+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. október 7. szerda, 10:28
Megint jól le lettek sajnálva a bírók: a Fidesz senkit nem talált az egész bírói karból, aki elvezethetné a topbíróságot, muszáj volt valakit a haveri Alkotmánybíróságról odaejtőernyőztetni.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A koronavírusnak köszönhetően a bírói kar tavasszal még megúszta az ellene tervezett, nemzeti konzultációba csomagolni szánt kormányzati uszítást, de most ismét figyelmeztetve lettek arra, hogy hol a helyük, és mennyi megbecsülést érdemel az áldásos munkájuk.

 

Hiszen egyetlen legényt vagy leányt se talált a gáton az egész bírói karban Orbán Viktor (bocsánat, hivatalosan: Áder János), aki eléggé tapasztalt és rátermett lett volna a legfelsőbb bíróság, a Kúria vezetésére:

 

olyan gyér a választék eszerint, hogy kénytelenek voltak a mára már az esetek jelentős részében inkább csak politikai kirakatszervezetként funkcionáló Alkotmánybíróságról odaejtőernyőztetni egy olyasvalakit, aki egyébként életében egyetlen napot sem dolgozott bíróként.

 

Ez a valaki Varga Zs. András, aki volt már ügyész Polt Péter mellett, oktató, sőt, dékán is a Pázmány jogi karán és tagja a gonosz sorosista Európa Tanács Velencei Bizottságának is. Meg persze az AB-nek, amely a politikailag érzékeny ügyek nagy többségében lelkesen szolgálja ki a kormány érdekeit, vagy legalábbis mismásolja és halogatja el a konkrét állásfoglalásokat.

 

Bíró a tárgyalóteremben, az viszont még nem volt.

 

És ha valaki azt mondaná erre, hogy „hát nem mindegy, az alkotmánybíró is bíró”, az gondoljon bele, hogy egy rendesbíró folyamatosan tárgyalást vezet, feleket hallgat meg, bizonyítást vezet le, szakértőket rendel ki, küzd az ügyteherrel és a határidőkkel, majd végül ítéletet hoz egy konkrét ügyben tudva, hogy azt majd még a másodfok is felülbírálhatja. Az alkotmánybíró meg az esetek legnagyobb részében pusztán a beadott iratokból dönt egy absztrakt alkotmányjogi kérdésről, a legtöbb eljárásban bármilyen szorító határidő nélkül, ráadásul annak tudatában, hogy a rossz döntésnek jóformán semmilyen következménye nincs, hiszen az alkotmány értelmezéséről a végső szót az Alkotmánybíróság mondja ki, és pont.

 

Öt év egy ilyen bíróságon valóban megalapozott tapasztalatot adna ahhoz, hogy a rendesbíróságok csúcsszervét, a Kúriát elvezesse valaki? Erre a kérdésre a Varga Zs-t most a Kúria élére jelölő Áder János nyolc évvel ezelőtt még biztosan máshogy válaszolt volna.

 

2012 februárjában ugyanis az akkor még fideszes EP-képviselőként tevékenykedő Áder arról értekezett a Magyar Nemzetben, hogy milyen igaztalanok a magyar igazságszolgáltatást ért libsi-kommunista vádak az EU-ban, hiszen Baka Andrást azért kellett kirúgni a Legfelsőbb Bíróság éléről, mert nem volt meg neki az öt év rendesbírói gyakorlata, amit akkor a tisztség feltételéül előírtak.

 

ÁDER 2012-BEN MÉG MÁSHOGY GONDOLTA EGY VÉLEMÉNYCIKKÉBEN. A CIKKET ONLINE NEM TALÁLTUK, ÍGY A TALÁLATOT ÉS A KÉPET KÖSZÖNJÜK OLVASÓNKNAK.

 

De hát azóta a Fidesz is meggondolta magát, vagyis pontosította az álláspontját: most is feltétel a kúriai elnökséghez az ötéves gyakorlat, de azt el lehet tölteni nemzetközi bíróságon vagy az Alkotmánybíróságon is (vagyis a korábban az Európai Emberi Jogi Bíróságon bíráskodó Baka is ismét megfelelne elméletileg, ha időközben nem lépett volna épp nyugdíjas korba), ráadásul az alkotmánybírókhoz kérésre csak úgy hozzávághatnak egy bírói státuszt is év eleje óta, amint az Varga Zs-n kívül hét másik – közülük néhányan bíróként szintén soha nem dolgozó – alkotmánybíróval meg is történt a nyáron.

 

Hogy mennyire politikai kinevezésről van szó, arra a legelegánsabban talán maga a Kúria utalt: Varga Zs. jelölésének bejelentése után kiküldtek egy sajtóközleményt, amiben semmi újat nem közöltek, csak leírták a törvényi felsorolást, hogy mit csinálhat és mit nem csinálhat a Kúria elnöke.

 

Mintha azt mondanák: igen, tudjuk, hogy ideejtőernyőztettek valakit odafentről, de ne aggódjatok, nem csinálhat úgyse semmi fontosat.

 

Persze olyan értelemben tényleg nem, hogy nem kell attól tartani, hogy eztán Varga Zs. fogja személyesen tollbamondani a kúriai bíróknak az ítéleteket. De a Kúria elnökének azért vannak olyan jogkörei is, amik eddig nem voltak feltűnőek, mert Darák Péter mostani elnök elég szolidan élt velük, azonban egyből feltűnőek lehetnek egy kevésbé visszafogott Kúria-elnök kezében: például a jogegységi eljárás indítása, ami arra szolgál elvileg, hogy joghézag vagy értelmezési bizonytalanság esetén ugyanolyan konkrét jogi helyzetet ne ellenkező módon döntsenek el Zalaegerszegben és Debrecenben. Az ilyen döntések az egyedi határozatokkal ellentétben általános hatályúak, és viszonylag kevés van belőlük. Egyelőre.

 

De milyen jó lenne ugye egy-két ilyen általános hatályú határozat olyan slágertémákról is, mint a börtönkártérítések meg a feltételes szabadságra bocsátás, mi? Csakhogy az idei év legnépszerűbb jogi gumicsontjait említsem.

 

Pláne olyan időkben merül fel élesen ez a kérdés, mikor a jogegység nevében a kormányzat csendben, de kitartóan próbálja a bírókat az önálló gondolkodásról leszoktatni,

 

legutóbb például azzal, hogy előírja nekik: el akartok térni a kúriai valamelyik konkrét határozatától? Oké, akkor indokoljátok meg jó alaposan, aztán majd legfeljebb másodfokon erre hivatkozva visszadobják, és lesz egy rossz pont a statisztikátokban.

 

A magyar jogrendszer nem precedensalapú, nem kötik a felsőbb bíróságok egyedi ügyekben hozott ítéletei az alsóbb bíróságokat, azonban a kúriai gyakorlat ilyen trükkökkel való kőbevésése plusz egy lojális ejtőernyős Kúria élére való ültetése olyan kombináció, ami azért ad okot némi gyanakvásra. Még ha egyelőre Varga Zs. egyszemélyben a konkrét kúriai ítélkezés tartalmára nem is lesz befolyással, azért ott van még pár kinevezett bíró tartalékban az Alkotmánybíróságon, akiket most már át lehet ejtőernyőztetni akár mondjuk kúriai tanácselnöknek is: még van másfél év a kétharmadból, addig lehet a helyükre tizenkét évre előre újakat választani, biztos, ami tuti. 

 

Újdonság volt, amit olvastál? Az azért lehet, mert még nem jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali hírlevele, amiben ezen a cikken kívül még sok mást is olvashattak a feliratkozók. Iratkozz fel te is, hogy ne maradj le semmiről, hetente háromszor küldjük! Ha Bakó Beától olvasnál még, ide kattints!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A jelenleg EP-képviselőként tevékenykedő Mihai Tudose már tudni véli azt, amit sokan nem.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

Az EP-mandátuma után a Fideszt is maga mögött hagyja a szexbotrányba keveredő Szájer.

Kávébab, kávéfőzők formában, kefék, filterek és tamperek: ebben a szegedi webshopban van minden, amire egy kávéőrültnek szüksége lehet.

Szerinte az a nemzet szégyene: több karakterben foglalkoztak egy rapperrel, mint azzal, ahogy átadott Orbánnal egy villamosvezetéket.

A német szélsőjobboldali párt tavasz óta nem találja a megfelelő stratégiát a koronavírus kapcsán. Ez a népszerűségén is meglátszik.

Jaroslav Haščák őrizetbe vételével Szlovákia legnagyobb, kilenc éve húzódó korrupciós botrányában is áttörés jöhet.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás