+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. október 18. csütörtök, 17:27
Noha az európai sajtó jelentős részét bejárta hír, hogy Matteo Salvini elindulna a szélsőjobboldali pártok közös jelöltjeként az Európai Bizottság elnöki posztjáért, a Repubblicának adott interjúban az olasz belügyminiszter egyáltalán nem ennyire egyértelmű. Annál egyértelműbben vall szerelmet Moszkvának.

Az olasz balliberális Repubblica napilapnak Moszkvában adott nagyinterjút Matteo Salvini, olasz bevándorlásellenes belügyminiszter, a mára szeparatistából neofasisztává lett Lega elnöke. A kérdésre, hogy vállalná-e az európai szélsőjobboldali pártok vezetését a jövő tavaszi EP-választáson, azaz lenne-e szívesen közös jelöltjük Jean-Claude Juncker helyére az Európai Bizottság élén, Salvini azt mondja, hogy „örömmel látom, hogy bennem Olaszországon kívül is a népek védelmezőjét látják”,

 

mindazonáltal nem tudja, akar-e indulni: „a május még messze van, meglátjuk, de azért gondolok rá”.

 

Ja ljublju

 

Az interjúban fontosabb, hogy a politikus – akinek pártja anyagi támogatást is kapott már a Kremltől – ismét egyértelműen kiáll Oroszország érdekei mellett: „Ororszországban otthon érzem magam, biztonságban vagyok.”

 

Salvini a moszkvai Известия (Izvesztyija) napilapnak is adott tegnap interjút, ebben emelte a tétet, és már azt is mondta:

 

„Oroszországban otthonosabban érzem magam, mint egyes EU-s országokban.”

 

Az interjúban hitet tett Moszkva Ukrajna-politikája mellett, és ismételten az Oroszországgal szembeni szankciók eltörlését követelte.

 

Guy Verhofstadt, az európai liberálisokat tömörítő ALDE frakcióvezetője élesen vágott vissza Salvininek: „Ha Moszkvában érzi magát otthon, miért nem marad ott?” Egyben az európai érdekek elárulásával vádolta meg a nyíltan moszkovita politikust.

 

A moszkvai sajtótájékoztatóján Salvini élesen bírálta az Európai Unió jelenlegi vezetőit: a mostani helyzetet Európában úgy jellemezte, mint „a bunker utolsó óráit”, később pedig „a római birodalom összeomlása előtti időkhöz” hasonlította a jelenlegi európai politikát.

 

Beáll Orbán Salvini mögé?

 

Hogy – akár ismét a Kreml pénzéből – lehetne-e ő az európai szélsőjobbos pártok közös jelöltje, sokban függ attól is, kik állnának be mögé.

 

Az Európai Parlament szélsőjobbos frakcióját, a „Nemzetek és Szabadság Európája” csoportot Salvini mellett az osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a belga Flamand Érdek (VB), a holland Szabadság Pártja (PVV), a Svéddemorkaták (SD) és a francia Nemzeti Tömörülés (egykori Nemzeti Front, RN) alkotja. E pártok egy-egy EU-országban jelentős sikert érhetnek el – Olaszországban a Lega első helyen áll, a franciáknál és az osztrákoknál a széljobb a második vagy harmadik helyre esélyes –, de összeurópai szinten legfeljebb a harmadik, negyedik helyért versenghetnek a liberálisokkal.

 

Nagy fogás lenne ezért számukra Orbán Viktor Fidesze: a magyar kormánypárt rég elvesztette a háttértámogatást az Európai Néppárton belül, ideológiailag eleve szélsőjobboldali, és többször – elég csak Orbán milánói útjára gondolni – kokettált a nyugat-európai szélsőjobboldallal. A bajor választásokon az AfD két vezető politikusa is elmondta az Azonnalinak: ők is Orbánt „természetes szövetségesüknek” tartják.

 

Mindazonáltal Orbánnak hatalomtechnikailag még mindig megéri a május után is várhatóan legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Néppárton belül páriának lennie – esetleg rombolnia –, mint eleve kiülnie a valamennyi más pártcsalád által elutasított széljobbra vezérnek.

 

Az is kérdéses, hogy egyáltalán tud-e a szélsőjobb nemzetek felett együttműködni. Hiába vannak közös ellenségeik (Brüsszel, migráció, iszlám) és akár bőkezű barátjaik (Moszkva), az egyes széljobbos pártok között sok a vitatéma: az olasz és az osztrák nacionalizmus nemrég éppen Dél-Tirol miatt kapott hajba, Salvini (aki pár napja intenzíven vett részt a dél-tiroli választási kampányban) elutasítja, hogy a dél-tiroli németek és ladinok (amint arról az Azonnali is beszámolt) osztrák útlevelet kapjanak.

 

De van vitatéma másutt is, a nacionalizmus már csak ilyen.

 

FOTÓ: Matteo Salvini / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

11 órás zárás ide vagy oda, a partivonatot aligha tudja megfékezni a kormány. De akkor mégis mi értelme van a korai zárásnak? Videó!

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás