Ennyire izgalmas választást régen látott Németország: a tavasszal még magabiztosan vezető Zöldek visszacsúsztak a harmadik helyre, a sokáig temetett szocdemek viszont már a CDU-t szorongatják.
Utoljára 2017 márciusában volt annyira kis különbség a Merkel-kormány két ereje, a CDU/CSU és Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) között, mint most, feltéve persze, ha hihetünk a Forsa intézet friss közvélemény-kutatásának, amely a jobbközép CDU/CSU-t 23 százalékra, míg a szocdemeket 21 százalékra mérte. Négy évvel ezelőtt az SPD a rendkívül dinamikus kampánystarttal induló, korábbi európai parlamenti elnök Martin Schulz kancellárjelöltté választásával tudta szinte beelőzni Angela Merkeléket: ez a beelőzés végül olyannyira nem sikerült, hogy a gyors és látványos felívelést követő lassú hanyatlás és sorozatos bakik megkapták a német sajtóban a Schulz-effektus kifejezést. A 2017-es választáson a CDU/CSU 32,9 százalékot, az SPD 20,5 százalékot, míg a Zöldek 8,9-et kaptak csak: ehhez képest most azt látjuk, hogy
a kisebb pártok középpárttá erősödnek az egykori nagy néppártok kárára.
A legfrissebb Forsa-kutatás szerint az erőviszonyok így néznek ki nagyjából egy hónappal a németországi választás előtt:
Esélyes, hogy a Schulz-effektus után a Baerbock-effektust is lehet majd emlegetni: tavasszal a Zöldek minden közvélemény-kutatásban előzték a CDU/CSU-t, ám kancellárjelöltjük, Annalena Baerbock erős indítása eszerint inkább szólt az akkor még belharcok miatt feldúlt CDU/CSU-nak és a viszonylag tetszhalott, kancellárjelöltet is csak megszokásból, széleskörű derültség mellett indító SPD-nek, mintsem annak, hogy az ökopártra bíznák a Merkel utáni első kormány vezetését.
A szocdem kancellárjelölt, Olaf Scholz láthatóan profitál abból, hogy a jelenlegi mezőnyből neki van a legnagyobb kormányzati tapasztalata, ráadásul Angela Merkel mellett. Nem csoda, hogy az alkancellár-pénzügyminiszter így az alapvetően konzervatív, a kísérletektől és az újításoktól idegenkedő német szavazók 29 százaléka számára a leginkább szimpatikus kancellárjelölt. A CDU/CSU jelöltjére, Armin Laschetre mindössze 12 százalék húzná be az ikszet, ha közvetlen kancellárválasztás lenne, míg a zöld Baerbockra 15 százalék: azaz
míg Scholz támogatottsága magasabb pártjánál, konkurensei esetleges sikerének inkább a pártlogó lesz az oka, mintsem személyes karizmájuk.
A CDU/CSU támogatta észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök Armin Laschet saját táborát sem hozza lázba: a 2017-es CDU/CSU-szavazóknak mindössze 24 százaléka mondta azt a közvélemény-kutató intézetnek, hogy közvetlen kancellárválasztás esetén őrá ikszelne. Ennél még Olaf Scholz is népszerűbb a jobbközép táborban: a szociáldemokrata alkancellárra a 2017-es CSU/CSU-szavazók 27 százaléka húzná be most az ikszet. A Forsa érdekességképpen rákérdezett arra is, mi történne, ha a CDU/CSU neadjisten Markus Söder bajor tartományi kormányfőt indította volna kancellárjelöltjeként: a nem a CDU/CSU-t választó szavazók negyede erre azt mondta, támogatná Söder kancellárjelöltségét. Ha csak ennek fele húzná be az ikszet végül szeptember végén a jobbközépre, az egy nagyjából 33 százalékos CDU/CSU-eredményt eredményezne, vagyis újra hozni tudnák a négy évvel ezelőtti választási eredményüket.
Ki kivel kormányozhat? Techet Péter kielemezte.
FOTÓ: Olaf Scholz garantált munkahelyeket és klímavédelmet ígér plakátján. SPD / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.