Noha az európai sajtó jelentős részét bejárta hír, hogy Matteo Salvini elindulna a szélsőjobboldali pártok közös jelöltjeként az Európai Bizottság elnöki posztjáért, a Repubblicának adott interjúban az olasz belügyminiszter egyáltalán nem ennyire egyértelmű. Annál egyértelműbben vall szerelmet Moszkvának.

Decemberben tartja pártkongresszusát a Németországot kormányzó Kereszténydemokrata Unió. Többek között pártelnököt választanak. A bajor választások tovább karcolták Merkel tekintélyét, és ha két hét múlva Hessenben elveszti a CDU a kormányfői posztot, elindulhat Merkellel szemben a lázadás. Ennek első lépése lehetne, ha nem választanák meg újra pártelnöknek. Három ellenjelöltje már most van.

Nem a CSU, az AfD a Fidesz valódi szövetségese, mondta a német populista párt bajorországi elnöke az Azonnalinak vasárnap. Megkérdeztük Gulyás Gergelyt, mit szólnak az AfD közeledéséhez. A miniszter inkább a bajor keresztényszociális CSU-t dicsérte agyon, és azt is megígérte az Azonnalinak: ha legközelebb a kormányinfó bejáratánál fogunk várakozni, bemenekít bennünket.

Vajon miért szeretik annyira az AfD-ben a magyar miniszterelnököt? El tudnának képzelni a Fidesszel közös EP-frakciót? Miért kéne a CSU helyett inkább az AfD-vel szövetkeznie Orbánéknak? Martin Sichertet, az AfD bajorországi elnökét kérdezte az Azonnali mindezekről, aki pártjának a vasárnapi bajor tartományi választáson elért eredményét is értékelte.

Ma választ Bajorország. Már csak 33-35 százalékra mérik a korábban egyeduralkodó CSU-t, amely egyedül biztosan nem fog tudni kormányt alakítani. Sőt, még olyan felállás is lehetséges, hogy egy négypárti szivárványkoalíció lenyomja őket. Mi lesz Münchenben? Kövesd az Azonnalin percről percre!

Ki kéne cserélni a német kancellárt az osztrákra? Vagy akkor már jöjjön inkább egy újabb Anschluss? Megérdemli-e a CSU, hogy leszerepeljen vasárnap a választáson, egyáltalán, ki szavaz rájuk Münchenben? Mi köze a menekülteknek a hiányzó fogakhoz? München központi piacán kérdeztük körbe a helyieket a tartományi választás előtt.

Vasárnap választanak a bajorok, a pártok pedig bőségesen kiplakátolták jelöltjeikkel és jelmondataikkal Münchent. Az Azonnali megmutatja őket, és elmeséli, ki mire teszi a hangsúlyt.

Vasárnap egy korszak érhet véget: a bajor Keresztényszociális Unió rövidke megszakításokkal több mint fél évszázada irányítja egyeduralkodó állampártként Németország legszebb tartományát. Würzburgtól Passauig, Bambergtől Lindauig a CSU szava döntött. A lassú német politikai földrengés azonban éppen a legbiztosabbnak tűnő pártot döntheti most be.

Jövő vasárnap választ Bajorország. Egy héttel a választás előtt már csak 33-35 százalékra mérik a kormányzó CSU-t, amely egyedül biztosan nem fog tudni kormányt alakítani. Sőt, matematikailag még olyan felállás is lehetséges, hogy egy négypárti szivárványkoalíció lenyomja a CSU-t. A pártelnök Seehofer már most a tartományi miniszterelnök Söderre hárít. Mi folyik Bajorországban?

Október 3-án ünnepelte Németország az egység napját: huszonnyolc évvel ezelőtt egyesült az ország, azaz akkor váltak a keletnémetek is az NSZK polgáraivá. A szerdai megemlékezésen tartott ökumenikus misén a berlini katolikus püspök azt mondta: itt lenne az idő arra, hogy keletiek és nyugatiak egymástól merjenek tanulni. Hogy áll a keletnémetek integrációja ma? Ki tanul kitől? És ki fél mitől? Beengedik-e a nyugatnémetek a nappalijukba Kelet-Európát?