Harc a szlovák szélsőjobbért: lenyomja a mérsékelt szlovák Mi Hazánk az ottani radikális Jobbikot

Szerző: Renczes Ágoston
2021.09.17. 07:25

Januárban több húzóneve is otthagyta a radikális jobboldali parlamenti pártot, az ĽSNS-t, akik Republika néven új pártot hoztak létre. A friss felmérések szerint a Republika kiszorítaná a parlamentből az ĽSNS-t, Mutatjuk, kik szavaznának rájuk és hogyan veszik át a szlovák szélsőjobb irányítását!

Harc a szlovák szélsőjobbért: lenyomja a mérsékelt szlovák Mi Hazánk az ottani radikális Jobbikot

A szlovákiai radikális jobboldali politikai szcéna fordított utat jár be a magyarországihoz képest.

Magyarországon a Jobbik a radikális kezdetek és a 2010-es parlamentbe jutás után fokozatosan középre tolódott, majd a radikális szárny kivált belőle, létrehozva a Mi Hazánkat. A Mi Hazánk azonban a legutóbbi felmérések szerint nem jutna be a parlamentbe, míg a Jobbik az ellenzéki oldal meghatározó pártja maradt biztosnak látszó parlamentbe jutással.

Szlovákiában azonban ottani Jobbik soha nem próbált középre tolódni, hanem maradt radikális. Szakadás azonban náluk is volt:

a szlovák Jobbik néhány húzóneve otthagyta a pártot és létrehozta a mérsékelt szlovák Mi Hazánkat, ami rövid időn belül jóval népszerűbb lett a radikális szlovák Jobbiknál

– utóbbi a közvélemény-kutatások szerint be sem jutna a parlamentbe, míg a mérsékelt szlovák Mi Hazánk magabiztos 6,8 százalékot érne el.

Így szakadt szét a szlovák radikális párt

A radikális szlovák Jobbik, a Marian Kotleba által vezetett ĽSNS, vagyis a Mi Szlovákiánkért Néppárt 2016-ban jutott be először a szlovák parlamentbe 8 százalékos eredménnyel. A következő, 2020-as választás előtt a közvélemény-kutatások már 9-13 százalékra mérték a pártot – a szlovákiai arányos választási rendszerben ez már jelentős eredménynek számít.

Az, hogy a radikális jobboldal ilyen eredménnyel juthat a parlamentbe, olyannyira aggasztotta a szlovák liberális értelmiséget, hogy a feltörekvő Progresszív Szlovákia nevű párt az egyik fő kampánytémájává pont a radikálisokat tette meg; a PS aktivistái rendszeresen megzavarták az ĽSNS kampányeseményeit. A PS végül nem jutott be a parlamentbe, de az ĽSNS is mélyen az elózetes vérakozások alatt szerepelt: 12-13 százalék helyett minössze 7,97 százalékos eredményt ért el.

2020 októberében a pártelnököt, Marian Kotlebát elsőfokon négy év börtünbetésre ítélték egy neonáci performansz miatt: még 2017-ben Besztercebánya megye elnökeként

három családnak egy-egy 1488 euró értékű ajándékutalványt ajándékozott március 14-én, az 1939-ben létrejött első Szlovák Köztársaság megalakulásának évfordulóján.

(A Hitler akaratából, Csehszlovákia feldarabolásával létrejött bábállam fontos igazodási pont a szlovák szélsőjobboldal számára, az 1488-as szám pedig közismert neonáci jelkép: a 14 az amerikai fajvédő David Lane egyik 14 szóból álló tételmondatára utal, a 88 pedig a Heil Hitlert jelenti; a H a nyolcadik betű az angol ábécében).

Kotleba – aki a saját vezetéknevét belerakatta párt logójába és nevébe is, ami hivatalosan Kotlebovci-Ľudová strana Naše Slovensko, azaz Kotlebáék-Mi Szlovákiánk Néppárt – fellebbezett az ítélet ellen, januárban viszont arra az eshetőségre készülve, hogy a börtönből kell írányítania a pártot, a pártelnökség egy részének a háta mögött

megváltoztatta a párt alapszabályát, és gyakorlatilag leválthatatlanná tette magát.

Ez már sok volt a párt több húzónevének is, akik januárban ezért otthagyták az ĽSNS-t, és márciusban saját pártot alapítottak Republika néven (pontosabban megegyeztek egy már létező minipárttal, amibe beléptek és azt átnevezve létrehozták a Republikát; új párt alapításához ugyanis össze kellett volna gyűjteniük tízezer aláírást, ami a járványhelyzet miatt körülményes lett volna).

Mérsékelt radikálisok

A Republika két legismertebb politikusa egyben az ĽSNS húzónevei is voltak:

Milan Mazurek az ĽSNS-en belül is a radikális szárnyat képviselte. 2016-ban szinte teljesen ismeretlenül lett a párt parlamenti képviselője, mert az egyik, a parlamentbe beszavazott, de ittas vezetés miatt feltételesen szabadlábon lévő, emellett rasszista indíttatású erőszakos bűncselekménnyel vádolt párttársa nem vette át a mandátumát.

2019-ben Mazurek is elvesztette a mandátumát, mert a legfelsőbb bíróság pénzbüntetésre ítélte egy rádióbeszélgetésben elhangzott rasszista kijelentései miatt. Mivel a büntetést kifizette, a 2020-as választáson újra elindulhatott, és 66 ezer szavazattal be is jutott a parlamentbe (az egyes pártlistákon ugyanis külön is ki lehet választani, kit szeretne a választó mindenképp bejuttatni a parlamentbe az adott pártból; összehasonlításként: Bugár Béla Most-Hídja 2020 februárban összesen nem kapott 60 ezer szavazatot). Mazurek még az ĽSNS tagjaként a parlament egyik legaktívabb képviselője volt, a kormányellenes tüntetések egyik fő szónoka, aki kiválóan ért a hallgatóság feltüzeléséhez.

Milan Uhrík ezzel szemben az ĽSNS mérsékeltebb vonalát vitte:

az értelmiségi habitusú Uhrík a keményvonalas radikális párttársaihoz képest kulturáltabban és visszafogottabban képviseli ugyanazokat a radikális nézeteket,

ezért előszeretettel küldték őt nyilvános szereplésekre, tévés vitákba. Uhrík volt egyben az ĽSNS „európai arca” is: 2019-ben EP-képviselővé választották. az Európai Parlamentben a függetlenek között ül, még a salvinista-lepenista szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia frakciónak se kellett.

A Republika is inkább ezt a mérsékeltebb szélsőjobbos vonalat képviseli, így ennek megfelelően Milan Uhrík lett a párt elnöke.

A párt magát a cirilli-metódi hagyományhoz és demokratikus berendezkedéshez radagaszkodó mozgalomként definiálja, de egyébként nagyrészt ugyanazon értékek mellett áll ki, mint az ĽSNS – a hagyományos család, a keresztény értékek védelme, bázisdemokrácia, társadalmi igazságosság, euroszkepticizmus, NATO-ellenesség –

csak ezt nem pártlogós zöld piképólóban teszik, mint Kotleba, hanem öltönyben.

Marian Kotleba a szokásos zöld pólójában még 2010-ben, illetve Milan Uhrík az elegáns, keletnémet professzoros öltözékében.

Marian Kotleba a szokásos zöld pólójában még 2010-ben, illetve Milan Uhrík az elegáns, keletnémet professzoros öltözékében.

Fotó: Jan Kroslak / Wikimedia Commons és Milan Uhrík / Facebook

Uhrík és Mazurek egyébként Kotlebához hasonlóan vírus- és oltásszekptikusok, de itt is mérsékeltebb hangot ütnek meg:

nem oltásellenesek, hanem csak a kötelező koronavírus elleni oltást utasítják el, és a járványügyi intézkedések ésszerű feloldását követelik, valamint a korlátozások esetében is az önkéntességet tartják elfogadhatónak.

Mint arról az Azonnali is beszámolt, a Focus ügynökség legfrissebb, szeptemberi közvélemény-kutatása szerint jelentősen átrendeződnének a parlamenti viszonyok, ha szeptemberben lenne a választás Szlovákiában:

többek között a Republika is bejutna a parlamentbe, méghozzá 6,8 százalékos eredménnyel, míg az ĽSNS 4,6 százalékkal a parlamenten kívül rekedne.

Oltatlan fiatal euroszkeptikus férfiak

A Focus közvélemény-kutatásának részletes eredményei alapján – amiket a Markíza televízió műsora alapján a Denník N is ismertetett – a Republika és az ĽSNS szavazótábora között a hasonlóságok mellett lényeges különbségek vannak. Ami az új párt szavazónak korábbi preferenciáit illeti:

  • a Republika szavazóinak fele az ĽSNS-től jött át;
  • a szavazóik 10-10 százaléka a legutóbbi választáson a két jelenlegi jobboldali-populista kormánypártra, az Igor Matovič-féle OĽaNO-ra (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) és a parlament házelnöke, a 10 különböző nővel idén már a 11. gyerekét vállaló Boris Kollár által vezetett Sme rodinára (Család vagyunk) szavazott;
  • 10 százalék egy parlamenten kívül rekedt radikális párttól, a Vlasť-tól (Haza) jött át;
  • a maradék 20 százalékot a Robert Fico-féle szociálpopulista Smer-SD (Irány-Szociáldemokrácia); a másik két jelenlegi kormánypárt, a libertariánus SaS (Szabadság és Szolidaritás), és a nemrég szétesett jobbközép-liberális Za ľudí (Az Emberekért), valamint a korábban a Smerrel és a Most-Híddal kormányzó, de 2020-ban a parlamentből kibukó nacionalista SNS (Szlovák Nemzeti Párt) kibárándult szavazói alkotják.

Szlovákiában a radikális jobboldali pártokra inkább a férfiak szavaznak; ebben nem különbözik a Republika az ĽSNS-től:

mindkét szélsőjobboldali párt szavazóinak a 70 százaléka férfi.

A szavazók életkorában sincs különbség a két párt között: az idősek közül kevesen szavaznának rájuk, a választóik majdnem fele 35 és 54 közötti, tízből négyen pedig 18 és 34 év közöttiek.

A két párt szavazótábora főleg a végzettségben és a foglalkozásban különbözik. Míg az ĽSNS választóinak a fele alapfokú vagy érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezik, és tizedüknek sincs felsőfokú végzettsége, addig a Republika-szavazók harmada rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

Az ĽSNS választóinak a fele, a Republika-szavazóknak csak a harminc százaléka végez kétkezi munkát; körükben magasabb az aránya a szakképesített dolgozóknak és a hivatalnokoknak.

A Republika inkább Nyugat-Szlovákiában erős, az ĽSNS hagyományosan a súlyos szociális feszültségekkel küzdő közép-szlovákiai régióban.

Bár mindkét párt radikális jobboldali, a Republika-szavazók kevesebb mint 20 százaléka tartja magát jobboldalinak, feleannyian, mint az ĽSNS esetében. A Republika-szavazók egyharmada viszont baloldalinak érzi magát, ők az ĽSNS esetében 20 százalék alatt vannak.

Mindkét párt szavazói euroszkeptikusok és oltásellenesek: nyolcvan százalékuk nincs is beoltva a koronavírus elleni vakcinával.

A mérsékelt szlovák Mi Hazánk tehát erősödik, miközben bejutási köszöb alá szorult ĽSNS-nél arra várnak, hogy mi fog történni Marian Kotlebával. Az tárgyalása a legfelsőbb bíróságon folytatódik, ott dől majd el, hogy tényleg börtönbe kell-e vonulnia. Ha ez megtörténik, az ĽSNS még nehezebb helyzetbe kerülhet.

Ha a Republika – ami egyszerre kritikus a jelenlegi kormánykoalíció szerintük „likvidáló” politikájával, és az „kompromittált és korrupt” ellenzékkel – megőrzi vagy növelni tudja a támogatottságát, a szlovák sajtó szerint a következő választás után az utóbbiak – vagyis Robert Fico és Peter Pellegrini pártjainak – partnere lehet akár egy kormánykoalíció tagjaként, akár kívülről támogatva azt.

Fico pedig korábban már kormányzott a szélsőjobbal: amikor 2006-ban először választást nyert, egyből összeállt a kilencevenes évek két legrosszabb emlékű politikusának pártjaival: a Szlovákiát kis híján nemzetközi elszigeteltségbe taszító Vladimír Mečiar HZDS-ével (Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom) és a magyarellenes kirohanásairól ismert ultranacionalista Ján Slota által vezetett SNS-szel (Szlovák Nemzeti Párt). Utóbbival a 2016-os választás után újra koalícióra lépett Fico szociálpopulista Smer-SD-je, igaz, az SNS eddigre már maga mögött hagyta az ultranacionalista múltját, olyannyira, hogy ennek a koalícónak a szlovák-magyar vegyespárt Most-Híd is a tagja volt. 

NYITÓKÉP: A szélsőjobboldali Republika két arca, Milan Uhrík (balra) és Milan Mazurek (jobbra). FOTÓ: Milan Uhrík • Republika / Facebook

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek