+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. február 26. szerda, 19:03
A választások előtti utolsó, Szlovákiában már nem közölhető közvélemény-kutatás szerint a jobbközép-populista OĽaNO vezet, akiket szorosan követ a jelenleg is kormányzó Smer. A magyar pártok közül Bugár Béla vezette Most-Híd áll jobban, de még egyáltalán nem lefutott a verseny. Lesz-e magyar párt a Szlovák Nemzet Tanácsban, és milyen kormány alakulhat február 29-e után?

Kijött az utolsó közvélemény-kutatás a szombati szlovákiai parlamenti választás előtt: már nem a Robert Fico vezette szociáldemokrata Smert mérik az első helyen. A kutatás a két legnagyobb közvélemény-kutató, a Focus és az AKO közös együttműködése, azonban ez hivatalosan nem jelent meg Szlovákiában, a Denník N cseh kiadása hozta azt le, mivel a szlovák törvények szerint a választás előtt tizennégynapos közvélemény-kutatási moratórium van érvényben. A közvélemény-kutatást a két cég február 20-24. között készítette kétezer fős reprezentatív minta alapján.

 

Az utolsó, titkos közvélemény-kutatás szerint így állnak a pártok:

 

 

Az eredményekből azt látjuk, hogy immáron nem a jelenleg is kormányzó Smert támogatják a legtöbben, hanem az Igor Matovič vezette jobbközép-populista OĽaNO-t (róla és a pártjáról itt írtunk bővebben, az OĽaNO magyar származású politikusával készített interjúnkat pedig itt olvashatod). De ami a legfontosabb, hogy a mandátumbecslés alapján

 

akár egy olyan kormányt is lehetne alakítani, amiből mind a Smer, mind pedig a Kotleba által vezetett szélsőjobboldali ĽSNS is kimaradna.

 

A mandátumbecslés szerint ugyanis így nézne ki a 150 fős Szlovák Nemzeti Tanács:

 

+ az Igor Matovič vezette jobbközép-populista OĽaNO​ 39 mandátumot, 

 

+ a jelenleg kormányzó balközép-populista Smer-SD 31 mandátumot,

 

+ a szélsőjobboldali, Kotleba vezetett neofasiszta ĽSNS 20 mandátumot,

 

+ a jelenlegi köztársasági elnök pártja, a balliberális Progresszív Szlovákia-Spolu pártszövetség 19 mandátumot,

 

+ Boris Kollár nacionalista, euroszkeptikus pártja, a Sme Rodina (Család vagyunk) 14 mandátumot,

 

+ a libertariánus Szabadság és Szolidaritás (SaS) 14 mandátumot,

 

+ a korábbi államfő, Kiska jobbközép pártja a Za L’udi (Emberekért) 13 mandátumot szerezne a 150 fős Szlovák Nemzeti Tanácsban.

 

A kutatás alapján nem jutna be a Bugár Béla vezette szlovák-magyar vegyespárt, a jelenleg Smerrel és az SNS-sel kormányzó Most-Híd, sem az MKP politikusait is a listáján tudó Magyar Közösségi Összefogás, hiszen míg előbbit 3,9 százalékpontra, addig utóbbit 3,5 százalékpontra mérik. Azonban egy másik kormánypárt, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) sem jutna be: a közvélemény-kutatás bőven az 5 százalékos küszöb alá, 3,4 százalékra méri.

 

A legnagyobb kérdés, hogy az Alojz Hlina vezette klerikális KDH, miként teljesít: ugyanis a kereszténydemokrata pártot az utolsó közvélemény-kutatás 4,8 százalékra, azaz csak hibahatáron belül mérik a parlamenti küszöb alá,

 

ha pedig KDH bejut, akkor a mandátumkiosztás miatt őket is be kellene venni a koalíciós tárgyalásokba.

 

Jöhet a 2010-es anti-Fico koalíció 2020-as kiadása?

 

A mandátumbecslés alapján úgy tűnik, a vasárnapi választások után kormányváltás lesz, hiszen a Kuciak-gyilkosságban megroppant, jelenleg kormányzó Smer-SNS-Most-Híd koalícióból egyedül csak a Smer jutna be, de ők is erősen meggyengülve, hiszen a jelenlegi 49 mandátumszámukból tizennyolcat elvesztenének. A Fico vezette párt így pedig kénytelen lesz ellenzékbe vonulni, hiszen a jelenlegi ellenzéki pártok egyáltalán nem hajlandóak közösködni vele – részben ez volt a szlovákiai magyar pártok közötti törésvonal is a tárgyalások során.

 

Azonban a kormányváltás csak akkor valósulhat meg, ha az egy, a balliberális progresszívokon keresztül a jobbközép konzervatívokon át a libertariánusokig mindenki benne lenne:

 

kellene a Matovič vezette OĽaNO, a jelenlegi köztársasági elnök, Čaputová pártja, a Progresszív Szlovákia-Spolu pártszövetség, a libertariánus Szabadság és Szolidaritás (SaS) és a korábbi államfő, Andrej Kiska pártja, a jobbközép Za Ľudi  (Az emberekért) is. Azonban, hogy ez az anti-Fico koalíció mire lenne képes, az már jó kérdés, hiszen például az OĽaNO vezetője, Matovič már most mindenkivel összeveszett.

 

De ez a koalíció még mindig jobb esélyekkel indul, mint az akkori Smer-ellenes ellenzék 2010-ben. 2010-ben Ugyan a Smer nyerte a választásokat, azonban nem tudott koalíciós partnereket szerezni, hogy meglegyen a 76 mandátumos többsége, és végül egy „anti-Fico koalíció” jött létre: benne a jobbközép-kereszténydemokrata Szlovák Demokratikus és Keresztény Unióval, a klerikális KDH-val, a libertariánus Szabadság és Szolidaritással (SaS) és szlovák-magyar közös párttal, Most-Híddal, akik Iveta Radičová miniszterelnökségével végül csak másfél évig bírták kormányon. Az instabil kormány, amit több korrupciós botrány is ért, végül 2011 októberében bukott meg, amikor is az európai mentőcsomag vitája után Radičovát bizalmatlansági indítvánnyal lemondatták, és új választásokat írtak ki 2012 márciusára.

 

Azonban a mostani lehetséges kormányváltó koalíció tagjai világnézetileg jóval közelebb állnak egymáshoz, viszont a különböző személyes ellentétek megnehezíthetik a közös kormányzást: Matovič ugyanis még korábban beleszállt a liberális Progresszív Szlovákiába és a jelenleg 4,8 százalékpontra, azaz 5 százalékos küszöb köré mért klerikális KDH vezetőjébe is, amiért azok egy OĽaNO – de inkább csak egy Matovič mentes – kormányzást képzeltek el.

 

Így például kérdés az is, hogy egy ilyen színes koalíciónak ki lehet a miniszterelnöke?

 

Jelenleg erről nem sokat tudni, bár Matovič már nem zárkózik el attól, hogy ő legyen végül a kormányfő. Az Azonnalinak adott interjújában Grendel Gábor, az OĽaNO magyar származású képviselőjelöltje pedig nem zárta ki egy pártokon kívüli személy kiválasztását.

 

A magyar pártoknak kevés a remény

 

A közvélemény-kutatás szerint nem jutna be egy magyar párt sem: se a Bugár Béla vezette, Most-Híd (a vele készített interjúnkat itt olvashatod), sem pedig az MKP mellett kisebb magyar pártokat is magába foglaló Magyar Közösségi Összefogás választási párt (az Összefogás elnökével készített interjúnkat itt olvashatod, az MKP elnökével pedig itt beszélgettünk) . Előbbit ugyanis 3,9 százalékpontra, utóbbit pedig 3,5 százalékpontra mérik,

 

így Szlovákia megalakulása óta ez lehet az első olyan Nemzet Tanács, amiben nem lesz szlovákiai magyar párt. 

 

Az Azonnali Pozsonyból fog tudósítani a február 29-i választásról, ahol exkluzív anyagokat is készítünk. Ha jobban érdekel a most vasárnapi szlovákiai választás, akkor olvasd el az eddig elkészített anyagainkat és szavazz itt, te kire szavaznál! 

 

NYITÓKÉP: Robert Fico (Smer-SD), Marian Kotleba (L'SNS) és Igor Matovič (OL'aNO) / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Tomislav Tomašević az exit poll szerint több, mint 48 százalékot kapott. Ez nem a végeredmény.

A CDU és több német város viszont az izraeli zászló kihelyezésével fejezte ki szolidaritását Izraellel.

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás