következtében 40 napos vesztegzárral próbálták meg az akkori járványokat megállítani.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás