Az orosz katonai állomány kínzása annyira hagyományos, hogy még saját szava is van. Békeidőben is évente százak halnak bele ebbe az állapotba, ami már a sokadik generációnyi orosz férfit nyomorítja meg mentálisan.

A 24. téli olimpia megnyitóját a Madárfészek nevű stadionban tartották, aminek egyik tervezője azt mondja, az országban rossz irányba haladnak a dolgok, és sajnálja, hogy tervezőként nincs hatással arra, kik és mire használják az épületét.

Hamarosan itt a téli olimpia, ami körül annyi a botrány és a kérdőjel, mint a katari foci világbajnokság kapcsán. De miért áll a bál a világon az olimpia miatt? Elmagyarázzuk!

A Nobel-békedíjas anglikán egyházi vezető a dél-afrikai apartheid rezsim elleni küzdelem egyik legfontosabb vezetője volt.

Míg az Oroszországról szóló híradások főleg a Nyugattal fokozódó feszültségről szólnak, a belpolitikában egy kevesebb figyelmet kapó, de rendkívül fontos és szimbolikus esemény is zajlik: a tekintélyes Memorial jogvédő szervezet megszüntetéséről szóló bírósági tárgyalás.

Katar több mint egymillió vendéget vár a jövő év végi futball világbajnokságra. Őket éhbéren, nyomorúságos körülmények között foglalkoztatott személyzet szolgálja majd ki a FIFA által is ajánlgatott szállodákban. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetséget mindez nem izgatja.

Aljakszandr Lukasenka tagadta az emberi jogok megsértését, és azt is, hogy egy újságíró elhurcolásáért térítettek el egy utasszállító gépet. Indulatoktól sem mentes interjújában a belarusz elnök azt mondta, nincs miért bocsánatot kérnie, a börtöneik pedig nem rosszabbak, mint a britek vagy az amerikaiak.

Az ombudsmani hivatal a rendelettervezetet és a hozzá kapcsolódó törvényjavaslatot is súlyosan kritizálta.

Az évtizedek óta tartó, jeruzsálemi arabok kárára történő csendes terjeszkedés csapott most át nyílt konfliktusba, az ENSZ és a nagyhatalmak nyugalomra intenek, a Hamász rakétázik, az izraeli kormány szerint ők semmi rosszat nem tettek. Ismét áll a bál Jeruzsálemben.

Ivan Krastev és Stephen Holmes szerint ott ment félre a kelet-európai demokratizálódás folyamata, hogy szolgaian a nyugati mintát akarták utánozni. Azonban ezen kritika is figyelmen kívül hagyja a szociális okokat és a liberalizmus jelentésváltozását.

Jogvédők élesen kritizálják és aránytalannak tartják a kormányzati javaslatot, de nem ez lenne az első helyzet, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva problémás törvényeket hoz a tiranai kormány.

A német közéletben is vitatott, hogy szükségesek-e a jelenlegi szigorú intézkedések a járvány megfékezésére. Orvosok, közgazdászok ki is dolgoztak egy alternatív javaslatot, miként lehetne megindítani lassan a visszatérést a normalitásba.

Dunja Mijatović elégedetlenkedni kezdett a felhatalmazási törvény miatt, a Fidesz EP-delegációvezetőjétől kapott fejmosást.

Egy menekültjogi szervezet most nyilvánosságra hozott jelentéséből kiderül: a horvát rendőrség rendszeresen bántalmazott kiskorú menekülteket is, a horvát-szerb határnál pedig kínzókamrát tartott fenn.

A kínai ENSZ-nagykövet szerint ugyanis ez nem segíti az amerikaiakkal való kereskedelmi viták megoldását.

Ilja Jasint csak idén már ötödször vitték el a rendőrök. Most éppen azért, mert a politikus a betiltott tüntetéseken való részvételre buzdította az embereket.

A panaszosok ügyvédje szerint sérti az ausztrál kormány a lakosok kultúrához, családhoz és élethez való jogát azzal, hogy nem hoz intézkedéseket a klímaváltozás ellen.

Egyre több állam hagy fel a halálbüntetés használatával, a pozitív trendeket viszont beárnyékolja Brunei a homoszexuálisok halálra kövezését követelő törvénye.

A tanács emberi jogi biztosa ejnyebejnyézett, a francia hatóságok cáfolnak.

Másfél éve még a szuverenitás tiszteletére hivatkozva nem szólt bele Egyiptom dolgába a francia elnök, ma már viszont nyíltan kritizálja az azóta is változatlan, Abdel Fattah el-Sziszi vezette egyiptomi kormányzatot az emberijog-sértések miatt, mondván: rosszabb a helyzet, mint Mubarak alatt. A diplomáciai pálfordulásnak a francia belpolitikához is köze lehet. Elmondjuk, hogyan.

A Ramzan Kadirov által vezetett dél-oroszországi tartományban újabb önkényes letartóztatási hullám indult a helyi melegek ellen. Volt, aki nem élte túl a kínzásokat.

A legtöbb helyen dobogós problémának számít a migráció, de északon a klímaváltozás, délen a gazdaság problémái miatt aggódnak leginkább az emberek.

A Zöldek szerint nonszensz, hogy orvosi bizonyítvány kell a nemváltáshoz, az AfD szerint pedig a neméről nem dönthet az ember.

Lev Ponomjarov 77 éves emberi jogi aktivista emiatt nem tudott elmenni barátja temetésére, melyen még maga Putyin is tiszteletét tette.

A szokásos, sokszor minden alapot nélkülöző libnyaf mantrák benne vannak a Sargentini-jelentésben, miközben a jelentéstevő hatalmas ziccereket kihagyva szót sem fecsérel a haverokra és ellenségekre szabott jogalkotásra és a módszeres felülalkotmányozásra. Így sajnos a jelentést nehéz komolyan venni, pedig jó is lehetett volna, ha nézőpontot vált, és megpróbálja Orbánt a saját térfelén megverni. Megmondjuk, mi hülyeség a Sargentini-jelentésben, és mi nem, meg azt is, hogy mennyi az esélye ennek az egész 7-es cikkes izének.