+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Renczes Ágoston
2021. április 12. hétfő, 10:41
A március végén létrehozott Szövetség először szerepelt közvélemény-kutatásban, ami pont a bejutási küszöb fölé mérte a pártot. A kormánykoalíció pártjai egy kivétellel megsínylették kormányválságot, a szétszakadt szlovák szélsőjobb pedig parlamenten kívül maradna.

A Focus ügynökség március 31-e és április 7-e között, vagyis már a szlovák kormányválság fináléja, Igor Matovič lemondása után végzett felmérése szerint 

 

bejutna a szlovák parlamentbe a szlovákiai magyar pártok Szövetség néven létrehozott új pártja.

 

A Szövetséget kereken öt százalékra mérte az ügynökség.

 

Nehezen jött összefogás

 

A 2020-as szlovák választáson egyik magyar vagy magyar vonatkozású párt sem jutott be a szlovák parlamentbe, így a felvidéki magyarság a rendszerváltás óta először parlamenti képviselet nélkül maradt.

 

2020 nyarán három párt, a Magyar Közösség Pártja, a vegyespárt Most-Híd és az együttműködés keretének biztosításával létrejött Összefogás

 

szándéknyilatkozatot írt alá egy közös magyar párt létrehozásáról.

 

Decemberben úgy tűnt, a tárgyalásaik zátonyra futnak, majd februárban az MKP és Híd be is jelentették, hogy ők ketten az Összefogás nélkül teremtik meg „Szlovákiában az új magyar politizálás szervezeti alapjait”. 

 

Március 23-án azonban mégis az Összefogással együtt jelentették be: Szövetség néven létrehozzák az új, közös magyar pártot. A 2020-as választás óta a közvélemény-kutatások külön-külön nem mérték a bejutási küszöb közelébe egyik magyar pártot sem,

 

a Szövetség azonban a létrehozása utáni első közvélemény-kutatáson pont a bejutási küszöbön áll.

 

A radikálisok a köszöb alatt, a kormánykoalíció pártjai megérezték a kormányválságot

 

Nem jutna be azonban a parlamentbe a szlovák szélsőjobb. 2020-ban az ĽSNS (Mi Szlovákiánk Néppárt) magabiztos nyolc százalékos eredményt ért el, januárban azonban több húzónév otthagyta a neonáci performansza miatt elsőfokon börtönbüntetésre ítélt Marian Kotleba pártját, és Republika néven új pártot alapítottak. A Focus friss felmérése szerint

 

ezzel az ĽSNS a bejutási küszöb alá, 4,3 százalékra zuhant,

 

és még a szakadárjai által alapított Republika is megelőzi őket, bár a 4,8 százalékukkal ők sem jutnának be a parlamentbe.

 

Ez szintén nem sikerülne a kormánykoalíció legkisebb tagjának, a jobbközép-liberális Za ľudínak (Az Emberekért) sem.

 

A kormányválság alatt tovább apadt Igor Matovič jobboldali-populista OĽaNO-jának (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) támogatottsága is:

 

a 2020-as választást 24 százalékkal nyerő OĽaNO Matovič lemondása és a Heger-kormány kinevezése után 9,4 százalékon áll.

 

Richard Sulík gazdasági miniszter libertariánus pártjának, a parlamentbe 2020 februárjában mindössze 6,2 százalékkal bejutó SaS-nek (Szabadság és Szolidaritás) a támogatottsága decemberig folyamatosan nőtt, egészen 15 százalék fölé; a párt támogatottsága azonban a járvány január-februári tetőzésével és a márciusi kormányválsággal párhuzamosan visszafordult: a Focus friss kutatása 11,2 százalékra mérte őket.  

 

A negyedik kormánypártot, a jobboldali-populista Sme rodinát (Család vagyunk) januárban és februárban a bejutási küszöb köré mérték a közvélemény-kutatások, a kormányválságból viszont – mivel abban Boris Kollár pártja a moderátor szerepét vállalta magára, és nem voltak követelései a koalíciós partnerneivel szemben – a Sme rodina megerősödve került ki: a Focus 7,4 százalékra mérte.

 

Vezet a szociálpopulista baloldal, de bajosan tudnának kormányt alakítani

 

Egy most vasárnap tartandó választást a Peter Pellegrini exkormányfő vezette baloldali Hlas-SD (Hang-Szociáldemokrácia) nyerné 22,3 százalékkal.

 

Pellegrini 2018-ban lett miniszterelnök, miután Robert Fico lemondani kényszerült a Kuciak-gyilkosság miatt, majd Fico szociálpopulista Smer-SD-jéből (Hang Szociáldemokrácia) kilépve alapította meg a saját pártját. Fico azonban továbbra is Pellegrini legkézenfekvőbb szövetségesének számít; a két párt közösen gyűjtik az aláírásokat azért, hogy népszavazás döntsön arról, legyen-e előrehozott választás. 

 

A Smer 10,9 százalékon áll; Fico és Pellegrini közösen 64 képviselői helyet szerezne a 150 tagú parlamentben. A kormányzáshoz azonban 76 képviselő kell,

 

és mivel a radikálisok nem jutnának be a parlamentbe, Pellegriniék bajosan találnának koalíciós partnert.

 

A jelenlegi négytagú kormánykoalíció három pártján és a magyar Szövetségen kívül parlamentbe jutna még a konzervatív KDH (Kereszténydemokrata Mozgalom) 5,7 és a liberális PS (Progresszív Szlovákia) 6,2 százalékkal is. 

 

NYITÓKÉP: Összefogás / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás