+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. október 7. szerda, 10:28
Megint jól le lettek sajnálva a bírók: a Fidesz senkit nem talált az egész bírói karból, aki elvezethetné a topbíróságot, muszáj volt valakit a haveri Alkotmánybíróságról odaejtőernyőztetni.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A koronavírusnak köszönhetően a bírói kar tavasszal még megúszta az ellene tervezett, nemzeti konzultációba csomagolni szánt kormányzati uszítást, de most ismét figyelmeztetve lettek arra, hogy hol a helyük, és mennyi megbecsülést érdemel az áldásos munkájuk.

 

Hiszen egyetlen legényt vagy leányt se talált a gáton az egész bírói karban Orbán Viktor (bocsánat, hivatalosan: Áder János), aki eléggé tapasztalt és rátermett lett volna a legfelsőbb bíróság, a Kúria vezetésére:

 

olyan gyér a választék eszerint, hogy kénytelenek voltak a mára már az esetek jelentős részében inkább csak politikai kirakatszervezetként funkcionáló Alkotmánybíróságról odaejtőernyőztetni egy olyasvalakit, aki egyébként életében egyetlen napot sem dolgozott bíróként.

 

Ez a valaki Varga Zs. András, aki volt már ügyész Polt Péter mellett, oktató, sőt, dékán is a Pázmány jogi karán és tagja a gonosz sorosista Európa Tanács Velencei Bizottságának is. Meg persze az AB-nek, amely a politikailag érzékeny ügyek nagy többségében lelkesen szolgálja ki a kormány érdekeit, vagy legalábbis mismásolja és halogatja el a konkrét állásfoglalásokat.

 

Bíró a tárgyalóteremben, az viszont még nem volt.

 

És ha valaki azt mondaná erre, hogy „hát nem mindegy, az alkotmánybíró is bíró”, az gondoljon bele, hogy egy rendesbíró folyamatosan tárgyalást vezet, feleket hallgat meg, bizonyítást vezet le, szakértőket rendel ki, küzd az ügyteherrel és a határidőkkel, majd végül ítéletet hoz egy konkrét ügyben tudva, hogy azt majd még a másodfok is felülbírálhatja. Az alkotmánybíró meg az esetek legnagyobb részében pusztán a beadott iratokból dönt egy absztrakt alkotmányjogi kérdésről, a legtöbb eljárásban bármilyen szorító határidő nélkül, ráadásul annak tudatában, hogy a rossz döntésnek jóformán semmilyen következménye nincs, hiszen az alkotmány értelmezéséről a végső szót az Alkotmánybíróság mondja ki, és pont.

 

Öt év egy ilyen bíróságon valóban megalapozott tapasztalatot adna ahhoz, hogy a rendesbíróságok csúcsszervét, a Kúriát elvezesse valaki? Erre a kérdésre a Varga Zs-t most a Kúria élére jelölő Áder János nyolc évvel ezelőtt még biztosan máshogy válaszolt volna.

 

2012 februárjában ugyanis az akkor még fideszes EP-képviselőként tevékenykedő Áder arról értekezett a Magyar Nemzetben, hogy milyen igaztalanok a magyar igazságszolgáltatást ért libsi-kommunista vádak az EU-ban, hiszen Baka Andrást azért kellett kirúgni a Legfelsőbb Bíróság éléről, mert nem volt meg neki az öt év rendesbírói gyakorlata, amit akkor a tisztség feltételéül előírtak.

 

ÁDER 2012-BEN MÉG MÁSHOGY GONDOLTA EGY VÉLEMÉNYCIKKÉBEN. A CIKKET ONLINE NEM TALÁLTUK, ÍGY A TALÁLATOT ÉS A KÉPET KÖSZÖNJÜK OLVASÓNKNAK.

 

De hát azóta a Fidesz is meggondolta magát, vagyis pontosította az álláspontját: most is feltétel a kúriai elnökséghez az ötéves gyakorlat, de azt el lehet tölteni nemzetközi bíróságon vagy az Alkotmánybíróságon is (vagyis a korábban az Európai Emberi Jogi Bíróságon bíráskodó Baka is ismét megfelelne elméletileg, ha időközben nem lépett volna épp nyugdíjas korba), ráadásul az alkotmánybírókhoz kérésre csak úgy hozzávághatnak egy bírói státuszt is év eleje óta, amint az Varga Zs-n kívül hét másik – közülük néhányan bíróként szintén soha nem dolgozó – alkotmánybíróval meg is történt a nyáron.

 

Hogy mennyire politikai kinevezésről van szó, arra a legelegánsabban talán maga a Kúria utalt: Varga Zs. jelölésének bejelentése után kiküldtek egy sajtóközleményt, amiben semmi újat nem közöltek, csak leírták a törvényi felsorolást, hogy mit csinálhat és mit nem csinálhat a Kúria elnöke.

 

Mintha azt mondanák: igen, tudjuk, hogy ideejtőernyőztettek valakit odafentről, de ne aggódjatok, nem csinálhat úgyse semmi fontosat.

 

Persze olyan értelemben tényleg nem, hogy nem kell attól tartani, hogy eztán Varga Zs. fogja személyesen tollbamondani a kúriai bíróknak az ítéleteket. De a Kúria elnökének azért vannak olyan jogkörei is, amik eddig nem voltak feltűnőek, mert Darák Péter mostani elnök elég szolidan élt velük, azonban egyből feltűnőek lehetnek egy kevésbé visszafogott Kúria-elnök kezében: például a jogegységi eljárás indítása, ami arra szolgál elvileg, hogy joghézag vagy értelmezési bizonytalanság esetén ugyanolyan konkrét jogi helyzetet ne ellenkező módon döntsenek el Zalaegerszegben és Debrecenben. Az ilyen döntések az egyedi határozatokkal ellentétben általános hatályúak, és viszonylag kevés van belőlük. Egyelőre.

 

De milyen jó lenne ugye egy-két ilyen általános hatályú határozat olyan slágertémákról is, mint a börtönkártérítések meg a feltételes szabadságra bocsátás, mi? Csakhogy az idei év legnépszerűbb jogi gumicsontjait említsem.

 

Pláne olyan időkben merül fel élesen ez a kérdés, mikor a jogegység nevében a kormányzat csendben, de kitartóan próbálja a bírókat az önálló gondolkodásról leszoktatni,

 

legutóbb például azzal, hogy előírja nekik: el akartok térni a kúriai valamelyik konkrét határozatától? Oké, akkor indokoljátok meg jó alaposan, aztán majd legfeljebb másodfokon erre hivatkozva visszadobják, és lesz egy rossz pont a statisztikátokban.

 

A magyar jogrendszer nem precedensalapú, nem kötik a felsőbb bíróságok egyedi ügyekben hozott ítéletei az alsóbb bíróságokat, azonban a kúriai gyakorlat ilyen trükkökkel való kőbevésése plusz egy lojális ejtőernyős Kúria élére való ültetése olyan kombináció, ami azért ad okot némi gyanakvásra. Még ha egyelőre Varga Zs. egyszemélyben a konkrét kúriai ítélkezés tartalmára nem is lesz befolyással, azért ott van még pár kinevezett bíró tartalékban az Alkotmánybíróságon, akiket most már át lehet ejtőernyőztetni akár mondjuk kúriai tanácselnöknek is: még van másfél év a kétharmadból, addig lehet a helyükre tizenkét évre előre újakat választani, biztos, ami tuti. 

 

Újdonság volt, amit olvastál? Az azért lehet, mert még nem jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali hírlevele, amiben ezen a cikken kívül még sok mást is olvashattak a feliratkozók. Iratkozz fel te is, hogy ne maradj le semmiről, hetente háromszor küldjük! Ha Bakó Beától olvasnál még, ide kattints!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kifejezés a Szovjetunió által megszállt területek határzárára, és a kelet-nyugati világ között feszülő ideológiai ellentétre egyaránt utalt. De honnan származik ez a név?

A bölcsődéket nyitva hagyják, de lehet, hogy később bezárják. A virágboltok nőnap után zárnak, míg „az élethez nem szükséges” szolgáltatások már hétfőtől.

Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.

A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.

Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.

Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.

Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás