+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. október 18. csütörtök, 17:27
Noha az európai sajtó jelentős részét bejárta hír, hogy Matteo Salvini elindulna a szélsőjobboldali pártok közös jelöltjeként az Európai Bizottság elnöki posztjáért, a Repubblicának adott interjúban az olasz belügyminiszter egyáltalán nem ennyire egyértelmű. Annál egyértelműbben vall szerelmet Moszkvának.

Az olasz balliberális Repubblica napilapnak Moszkvában adott nagyinterjút Matteo Salvini, olasz bevándorlásellenes belügyminiszter, a mára szeparatistából neofasisztává lett Lega elnöke. A kérdésre, hogy vállalná-e az európai szélsőjobboldali pártok vezetését a jövő tavaszi EP-választáson, azaz lenne-e szívesen közös jelöltjük Jean-Claude Juncker helyére az Európai Bizottság élén, Salvini azt mondja, hogy „örömmel látom, hogy bennem Olaszországon kívül is a népek védelmezőjét látják”,

 

mindazonáltal nem tudja, akar-e indulni: „a május még messze van, meglátjuk, de azért gondolok rá”.

 

Ja ljublju

 

Az interjúban fontosabb, hogy a politikus – akinek pártja anyagi támogatást is kapott már a Kremltől – ismét egyértelműen kiáll Oroszország érdekei mellett: „Ororszországban otthon érzem magam, biztonságban vagyok.”

 

Salvini a moszkvai Известия (Izvesztyija) napilapnak is adott tegnap interjút, ebben emelte a tétet, és már azt is mondta:

 

„Oroszországban otthonosabban érzem magam, mint egyes EU-s országokban.”

 

Az interjúban hitet tett Moszkva Ukrajna-politikája mellett, és ismételten az Oroszországgal szembeni szankciók eltörlését követelte.

 

Guy Verhofstadt, az európai liberálisokat tömörítő ALDE frakcióvezetője élesen vágott vissza Salvininek: „Ha Moszkvában érzi magát otthon, miért nem marad ott?” Egyben az európai érdekek elárulásával vádolta meg a nyíltan moszkovita politikust.

 

A moszkvai sajtótájékoztatóján Salvini élesen bírálta az Európai Unió jelenlegi vezetőit: a mostani helyzetet Európában úgy jellemezte, mint „a bunker utolsó óráit”, később pedig „a római birodalom összeomlása előtti időkhöz” hasonlította a jelenlegi európai politikát.

 

Beáll Orbán Salvini mögé?

 

Hogy – akár ismét a Kreml pénzéből – lehetne-e ő az európai szélsőjobbos pártok közös jelöltje, sokban függ attól is, kik állnának be mögé.

 

Az Európai Parlament szélsőjobbos frakcióját, a „Nemzetek és Szabadság Európája” csoportot Salvini mellett az osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a belga Flamand Érdek (VB), a holland Szabadság Pártja (PVV), a Svéddemorkaták (SD) és a francia Nemzeti Tömörülés (egykori Nemzeti Front, RN) alkotja. E pártok egy-egy EU-országban jelentős sikert érhetnek el – Olaszországban a Lega első helyen áll, a franciáknál és az osztrákoknál a széljobb a második vagy harmadik helyre esélyes –, de összeurópai szinten legfeljebb a harmadik, negyedik helyért versenghetnek a liberálisokkal.

 

Nagy fogás lenne ezért számukra Orbán Viktor Fidesze: a magyar kormánypárt rég elvesztette a háttértámogatást az Európai Néppárton belül, ideológiailag eleve szélsőjobboldali, és többször – elég csak Orbán milánói útjára gondolni – kokettált a nyugat-európai szélsőjobboldallal. A bajor választásokon az AfD két vezető politikusa is elmondta az Azonnalinak: ők is Orbánt „természetes szövetségesüknek” tartják.

 

Mindazonáltal Orbánnak hatalomtechnikailag még mindig megéri a május után is várhatóan legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Néppárton belül páriának lennie – esetleg rombolnia –, mint eleve kiülnie a valamennyi más pártcsalád által elutasított széljobbra vezérnek.

 

Az is kérdéses, hogy egyáltalán tud-e a szélsőjobb nemzetek felett együttműködni. Hiába vannak közös ellenségeik (Brüsszel, migráció, iszlám) és akár bőkezű barátjaik (Moszkva), az egyes széljobbos pártok között sok a vitatéma: az olasz és az osztrák nacionalizmus nemrég éppen Dél-Tirol miatt kapott hajba, Salvini (aki pár napja intenzíven vett részt a dél-tiroli választási kampányban) elutasítja, hogy a dél-tiroli németek és ladinok (amint arról az Azonnali is beszámolt) osztrák útlevelet kapjanak.

 

De van vitatéma másutt is, a nacionalizmus már csak ilyen.

 

FOTÓ: Matteo Salvini / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

Összesen már 1836-an gyógyultak fel a betegségből, míg 499 az eddigi halálos áldozatok száma.

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A koronavírus-járvány terjedésének lassulásával a vakcinalicit kezdődik a nagyhatalmak között.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás