+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. szeptember 20. csütörtök, 08:09
Dél-Tirol a kisebbségvédelem mintapéldája. Miért akarnak a helyiek még osztrák állampolgárságot is? És járna-e az osztrák útlevél az olaszoknak is?

Dél-Tirol olasz tartomány – amelynek hetven százaléka ma is német nyelvű – példaértékű a kisebbségvédelem számára. Ez persze hosszú, nehézkes út volt,

 

a hatvanas években még robbantások is kellettek hozzá. 1971-re azonban Róma és Bécs az ENSZ közvetítésével meg tudott egyezni.

 

Ma ennek értelmében Bécs hivatalosan védhatalmi státuszt gyakorol a tartomány német- és ladinnyelvű polgárai felett, és egész Dél-Tirol széles jogkörökkel rendelkezik. A beszedett adók kilencven százaléka például helyben marad. (Az autonómia történelméről és mai helyzetéről egy igen régi cikkemet tudom ajánlani.)

 

Sokaknak ez nem elég. Ma is vannak olyan pártok helyben, amelyek több autonómiát, teljes függetlenséget vagy az Ausztriához való csatlakozást akarnák. A tartomány kapcsán a viták most azért lángoltak ismét fel, mert

 

az új bécsi jobboldali kormány kész lenne egy régi követelésnek eleget tenni: osztrák útlevelet adni a dél-tiroli németeknek és ladinoknak.

 

Ausztriában ez jelenleg azonban még alkotmányjogi akadályokba ütközik, ugyanis az osztrák jog nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét. Ennek értelmében, ha ma egy dél-tiroli osztrák útlevelet szerez, amire eleve nincs is automatikus joga, hanem előtte legalább hat évig Ausztria területén kell élnie, elveszti olasz útlevelét – és ezzel dél-tiroli szavazati jogát. A tartományt ma a német nyelvűek pártjai határozzák azonban meg.

 

Bécs tehát ma egy olyan tervezeten dolgozik – egyelőre még előkészítési fázisban –, amely a kettős állampolgárság általános tilalmát a dél-tiroliak felé valahogy feloldaná. Persze azt is szabályozni kell, hogy például a dél-tiroliak ez esetben miként tennének eleget a hadkötelezettségnek. Átmennek Ausztriába? Vagy Ausztria Olaszországon belül sorozna? Egyik se túl valószínű.

 

Emellett Rómának felettébb nem tetszik az ötlet, holott

 

Olaszország maga is ismeri a kettős állampolgárságot.

 

A világ bármely pontján, ha valaki igazolja olasz származását, olasz útlevelet kaphat. Például a horvátországi Isztriában vagy Fiumében is számosan, akik nem is éltek Olaszországban, de tudják a nyelvet, olasz útlevélhez juthattak az elmúlt huszonhét évben.

 

Dél-Tirol kapcsán azonban Róma azt állítja, hogy az autonómia elég védelmi eszköz, a kettős állampolgárság csak bonyolítaná a kapcsolatokat.

 

Osztrák állampolgárságot az olaszoknak is?

 

Mindazonáltal a kettős állampolgársággal szemben a helyiek egy csoportjának is vannak fenntartásai. Az olasz nyelvű dél-tiroliak közül többen azt kifogásolják, hogy noha ők is egykoron a Habsburg Birodalomhoz tartoztak, ők nem kaphatnának osztrák útlevelet. Ez élezné az etnikai különbségeket és feszültségeket.

 

Osztrák útlevelet még Trentino tartományból is szeretnének ugyanis az olaszok.

 

A történelmi Tirol egykoron három részből állt: a mai osztrák Tirol tartomány, amely kizárólag német nyelvű; a mai Dél-Tirol olasz tartomány, amely soknemzetiségű; és a ma már kizárólag olasz nyelvű Trentino tartomány. Utóbbinak is van persze autonómiája.

 

Trentinóban, amelyet németül Welschtirolnak hívnak, vannak olyan olasz nyelvűek, akik bár nem tudnak németül, mégis osztráknak érzik magukat – mármint az egykori Habsburg Monarchia szellemiségét ápolják. Lukas Antonielli már tavaly petíciót indított azért, hogy az osztrák útlevél mindenkinek járjon, akinek felmenői egykoron a Habsburgok alattvalói voltak. (Hasonló javaslatot én is megfogalmaztam idén februárban a Magyar Narancsban.)

 

Ulli Mair, a jobboldali populista Szabadságpártiak (Die Freiheitlichen) nevű dél-tiroli párt frakcióvezetője az Azonnalinak azt mondta, hogy neki személyesen semmi kifogása nem lenne az olaszok osztrák állampolgársága ellen. A párt az osztrák FPÖ helyi lerakata amúgy, ma a dél-tiroli parlament második legnagyobb frakciója, és az októberi választásokon vélhetően tovább tudják növelni a jelentőségüket.

 

Andreas Pöder, a populista, dél-tiroli Polgári Unió (BU) párt frakcióvezetője még egyértelműbben nyilatkozott az Azonnalinak:

 

„Az osztrák állampolgárság megszerzését nem csak a dél-tiroli olaszok, de a trentinói olaszok számára is lehetővé kell tenni!“

 

Werner Neubaur, az FPÖ bécsi parlamenti képviselője hasonló szellemben nyilatkozott az Azonnalinak. A kisebbik osztrák kormánypárt Dél Tirol-referense szintén semmi kivetnivalót nem látna abban, ha az olaszok is osztrák állampolgárságot kapnak. A politikus azonban rámutatott arra, hogy jogilag szerinte Ausztria a kettős állampolgárságot csak azokra vonatkozóan tudja bevezetni, akik felett védhatalmi jogokat gyakorol már ma is – ezek pedig csak a dél-tiroli németek és ladinok.

 

Egyelőre még nincs konkrét törvényjavaslat az ügyben. Bécs megígérte, hogy nem fog Róma akarata ellenére cselekedni – kedden Sebastian Kurz osztrák kancellár többek között erről is tárgyalt az olasz fővárosban. Az olasz jobboldal azonban már most hátat fordított az FPÖ-nek is, noha a migráció elutasítása tekintetében hasonlóan gondolkodnak.

 

A kettős állampolgárság ötlete miatt az olasz külügyminiszter lemondta bilaterális találkozóját osztrák kollegájával.

 

A keddi Kurz-Conte-találkozón is világossá tette az olasz fél, hogy számukra az osztrák állampolgárság kibővítése – amint azt az olasz külügy hivatalosan már korábban is közölte – „anakronisztikus revansizmus“. Az álláspontok e téren semmennyit se közeledtek.

 

Dél-Tirolban sem tetszik mindenkinek az ötlet. A német többséghez tartozó, a tartomány egyik legismertebb arcának számító Reinhold Messner hegymászó például úgy látja – amint azt több helyen is már elmondta – hogy ez egy nacionalista lépés, amely nem a békét és az európai egységet szolgálja.

 

A dél-tiroli Zöldek – gyakorlatilag az egyetlen helyi párt, amely tudatosan mindhárom nemzetiséget (olasz, német, ladin) képviseli – szintén kritikusak a kettős állampolgársággal szemben. Szerintük ugyanis – amint Hannah Lazzaretti, a párt fiatal képviselőjelöltje az Azonnalinak mondta – egy közös EU-s útlevél, és nem a nemzeti elkülönülés a megoldás.

 

CÍMLAPMONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Ezzel péntekre is csökkent az aktív esetszám, de sajnos 8 beteg belehalt a vírusba. Grafikonokon a részletek!

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

Az Azonnali úgy tudja, Eszes Ádám nem a jobbikos kilépési hullámmal összefüggésben távozik a Jobbik portáljától.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás