+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. február 26. szerda, 19:03
A választások előtti utolsó, Szlovákiában már nem közölhető közvélemény-kutatás szerint a jobbközép-populista OĽaNO vezet, akiket szorosan követ a jelenleg is kormányzó Smer. A magyar pártok közül Bugár Béla vezette Most-Híd áll jobban, de még egyáltalán nem lefutott a verseny. Lesz-e magyar párt a Szlovák Nemzet Tanácsban, és milyen kormány alakulhat február 29-e után?

Kijött az utolsó közvélemény-kutatás a szombati szlovákiai parlamenti választás előtt: már nem a Robert Fico vezette szociáldemokrata Smert mérik az első helyen. A kutatás a két legnagyobb közvélemény-kutató, a Focus és az AKO közös együttműködése, azonban ez hivatalosan nem jelent meg Szlovákiában, a Denník N cseh kiadása hozta azt le, mivel a szlovák törvények szerint a választás előtt tizennégynapos közvélemény-kutatási moratórium van érvényben. A közvélemény-kutatást a két cég február 20-24. között készítette kétezer fős reprezentatív minta alapján.

 

Az utolsó, titkos közvélemény-kutatás szerint így állnak a pártok:

 

 

Az eredményekből azt látjuk, hogy immáron nem a jelenleg is kormányzó Smert támogatják a legtöbben, hanem az Igor Matovič vezette jobbközép-populista OĽaNO-t (róla és a pártjáról itt írtunk bővebben, az OĽaNO magyar származású politikusával készített interjúnkat pedig itt olvashatod). De ami a legfontosabb, hogy a mandátumbecslés alapján

 

akár egy olyan kormányt is lehetne alakítani, amiből mind a Smer, mind pedig a Kotleba által vezetett szélsőjobboldali ĽSNS is kimaradna.

 

A mandátumbecslés szerint ugyanis így nézne ki a 150 fős Szlovák Nemzeti Tanács:

 

+ az Igor Matovič vezette jobbközép-populista OĽaNO​ 39 mandátumot, 

 

+ a jelenleg kormányzó balközép-populista Smer-SD 31 mandátumot,

 

+ a szélsőjobboldali, Kotleba vezetett neofasiszta ĽSNS 20 mandátumot,

 

+ a jelenlegi köztársasági elnök pártja, a balliberális Progresszív Szlovákia-Spolu pártszövetség 19 mandátumot,

 

+ Boris Kollár nacionalista, euroszkeptikus pártja, a Sme Rodina (Család vagyunk) 14 mandátumot,

 

+ a libertariánus Szabadság és Szolidaritás (SaS) 14 mandátumot,

 

+ a korábbi államfő, Kiska jobbközép pártja a Za L’udi (Emberekért) 13 mandátumot szerezne a 150 fős Szlovák Nemzeti Tanácsban.

 

A kutatás alapján nem jutna be a Bugár Béla vezette szlovák-magyar vegyespárt, a jelenleg Smerrel és az SNS-sel kormányzó Most-Híd, sem az MKP politikusait is a listáján tudó Magyar Közösségi Összefogás, hiszen míg előbbit 3,9 százalékpontra, addig utóbbit 3,5 százalékpontra mérik. Azonban egy másik kormánypárt, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) sem jutna be: a közvélemény-kutatás bőven az 5 százalékos küszöb alá, 3,4 százalékra méri.

 

A legnagyobb kérdés, hogy az Alojz Hlina vezette klerikális KDH, miként teljesít: ugyanis a kereszténydemokrata pártot az utolsó közvélemény-kutatás 4,8 százalékra, azaz csak hibahatáron belül mérik a parlamenti küszöb alá,

 

ha pedig KDH bejut, akkor a mandátumkiosztás miatt őket is be kellene venni a koalíciós tárgyalásokba.

 

Jöhet a 2010-es anti-Fico koalíció 2020-as kiadása?

 

A mandátumbecslés alapján úgy tűnik, a vasárnapi választások után kormányváltás lesz, hiszen a Kuciak-gyilkosságban megroppant, jelenleg kormányzó Smer-SNS-Most-Híd koalícióból egyedül csak a Smer jutna be, de ők is erősen meggyengülve, hiszen a jelenlegi 49 mandátumszámukból tizennyolcat elvesztenének. A Fico vezette párt így pedig kénytelen lesz ellenzékbe vonulni, hiszen a jelenlegi ellenzéki pártok egyáltalán nem hajlandóak közösködni vele – részben ez volt a szlovákiai magyar pártok közötti törésvonal is a tárgyalások során.

 

Azonban a kormányváltás csak akkor valósulhat meg, ha az egy, a balliberális progresszívokon keresztül a jobbközép konzervatívokon át a libertariánusokig mindenki benne lenne:

 

kellene a Matovič vezette OĽaNO, a jelenlegi köztársasági elnök, Čaputová pártja, a Progresszív Szlovákia-Spolu pártszövetség, a libertariánus Szabadság és Szolidaritás (SaS) és a korábbi államfő, Andrej Kiska pártja, a jobbközép Za Ľudi  (Az emberekért) is. Azonban, hogy ez az anti-Fico koalíció mire lenne képes, az már jó kérdés, hiszen például az OĽaNO vezetője, Matovič már most mindenkivel összeveszett.

 

De ez a koalíció még mindig jobb esélyekkel indul, mint az akkori Smer-ellenes ellenzék 2010-ben. 2010-ben Ugyan a Smer nyerte a választásokat, azonban nem tudott koalíciós partnereket szerezni, hogy meglegyen a 76 mandátumos többsége, és végül egy „anti-Fico koalíció” jött létre: benne a jobbközép-kereszténydemokrata Szlovák Demokratikus és Keresztény Unióval, a klerikális KDH-val, a libertariánus Szabadság és Szolidaritással (SaS) és szlovák-magyar közös párttal, Most-Híddal, akik Iveta Radičová miniszterelnökségével végül csak másfél évig bírták kormányon. Az instabil kormány, amit több korrupciós botrány is ért, végül 2011 októberében bukott meg, amikor is az európai mentőcsomag vitája után Radičovát bizalmatlansági indítvánnyal lemondatták, és új választásokat írtak ki 2012 márciusára.

 

Azonban a mostani lehetséges kormányváltó koalíció tagjai világnézetileg jóval közelebb állnak egymáshoz, viszont a különböző személyes ellentétek megnehezíthetik a közös kormányzást: Matovič ugyanis még korábban beleszállt a liberális Progresszív Szlovákiába és a jelenleg 4,8 százalékpontra, azaz 5 százalékos küszöb köré mért klerikális KDH vezetőjébe is, amiért azok egy OĽaNO – de inkább csak egy Matovič mentes – kormányzást képzeltek el.

 

Így például kérdés az is, hogy egy ilyen színes koalíciónak ki lehet a miniszterelnöke?

 

Jelenleg erről nem sokat tudni, bár Matovič már nem zárkózik el attól, hogy ő legyen végül a kormányfő. Az Azonnalinak adott interjújában Grendel Gábor, az OĽaNO magyar származású képviselőjelöltje pedig nem zárta ki egy pártokon kívüli személy kiválasztását.

 

A magyar pártoknak kevés a remény

 

A közvélemény-kutatás szerint nem jutna be egy magyar párt sem: se a Bugár Béla vezette, Most-Híd (a vele készített interjúnkat itt olvashatod), sem pedig az MKP mellett kisebb magyar pártokat is magába foglaló Magyar Közösségi Összefogás választási párt (az Összefogás elnökével készített interjúnkat itt olvashatod, az MKP elnökével pedig itt beszélgettünk) . Előbbit ugyanis 3,9 százalékpontra, utóbbit pedig 3,5 százalékpontra mérik,

 

így Szlovákia megalakulása óta ez lehet az első olyan Nemzet Tanács, amiben nem lesz szlovákiai magyar párt. 

 

Az Azonnali Pozsonyból fog tudósítani a február 29-i választásról, ahol exkluzív anyagokat is készítünk. Ha jobban érdekel a most vasárnapi szlovákiai választás, akkor olvasd el az eddig elkészített anyagainkat és szavazz itt, te kire szavaznál! 

 

NYITÓKÉP: Robert Fico (Smer-SD), Marian Kotleba (L'SNS) és Igor Matovič (OL'aNO) / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hónapok kérdése, és közvetlen vasúti összeköttetése lesz a román főváros repülőterének a belvárossal. Eddig csak buszozni vagy taxizni lehetett.

A ma újrainduló parlamentben már bevezetett az Országgyűlés Hivatala a koronavírus-fertőzést megelőző intézkedéseket, azok azonban a politikusokra nem vonatkoznak. De akkor hogyan védekeznek majd a politikusok?

Az untig ismert sorosozás mellett az is kiderül a miniszterelnök Magyar Nemzetben megjelentetett cikkéből, hogy a brüsszeli politika a németet követi.

Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

Az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása. Podcast!

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

Egyszerűsített logót kap Budapest, a fővárosi fenntartású cégek esetében pedig egységes ernyőarculattal cserélnék le a jelenlegi összevisszaságot.

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás