+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. október 1. csütörtök, 15:02
Száz éve fogadták el a Habsburg Birodalom utáni Osztrák Köztársaság alkotmányát, a szöveg atyjának Hans Kelsent szokás tartani. Ha ez túlzás is, mi magyarázza az osztrák alkotmány sikerét – és ahogy hívei fogalmaznak: eleganciáját?

Miután 1918-re világossá lett, hogy véget ért a Habsburg Monarchia, a németnyelvű részek (azaz a mai Ausztria tartományai kiegészülve a szudétanémet vidékekkel) saját kvázi-parlamentet alakítottak Bécsben – a monarchia elindult a vége, Kis-Ausztria pedig a születése felé.

 

Kelsen, az alkotmány építésze

 

Már 1918 októberének végén Karl Renner szociáldemokrata politikus lett a kancellár, de hivatalosan a köztársaságot – miután I. Károly császár lemondott „az ügyek viteléről” (jelentsen ez bármit is) – november 12-én kiáltották ki. Az országot akkor még Németausztriának hívták, és a kezdődő párizsi béketárgyalásokra azzal a céllal ment, hogy

 

egyrészről tényleg az összes németnyelvű területet megszerezhesse a széthulló birodalomból, másrészről ekként csatlakozhasson a Német Birodalomhoz.

 

Párizs mellett mindkettőre nemet mondtak a győztesek. Ausztria amúgy magát nem akarta a vesztesek között látni, éppen erre szolgált az a jogi nézetük is, miszerint az ország nem lenne utódállama a Habsburg Monarchiának, hanem ugyanolyan új ország lenne, mint mondjuk Csehszlovákia, amely szintén nem került a vesztesek közé, hiába nőtt ki az egykori Monarchiából.

 

Már ezen koncepció mögött megjelenik

 

egy név, amely aztán az ország alkotmányozását és 1920-as években jog- és politikatörténetét jelentősen meghatározta: Hans Kelsen,

 

aki a „tiszta jogtan” nevű jogelméleti irányzat megalapozójaként a mai napig  jogtudomány egyik legnagyobbjának számít.

 

Kelsen, aki 1881-ben egy bécsi zsidó családba született Prágában (csak négyéves koráig élt ott), elméleteiben a kor természetjogi és törvénypozitivista megrögzöttségeit is sikeresen dekonstruálta. Ennyiben mindenképpen újszerű lépés volt, hogy

 

Renner az akkor 37 éves Kelsent bízta meg az alkotmány kidolgozásával.

 

Rögtön hat különféle alkotmányt is letett az asztalra, elvégre számos kérdésben nem lehetett tudni, milyen irányt vesz az ország története. Csak egy példa: mivel valamennyi politikai tábor (beleértve Kelsent is) a Német Birodalomhoz való csatlakozást támogatta, célszerűnek látszott Németausztriát centrális államként megfogalmazni, elvégre így tud csatlakozni egy szövetségi államhoz. Csak amikor ezen terveknek az 1919-es békeszerződés véget vetett, akkor jöttek élesen elő a tartományi érdekek.

 

Elsősorban a keresztényszociálisok, akik az alpesi tartományokat uralták, tartottak egy túl balos és „zsidós” Bécs uralmától, ezért a nagyfokú decentralizáció hívei voltak. Később ez azonban éppen a szociáldemokratáknak vált előnyükre, a vörösök ugyanis 1920 után már csak Bécsben – mint önálló tartományban – rendelkeztek politikai hatalommal, amit – élve a jelentős tartományi jogkörökkel – évszázados jelentőségű lakás-, adó- vagy oktatáspolitikai reformtervek, szociális politika és progresszív célok érdekében tudtak használni.

 

Kelsen, aki 1930-ban az egyre jobbra tolódó osztrák kormány és az antiszemita közéleti támadások elől jobbnak látta Kölnbe távozni (azaz az 1930-as évek Németországa szabadabb világ volt, mint az akkori Ausztria), a mai napig „az osztrák alkotmány atyjának” számít, főleg azért, mert az általa kidolgozott 1920-as alkotmány, a Bundes-Verfassungsgesetz (B-VG) a második világháború után ismét hatályba lépett, azaz valóban ma is ez – a hozzákapcsolódó alkotmányos törvényekkel (Ausztriában ugyanis több jogszabályból áll össze a „tényleges alkotmány”, a „Realverfassung”) – az ország alkotmánya. Ismert Bécsben a mondás:

 

„aki halott, az nálunk hosszú ideig él“,

 

azaz Ausztriában is – hasonlóan Magyarországhoz – sokszor azokat illik haláluk után ünnepelni, akiknek életét előtte azért megkeserítették.

 

Kelsen bizonyosan ide tartozik, nem véletlen, hogy 1945 után se tért vissza akkor már kaliforniai új otthonából Bécsbe.

 

NOHA HANS KELSENNEK 1930-BAN A JOBBOLDALI FORDULAT MIATT EL KELLETT HAGYNIA HAZÁJÁT, HALÁLÁBAN AUSZTRIA ISMÉT TISZTELI, ELVÉGRE A MAI IS ÉRVÉNYES ALKOTMÁNY MEGSZERKESZTŐJE Ő VOLT. A BÉCSI EGYETEMEN FEJSZOBRA IS VAN. FOTÓ: HUBERTL / WIKI

 

Hogy Kelsen lenne „az alkotmány atja”, persze kissé túlzás. Thomas Olechowski bécsi jogtörténész, aki idén jelentetett meg egy ezeroldalas életrajzot a jogtudósról, úgy véli: célszerűbb „az alkotmány építészének” nevezni, elvégre a tartalmi, politikai döntéseket nem Kelsen hozta, ő jó jogtechnikusként egyszerűen jogilag megépítette azt, amit a politikusok eldöntöttek.

 

Kelsen persze már életében „az alkotmány atyjának” számított, ami nemzetközi hírnevet is szerzett neki. Például a Gabriele D´Annunzio utáni, Riccardo Zanella-féle Fiumei Szabadállam részéről Giulio Szegő helyi ügyvéd is felkereste, hogy írjon alkotmányt nekik – ennyiben

 

Kelsen nem csupán az osztrák, de a fiumei szabadállami alkotmánynak is atyja.

 

Viccből mondogatta is akkoriban, hogy josefstadti lakásának ajtajára csak annyit ír majd ki: „méretre vágott alkotmánykészítést vállal”.

 

Az osztrák alkotmánnyal született meg a ma is ismert alkotmánybíráskodás modellje

 

Az 1920-as osztrák alkotmány sok tekintetben egy kompromisszum eredménye a „vörösök” és a „feketék” között, emiatt ki is maradtak részek. Például az osztrák alkotmánynak a mai napig saját alapjogi része nincs – hanem átvette (érvényben hagyta) az 1867-es államtörvényt, amely az alapjogokat szabályozza (mostanra pedig természetesen az EU Alapjogi Chartája is érvényes része az osztrák alkotmányjognak).

 

Ha azonban van valami, ami mindenképp Kelsen „termékeként” jellemezhető, az az alkotmánybíróság.

 

Noha az USA-ban már 1803-tól, a híres Marbury vs. Madison-ügytől gyakorlatilag minden bíróságnak megvan a joga, hogy eltekintsen az alkotmányellenesnek vélt törvények alkalmazásától, ez nincs jogszabályban lefektetve, a feladat nincs hierarchikusan egyetlen intézményhez rendelve (még ha a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatilag ezen intézménynek is tekinthető).

 

Az tehát, hogy az alkotmány elsőségét egy jogszabályi hierarchiában csak akkor lehet ténylegesen elvárni, ha ennek megfelelően egy elkülönült szerv biztosítja érvényesülését, alkalmazását, Kelsen ötlete volt.

 

Ha a törvényeket a bíróságok alkalmazzák, adta magát, hogy az alkotmányt pedig egy alkotmánybíróságnak kell.

 

Ausztriában ezzel megszületett az alkotmánybíráskodás ezen modellje. Az, hogy a másik ország, ahol szintén létrejött egy alkotmánybíróság, Csehszlovákia volt, nem véletlen, elvégre a Habsburg Monarchia osztrák felében a birodalmi bíróság – éppen az említett 1867-es alapjogokat biztosító törvény érvényesítése kapcsán – gyakorlatilag egyfajta prototípusa volt a későbbi, kelseni alkotmánybíráskodásnak.

 

Kelsen nem csak elméletileg megalapozta, az alkotmányban megteremtette az osztrák alkotmánybíróságot, de annak bírája is lett 1920-tól 1930-ig, amikor is a jobboldali kabinet egy alkotmánymódosítással kiütötte a testületből. Kelsen alkotmánybíróként – a joglépcsőtanelméletéből következően, amely eleve relativizálja a jogalkotás és jogalkalmazás közötti különbséget – aktivista, politikai ügyekbe is belemenő bíró volt. Sokban

 

neki köszönhető, hogy az osztrák alkotmánybíróság számos kérdésben levédte „a vörös Bécs” kompetenciáit, intézkedéseit

 

a szövetségi kormányokkal szemben. De ő érte el azt is, hogy noha Ausztriában akkoriban egyházi joghatóság volt a házasság kérdése, lehetségessé vált – egy sajátos közigazgatási aktus és az ezt igazoló kelseni elmélet révén – a katolikus házasságok felbontása is. Ez persze oda vezetett, hogy a szélsőjobboldal elsőszámú céltáblájává vált Kelsen.

 

Letisztult elegancia

 

Amikor Alexander Van der Bellen osztrák államfő méltatta az osztrák alkotmányt, annak „eleganciáját” emelte ki. Ez alatt azonban nem a barokkos Ausztria eleganciáját kell érteni, ha tetszik:

 

az 1920-as osztrák alkotmány már egy más esztétika terméke,

 

ez már nem is a szecessziónak, inkább a bauhausnak, a funkcionalizmusnak, a Neue Sachlichkeitnak az időszaka. Otto Wagner, bécsi építész mondta, hogy „ami használhatatlan, az nem lehet szép”. Az osztrák alkotmány eleganciája ebben az értelemben értendő:

 

letisztult, logikus, levegős, átlátható. Nincs benne semmi pompa, firlefanc, pátosz, tömjénfüst, még preambuluma sincs.

 

Ezen letisztultság szintén Kelsenre vezethető vissza, aki egész jogelméletében a jog „tisztaságát” – értsd a természetjogtól (azaz a „metafizikai bullshittől”) való távolságát – védte. Mivel Kelsen egész világszemlélete relativista és individualista volt, nem akarta a jogot politikai pátosszal túlterhelni: a jognak annyi feladata, hogy egy sokféle érdekekből álló társadalmat megszervezzen, de nem a jog feladata előírni, mi a jó, mi a szép, azt mindenki – amíg más szabadságát nem sérti – saját életében maga eldöntheti.

 

Az osztrák alkotmányt 1920. október 1-jén, éppen száz éve fogadták el. Kelsen „atyasága” ma is büszkeség forrása nyugati szomszédunknál,

 

de azért hozzá kell tenni: több tucatnyi módosításon esett át azóta az alkotmányszöveg, eleganciájából, tisztaságából, levegősségéből is sokat vesztett. De tény: Kelsen dolgozta ki, amint azt az alkotmánybírósági modellt is, amely Bécsből terjedhetett el gyakorlatilag világszerte.

 

Akit Hans Kelsen érdekel, annak érdemes ellátogatni a bécsi Zsidó Múzeum október elsején nyílt kiállítására. Az alkotmány százéves évfordulója kapcsán pedig a Heinz Fischer korábbi államfővel a szociáldemokrata Bruno Kreisky Forumon készült beszélgetést itt lehet megtekinteni.

 

NYITÓKÉP: Hans Kelsen az 1920-as években / Jüdisches Museum Wien, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás