„Nincs miért bocsánatot kérnem!” Indulatos CNN-interjúban tagadott le mindent Lukasenka

Aljakszandr Lukasenka tagadta az emberi jogok megsértését, és azt is, hogy egy újságíró elhurcolásáért térítettek el egy utasszállító gépet. Indulatoktól sem mentes interjújában a belarusz elnök azt mondta, nincs miért bocsánatot kérnie, a börtöneik pedig nem rosszabbak, mint a britek vagy az amerikaiak.

Elnézést kér-e az alatta emberijog-sértéseket elszenvedett belarusz néptől – szegezte a kérdést Aljakszandr Lukasenka belarusz elnöknek a már a bejátszóban szembesítésként felvezetett interjú elején Matthew Chance, a CNN riportere.

Az „Európa utolsó diktátoraként” emlegetett vezető ezt azonban visszautasította, elmondása szerint semmi nincs, amiért bocsánatot kellene kérnie.

Ezt követően a hírcsatorna riportere felidézte, hogy nemzetközi jogvédő szervezetek fogvatartottak eltört csontjairól és fogairól, agyi sérüléseiről, sebeiről és elektromos égési sérüléseiről számoltak be, az Amnesty International szerint a börtöneik pedig kínzókamrákká váltak, ahol az elfogott tüntetőket arra kényszerítik, hogy koszban aludjanak és meztelenül táncoljanak, miközben a rendőrök verik őket.

„Nincs egyetlen olyan börtönünk sem, amiről beszél, mint amilyen Guantanamó és az ön országa és az USA Kelet-Európában létesített fogolytáborai”

– válaszolta Lukasenka a brit születésű újságírónak.

A belarusz elnök szerint az ő börtöneik nem rosszabbak, mint azok, amelyek Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban működnek.

„Javaslom, hogy konkrét tényekről beszéljünk, ne kétes emberi jogi szervezetek véleményéről” – utalt Lukasenka az Amnesty-re. Erre a riporter azt válaszolta, hogy nemzetközileg elismert szervezetekről van szó és számos volt fogvatartottuk bizonyítja, hogy szexuális erőszak érte őket.

Erre a belarusz elnök azt válaszolta, ezek a vádak mind hamisak és fantázián alapulnak.

Bármely gépet leszállásra kényszerítenek 

Ezt követően – egy bejátszó után, amelyben véletlenszerűen az utcán leszólított belarusz emberek kínosan nem akartak véleményt mondani az elnökről – tértek rá arra a nemzetközi botrányt kavart ügyre, amikor vadászgépekkel kényszerítettek földre egy polgári repülőt, majd miután leszállt, az utasok közül elhurcoltak egy ellenzéki újságírót és a barátnőjét.

Mikor az újságíró azt kérdezte, elismeri-e, hogy ő és a biztonsági stábja csak azért kreálta az egész ügyet, hogy börtönbe zárhassák egy kritikusát, azt felelte: nem ismer el neki semmit, nem kihallgatáson van, majd

azt mondta a hírcsatorna riporterének, hogy „óvatosan válogassa meg a szavait”.

Az ügyről azt mondta, „hízelgő”, hogy azt feltételezi, hogy a biztonsági stábja szándékos és előre megtervezett akciója volt, mivel nagyon sokba kerülne, hogy végig vigyenek egy ilyen akciót akadálymentesen úgy, hogy ne sértsenek meg egyetlen nemzetközi törvényt sem.

Ezután azt, hogy ők álltak a gépeltérítés mögött, a riporter fantáziája szüleményének nevezte.

Aki erre azzal reagált, hogy nem csak ő nem hiszi el a belarusz rezsim hivatalos magyarázatát az ügyről, a legtöbb légitársaság elkerüli a belarusz repteret. Chance ezt követően azt kérdezte: nem tenne-e meg Lukasenka bármit, hogy kritikusait őrizetbe vegye.

„Ha fél átrepülni a terülerünk felett, személyesen garantálom a biztonságát, de, ha én vagy a bűnüldöző hatóságok bármilyen fenyegetést látnak a belarusz államra nézve, bármely repülőgépet leszállásra fogunk kényszeríteni, legyen az az Egyesült Királyságból vagy az Egyesült Államokból”

– válaszolta Lukasenka. 

Nem lesznek Oroszország része

Az ország elleni szankciók miatti bosszúként fegyverként használt migránsokról azt mondta: „Bolondnak néz? Csak a gyengéket érdekli a bosszú. Szerénynek tartom magam, de nem gyengének!”

Az interjú végén egy, a Putyinnal való szorosabb kapcsolatukról szóló bejátszó után feltette azt a kérdést a riporter, hogy az orosz elnök támogatásának nem az lesz-e az ára, hogy Belarusz lassan beleolvad Oroszországba. Lukasenka teljes tévedésnek nevezte, hogy Belarusz része lesz az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának vagy Oroszországnak.

„Putyin és én elég intelligensek vagyunk ahhoz, hogy szövetséget hozzunk létre két független állam között. Együtt ugyanis erősebbek vagyunk, mint külön, a szuverenitásunk viszont nem eladó”

– fogalmazott a belarusz elnök. Az interjú a CNN oldalán megtekinthető.

CÍMLAPKÉP: Млын.by / Facebook