Afrikai származású alelnöke lett az osztrák alkotmánybíróságnak

Verena Madner nemcsak az első fekete jogász a testületben, de az első zöldpárti is. A jogászprofesszor főleg a klíma kérdésére koncentrálna.

Az osztrák alkotmánybíróságba – már a testület megalakulása óta – a kormány és a parlament két háza jelöli a bírákat, a kiakalult szokások szerint az eddigi három nagypárt, a konzervatív ÖVP, a szocdem SPÖ és a szélsőjobboldali-liberális FPÖ osztotta fel egymás között a helyeket, a tesület elnökét és alelnökét mindig a kormány jelöli és az államfő nevezi ki.

Az osztrák politikának azonban a 1980-as évektől a Zöldek is stabil részei, ők azonban eddig – főleg mivel az idei évig – országosan mindig ellenzékben ültek, kimaradtak az alkotmánybíróságból. Idén azonban, mivel eleve megüresedett a testület alelnöki posztja, ők jelölhettek (hivatalosan Sebastian Kurz kormánya jelölt persze): Verena Madner bécsi jogászprofesszort javasolták. Ő nemcsak az első zöldekhez közelálló (hivatalosan párton kívüli) bíró, de

A már Linzben született Madner jogból doktorált, jelenleg a bécsi közgazdaságtudományi egyetemen professzor, valamint Bécs városának klímatanácsának a tagja, ugyanis a környezetvédelmi jog, különösen a klímaváltozással összefüggő jogi kérdések, jogi megoldások a fő kutatási területei.

A Zöldekhez szervezetileg annyiban áll közel, hogy a pártakadémia tanácsadótestületének tagja volt 2018-ig. A jogásznő baloldali véleményeiről ismert, például élesen bírálta a TTIP szabadkereskedelmi megállapodást, de kiállt amellett is, hogy az alkotmánybíróság 2017-ben szerinte helytelenül engedélyezta a bécsi repülőtér harmadik kifutópályájának megépítését.

Mint ismeretes: a jelenlegi kormányban a Zöldek adják az igazságügyi minisztert is a bosznia-hercegovinai Tuzlában született, de a délszláv háború elől családjával Ausztriába menekült Alma Zadić személyében.

Az osztrák Alkotmánybíróság amúgy 1919-ben a világ első ilyen intézményeként jött létre, az alapgondolat Hans Kelsen jogfilozófusra vezethető vissza, aki a testületnek 1920-tól 1930-ig tagja volt.

NYITÓKÉP: Osztrák alkotmánybíróság ülésterme / Wikipedia