+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. október 18. csütörtök, 17:27
Noha az európai sajtó jelentős részét bejárta hír, hogy Matteo Salvini elindulna a szélsőjobboldali pártok közös jelöltjeként az Európai Bizottság elnöki posztjáért, a Repubblicának adott interjúban az olasz belügyminiszter egyáltalán nem ennyire egyértelmű. Annál egyértelműbben vall szerelmet Moszkvának.

Az olasz balliberális Repubblica napilapnak Moszkvában adott nagyinterjút Matteo Salvini, olasz bevándorlásellenes belügyminiszter, a mára szeparatistából neofasisztává lett Lega elnöke. A kérdésre, hogy vállalná-e az európai szélsőjobboldali pártok vezetését a jövő tavaszi EP-választáson, azaz lenne-e szívesen közös jelöltjük Jean-Claude Juncker helyére az Európai Bizottság élén, Salvini azt mondja, hogy „örömmel látom, hogy bennem Olaszországon kívül is a népek védelmezőjét látják”,

 

mindazonáltal nem tudja, akar-e indulni: „a május még messze van, meglátjuk, de azért gondolok rá”.

 

Ja ljublju

 

Az interjúban fontosabb, hogy a politikus – akinek pártja anyagi támogatást is kapott már a Kremltől – ismét egyértelműen kiáll Oroszország érdekei mellett: „Ororszországban otthon érzem magam, biztonságban vagyok.”

 

Salvini a moszkvai Известия (Izvesztyija) napilapnak is adott tegnap interjút, ebben emelte a tétet, és már azt is mondta:

 

„Oroszországban otthonosabban érzem magam, mint egyes EU-s országokban.”

 

Az interjúban hitet tett Moszkva Ukrajna-politikája mellett, és ismételten az Oroszországgal szembeni szankciók eltörlését követelte.

 

Guy Verhofstadt, az európai liberálisokat tömörítő ALDE frakcióvezetője élesen vágott vissza Salvininek: „Ha Moszkvában érzi magát otthon, miért nem marad ott?” Egyben az európai érdekek elárulásával vádolta meg a nyíltan moszkovita politikust.

 

A moszkvai sajtótájékoztatóján Salvini élesen bírálta az Európai Unió jelenlegi vezetőit: a mostani helyzetet Európában úgy jellemezte, mint „a bunker utolsó óráit”, később pedig „a római birodalom összeomlása előtti időkhöz” hasonlította a jelenlegi európai politikát.

 

Beáll Orbán Salvini mögé?

 

Hogy – akár ismét a Kreml pénzéből – lehetne-e ő az európai szélsőjobbos pártok közös jelöltje, sokban függ attól is, kik állnának be mögé.

 

Az Európai Parlament szélsőjobbos frakcióját, a „Nemzetek és Szabadság Európája” csoportot Salvini mellett az osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a belga Flamand Érdek (VB), a holland Szabadság Pártja (PVV), a Svéddemorkaták (SD) és a francia Nemzeti Tömörülés (egykori Nemzeti Front, RN) alkotja. E pártok egy-egy EU-országban jelentős sikert érhetnek el – Olaszországban a Lega első helyen áll, a franciáknál és az osztrákoknál a széljobb a második vagy harmadik helyre esélyes –, de összeurópai szinten legfeljebb a harmadik, negyedik helyért versenghetnek a liberálisokkal.

 

Nagy fogás lenne ezért számukra Orbán Viktor Fidesze: a magyar kormánypárt rég elvesztette a háttértámogatást az Európai Néppárton belül, ideológiailag eleve szélsőjobboldali, és többször – elég csak Orbán milánói útjára gondolni – kokettált a nyugat-európai szélsőjobboldallal. A bajor választásokon az AfD két vezető politikusa is elmondta az Azonnalinak: ők is Orbánt „természetes szövetségesüknek” tartják.

 

Mindazonáltal Orbánnak hatalomtechnikailag még mindig megéri a május után is várhatóan legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Néppárton belül páriának lennie – esetleg rombolnia –, mint eleve kiülnie a valamennyi más pártcsalád által elutasított széljobbra vezérnek.

 

Az is kérdéses, hogy egyáltalán tud-e a szélsőjobb nemzetek felett együttműködni. Hiába vannak közös ellenségeik (Brüsszel, migráció, iszlám) és akár bőkezű barátjaik (Moszkva), az egyes széljobbos pártok között sok a vitatéma: az olasz és az osztrák nacionalizmus nemrég éppen Dél-Tirol miatt kapott hajba, Salvini (aki pár napja intenzíven vett részt a dél-tiroli választási kampányban) elutasítja, hogy a dél-tiroli németek és ladinok (amint arról az Azonnali is beszámolt) osztrák útlevelet kapjanak.

 

De van vitatéma másutt is, a nacionalizmus már csak ilyen.

 

FOTÓ: Matteo Salvini / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Michael Gove szerint Boris Johnson halasztási kérelme semmit nem jelent, és a kormány tervei változatlanok.

Miután Salvini 2018 tavaszán elárulta a többi olasz jobboldali pártot az Öt Csillag Mozgalommal való kormányzás kedvéért, most, hogy kitaktikázta magát a hatalomból, azok békejobbot nyújtottak neki.

Egyelőre az élettani hatásait tesztelték az eddigi leghosszabb repülőútnak, ráadásul rakomány és csomagok nélkül indult a gép.

A KDNP-s Aradszki András szerint ha az új ellenzéki polgármester, Csőzik László bocsánatot kér, akkor azzal bizonyítja jó szándékát.

Kína hivatalosan még csak nem is jelezte, miért halasztják el a Volt egyszer egy Hollywood című film premierjét.

Ha jogerős lesz az illetékes területi választási bizottság döntése, november 10-én kell ismét szavazniuk a jászberényieknek.

Nagyobb baja is van Győrnek a polgármester szexbotrányánál: csúcsidőben folyamatosan maradnak ki a buszok, megoldás egyelőre nem látszik.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás