Harapófogóba került több iraki és afgán bevándorló a belarusz-lengyel határon

A határ mindkét oldalán katonák álltak fel: a lengyelek nem hajlandóak beengedni Lengyelország területére a Belaruszból érkező bevándorlókat, míg a belaruszok nem engedik vissza őket. A felek egymásra mutogatnak, miközben 50 ember élelem és fedél nélkül várakozik már közel két hete. Lukasenka hibrid háborúja pedig politikai feszültségeket okoz Lengyelországban.

Úgy tűnik, hogy a Belaruszt 27 éve vasmarokkal irányító Aljakszander Lukasenkának az Európai Unióval szemben indított hibrid háborúja némi sikerrel jár,

ugyanis Lukasenka egyik célja, a válság kirobbantása kisebb célt ért Lengyelországban.

Mint korábban beszámoltunk róla, Lukasenka felfüggesztette az Európai Unióval kötött az illegális bevándorlás elleni szerződést, miután az EU újabb szankciókat vetett ki Lukasenka rezsimjére, amiért a belarusz KGB eltérített egy Athén és Vilnius között közlekedő Ryanair-járatot, hogy elfogják a rezsimellenes újságírót, Raman Prataszevicset és barátnőjét.

Lukasenkát Litvánia már májusban megvádolta azzal, hogy állami pénzen utaztat többnyire iraki és afgán bevándorlókat a belarusz-litván határra, amit felvételekkel is bizonyítani tudnak, de más, Belarusszal szomszédos országokban is megjelentek a közel-keleti bevándorlók: Lengyelországban katonákat mozgósítottak a határra, hogy így állíthassák meg az illegális határátlépőket, míg Lettországban rendkívüli állapotot vezettek be a megjelenő bevándorlók miatt.

A három EU-s ország ennek megfelelően le is zárta a határait Belarusszal: Litvániában kerítést kezdtek el építeni, Lengyelországban pedig a hadsereg állja az útját az EU-ba igyekvő illegális határátlépőknek, emellett 100 kilométer hosszú szöges kerítést is emeltek már a határra, és a lengyelek azt tervezik, hogy további 50 kilométeren is ugyanígy járnak el, illetve a kerítés mögé egy másik, magasabb, legalább 2,5 méteres magas kerítést is építenek majd.

Azonban közben Belarusz is lezárta a határait és megerősítette annak a védelmét, így a bevándorlók sokan harapófogóba kerültek: se az EU-ba nem jutnak be, sem pedig Belaruszba nem juthatnak vissza.

Humanitárius válság a senki földjén

A lengyel határőrség közlése szerint idén több mint kétezren próbáltak illegálisan belépni Lengyelország területére Belarusz felől, azonban a többségüket, 1350 főt sikeresen visszatartottak. A többségüknek sikerült visszajutnia Belaruszba, közülük azonban legalább 50 ember jelenleg a két ország közötti senki földjén vesztegel.

Az itt rekedt bevándorlók pedig nem jutnak semmilyen ellátáshoz: nincs élelmük, se gyógyszerük, sőt, még fedél sincs a fejük felett.

Így nem meglepő, hogy sokan elkeseredettségükben táblákkal próbálják jelezni a lengyeleknek, hogy engedjék be őket.

A belarusz állami hírügynökség, a Belta szerint a lengyelek segítséget is szerettek volna küldeni a két határ között rekedt bevándorlók számára, azonban a határ belarusz oldaláról szerették volna azt eljuttatni, ami miatt a belaruszok megtagadták a lengyel adományokat szállító járművek beengedését, mondván: ha a lengyelek tényleg segíteni szeretnének a migránsokon, akkor azt Lengyelországban is megtehetnék.

Ezenkívül a belarusz belügyminisztérium szóvivője azzal is megvádolta Lengyelországot, hogy a nemzetközi szerződéseket megszegve nem segít a bevándorlóknak, és inkább saját politikai céljukra használják fel őket, miközben „Belarusz-ellenes kampányt” folytatnak.

Kis lépés Lukasenkának, politikai feszültségek Lengyelországban

A határon kialakult helyzet nemcsak a lengyel-belarusz kapcsolatokon ront, de a lengyel belpolitikára is hatással van: ugyan a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép-liberális Polgári Platform (PO) élére idén visszakerülő Donald Tusk Twitter-oldalán csak finoman kritizálta a legnagyobb kormányzó párt, a Jog és Igazságosság (PiS) politikáját – mondván, a határvédelem fontos, azonban a biztonság „nem a humanitáriusellenes propagandáról szól, hanem a hatékony fellépésről”, több ellenzéki politikus már nem fogta vissza magát.

A Lewica egyik szenátora, Gabriela Morawska-Stanecka azzal kritizálta a kormányt, hogy nem nyújtanak segítséget a bevándorlóknak, és úgy fogalmazott, hogy szégyelli, ami a lengyel határon történik,

míg egy másik ellenzéki politikus, Franciszek Sterczewski a határhoz ment egy szatyornyi élelemmel, hogy azt megpróbálja átadja a két határ között ragadt bevándorlóknak, azonban a lengyel katonák ezt nem engedték neki.

Upadek instytucji immunitetu… pic.twitter.com/GO7P7lfcE7

— Jakub Wojtanowski (@jakwojtanowski) August 24, 2021

@f_sterczewski próbuje dostarczyć jedzenie przetrzymywanym na granicy. Chwilę później Policja tworzy szczelny kordon na polu, gdzie obecnie znajdują się przedstawiciele @FundOcalenie oraz aktywiści. Osoby jedzą suchy chleb przekazany przez stronę białoruska i piją wodę z kanału. pic.twitter.com/sYupSkTByF

— Mikołaj Kiembłowski (@mikkiemblowski) August 24, 2021

Azonban eddig a legnagyobb botrány a kommunista időkben disszidált korábbi ellenzéki politikus, Władysław Frasyniuk kijelentései okozták. Frasyniuk a lengyel médiatörvény által támadott, többségében amerikai tulajdonó TVN24 egyik műsorában

„hulladéknak” minősítette a határon szolgálatot teljesítő katonákat, majd azzal vádolta meg őket, hogy a katonák nem a lengyel államot szolgálják,

„hanem inkább ráköpnek minden olyan értékre, amelyért valószínűleg a szüleik és a nagyszüleik harcoltak” – fejtette ki véleményét Frasyniuk.

A korábbi politikus kijelentésére már a PiS-delegált védelmi miniszter, Mariusz Błaszczak is reagált, aki egy, a határ mellett tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy azzal, hogy ily módon bélyegezte meg a lengyel katonákat, szerinte bűncselekményt követett el Frasyniuk, emiatt levelet írt a lengyel ügyészségnek is, hogy vizsgálják ki az ügyet. De a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki is Facebook-bejegyzésben reagált a kijelentésre, hozzátéve, hogy a TVN24 műsorvezetője az interjú során egyáltalán nem reagált arra, hogy épp a lengyel katonákat sértegeti az interjúalanya.

A Szejm által végül elfogadott „lex TVN-nel” épp ellehetetleníteni próbált TVN24 közleményben határolódott el Frasyniuk kijelentéseitől, míg a korábbi ellenzéki politikus úgy fogalmazott az Onetnek, hogy a valódi probléma nem az ő szavai, hanem ahogy a PiS kezeli ezeket az embereket és politikai tőkekovácsolás céljából csapdát állít az ellenzéknek.

A Politico szerint a mostani helyzettel politikailag a PiS járhat jól, hiszen az épp széteső kormánykoalíció miatt megerősíthetik támogatottságukat azzal, hogy a 2015-ös menekültválsághoz hasonló kemény retorikával lépnek fel a migránsokkal szemben, és politikai tőkét kovácsolnak a belarusz-lengyel határ között kibontakozó válságból.

NYITÓKÉP: Lengyel katonák a belarusz-lengyel határon. FOTÓ: Lengyelország Nemzetvédelmi Minisztériuma / Twitter