Strache ibizai videója volt akkora dilemma, mint amit most él át az osztrák szélsőjobb

Noha legfőbb riválisa, Norbert Hofer lemondott az FPÖ éléről váratlanul kedden, Herbert Kickl, a párt frakcióvezetője még nem érezheti győztesnek magát. A politikus mellett mások is esélyesek lehetnek a Szabadságpárt (FPÖ) vezetésére. A jelöltek a párt jövőbeli politikájáról eltérő véleményeket vallanak. Kicklé ismert: radikális Kurz-ellenzékiség, akár a baloldallal is összefogva a jelenlegi kancellár ellen. Ez azonban örök ellenzékiségre kárhoztatná őket.

Amint arról az Azonnali beszámolt: kedd délután váratlanul benyújtotta lemondását az FPÖ elnöki posztjáról Norbert Hofer. Hogy ki miatt nem akarta továbbvezetni a pártot, el is árulta. Amikor ugyanis az Österreich bulvárnapilap rákérdezett nála, hogy

Hofer lelép

Az FPÖ élére 2019-ben megválasztott Norbert Hofer és a párt ökleként ismert Herbert Kickl között az utóbbi időben egyre nyíltabb lett a konfliktus. Ez akár azon is kirobbant köztük, hogy kell-e szájmaszkot viselni az osztrák parlament épületében. Miközben a lockdownellenes tüntetéseken szónokoló Kickl ezt elutasította, Hofer – aki egyben a parlament alelnöke is – gyakorlatilag figyelmeztetésben részesítette párttársát.

A szájmaszk kérdése azonban csak kicsúcsosodása volt egy sokkal mélyebb és stratégiaibb vitának:

Mind Hofer, mind Kickl tagja volt az első Kurz-kormánynak – Hofer a közlekedési, Kickl pedig a belügyi tárca élén. A kormány azonban 2019 májusában – az ibiziai videó miatt szétesett –, a 2019 őszi választások után – amikor már Hofer vezette a pártot – Kurz nem a meggyengült FPÖ-vel, hanem a parlamentbe kétéves kihagyás után visszakerült, balliberális Zöldekkel alkotott kormányt.

Hoferről már a kampányban is tudni lehetett, hogy az a célja: az ÖVP továbbra is az FPÖ-vel fogjon össze. Ennek érdekében forgatott is egy kampányvideót, amiben gyakorlatilag győzködi a konzervatívokat elég szellemes stílusban – egy szerelmi szakítás történetéként elmesélve –, hogy ne csábuljanak el a Zöldek felé.

Kurzot azonban ez láthatóan nem győzte meg, az FPÖ tehát ellenzékbe került. Itt viszont Hofer és a párt frakcióját vezető Kickl egészen más stratégiát akart.

Leginkább a kínai koronavírus-járvány miatti intézkedések adták meg a lehetőséget Kicklnek, hogy igazi néptribunként a Kurz-ellenes rendszerellenzékiség arcává váljék. Lockdownellenes tüntetéseken jelent meg, szólalt fel, amelyeken diktatúrával vádolta a konzervatív kancellárt.

Hofer ezt másképp látta. Osztrák sajtóhírek áprilisban arról szóltak, hogy Hofer Kurz-cal már arról tárgyalna (ezt Hofer persze tagadta), hogy az FPÖ kész lenne beugrani a Zöldek helyére a kormányba, ha az ökopárt esetleg megelégelné a Kurz körüli korrupciós – most már a kancellár elleni nyomozás megindításához is vezető – ügyeket. Ez persze – ha egyáltalán tényleg voltak ilyen tárgyalások – Hofer magánötlete lehetett. Kickl rögtön össze is hívta a frakciót – Hofer ezen nem jelent meg –, és egyhangúlag tudott elfogadtatni egy határozatot, ami szerint az FPÖ előrehozott választás nélkül nem lép senkivel kormányra.

Ehhez persze Kickl se tartja magát teljesen. A szélsőjobboldali FPÖ-n belül is radikálisnak számító politikus ugyanis egy ideje azzal az ötlettel állt elő, hogy Kurz ellenében minden parlamenti pártnak – azaz az FPÖ-nek, a Zöldeknek, a szocdemeknek és a liberálisoknak – össze kellene fogniuk. Egy ilyen szivárványkoalíciót persze legfeljebb a Kurz-ellenesség tarthatna össze – ráadásul a Zöldeket ki kéne csábítani ehhez a koalícióból. Az SPÖ részéről amúgy érkezett pozitív reakció is a nagy Kurz-ellenes koalíció ötletére. Mindennek külön aktualitást ad, hogy Kurz pártja a korrupciós botrányok miatt bezuhant: egy friss kutatás szerint az ÖVP-t 29, a szocdemeket 28, az FPÖ-t 20, a liberális NEOS-t 11, míg a Zöldeket 10 százaléknyian támogatnák, egy ütős Kurz-ellenes kampány után ebből akár kétpárti SPÖ-FPÖ-koalíció is lehet.

Kickl a csúcson?

Herbert Kickl Hofer keddi lemondásának napján stílszerűen éppen az Alpokban kirándult – azaz minden értelemben érezhette azt: csúcsra ért. A politikus már korábban is jelezte – amikor még Hofer volt az elnök –, hogy szívesen átvenné a pártot, vagy legalábbis vezetné annak listáját a következő parlamenti választáson.

Herbert Kickl, aki filozófiát hallgatott a bécsi egyetemen (de nem szerzett diplomát), az FPÖ szürke eminenciásának számított korábban, azaz kevéssé az előtérben szerepelt. Már a 2008-ban ittas autóvezetés következtében elhunyt egykori pártelnök,

A haideri beszédekben – és az FPÖ plakátjain is – megjelenő rigmusok, szóviccek Kickl kreativitását „dicsérik“. Egyik emlékezetes „alkotása“ volt, amikor Haider egyik beszédében az osztrák zsidó hitközségek akkori elnökét, az ingatlanvállalkozó Ariel Muzicantot bírálta – utalva a hitközségi vezető nevére és az Ariel mosópórra –, miszerint „nem értem, hogy hívhatnak valakit Arielnek, és közben nyakig mocskos“.

Igazán előtérbe akkor került, amikor a 2017-es Kurz-kormányban belügyminiszter lett, ezzel a rendőrség egésze az ő felügyelete alá került (a titkosszolgálatokat kivette alóla Kurz). Ténykedése botrányos volt, mert

– ezek az iratok aztán a minisztériumában valahogy el is tűntek.

Nem véletlen, hogy 2019 májusában, amikor kirobbant az ibizai videó miatti botrány, Sebastian Kurz nem fogadta el pusztán Heinz-Christian Strache alkancellári lemondását, de a koalíció folytatását Kickl távozásához kötötte. A hivatalos indoka az volt, hogy nem lehetséges pártatlan nyomozást a rendőrségtől várni, ha a belügyminiszter FPÖ-s. De Kickltől a korábbi ügyek miatt is meg akarhatott szabadulni.

Ebbe már nem ment bele az FPÖ, azaz ekkor szétesett a kormány – Kickl Kurz-ellenességét pedig bizonyosan megalapozta ez a kancellári ultimátum, noha Kicklnek magának tényleg nem volt köze az ibizai videóhoz. Utóbb bírálta is Strachét, főleg annak orosz és balkáni kapcsolatai miatt. 2019-ben azonban az emberarcú Hofer lett a pártelnök – Kickl is őt támogatta –, a frakció élén azonban Kickl igazán kiélhette Kurz-ellenességét.

A sportot és vándorlást mindenekfelett kedvelő, a haláltól nem félő, és leginkább gyümölcsőt és aludttejet reggeliző Kickl (egyéb érdekességek itt olvashatóak róla) azonban nem lehet biztos abban, hogy Hofer távozásával megnyílt előtte a pártelnökség – már csak azért sem, mert

Ki lehet az elnök, ha nem Kickl?

A balliberális Standard napilap végigvette, hogy ki lehet Hofer utódja – ha nem Kickl fut be.

1. Harald Stefan

A politikus nem akart volna soha FPÖ-elnök lenni – és vélhetően nem is pályázik majd a posztra –, most azonban egy időre mindenképpen ő veszi át a pártot. A szabályzat szerint ugyanis az alelnökök közül a legidősebb az elnök, ha lemond a pártelnök. Stefan is csak 59 éves, de ezzel ma ő legidősebb az alelnökök között. Az osztrák parlament egyik legjobban kereső politikusa – akinek közjegyzői praxisa van – azonban vélhetően csak az elnökválasztó kongresszusig marad a tisztségben.

2. Marlene Svazek

A magát nemzeti liberálisnak tartó politikus azonban főleg Salzburg tartományra akarna inkább koncentrálni, ami hagyományosan nem számít FPÖ-s vidéknek. Svazek esélyeit nemcsak az rontja, hogy a salzburgi tartománynak kevés szava van a párton belül, de egyszer már ki is állt Kickl mellett, amikor elismerte, hogy megvan a tehetsége a pártelnökséghez.

3. Dominik Nepp

A 39 éves Nepp 2019-ben vette át a bécsi pártszervezet vezetését, miután Strache annak éléről is távozni kényszerült. Noha Nepp első választása elég rosszul sikerült – az FPÖ 2020-ban Bécsben 30 százalék feletti eredményről zuhant le hét százalékra –, ez két okból se rontja az esélyeit. Egyrészről a rossz szereplés várható volt, főleg, hogy Strache egy saját listával még rá is indult a volt pártjára. Másrészről

nem véletlen, hogy a Nepp által amúgy kifejezetten utált Strache 2015-ben 30 százalék feletti eredményt ért el, azaz a bécsi pártszervezet szava döntő lehet. Kickl amúgy karintiai származású, az egykoron Haider vezette tartomány szintén erős FPÖ-s bázis.

Nepp amúgy nem zárkózna el a pártelnökségtől, már korábban elmondta, hogy ha felkérnék listavezetésre, nem ugrik el a feladattól – azaz a pártelnökséget is akarhatja.

4. Mario Kunasek

A stájer FPÖ-elnök Kurz alatt védelmi miniszter volt, és inkább a hoferi mérsékelt táborhoz áll közel. A Standard szerint szívesen visszatérne Grazból a bécsi országos politikába – de a feltételezést, hogy pártelnök is lenne, egyelőre elvetette, mondván nem lehet két esküvőn egyszerre táncolni, utalva itt arra, hogy ő már stájer tartományi elnök eleve.

5. Udo Landbauer

A 35 éves politikus Svazek mellett az FPÖ másik nagy ifjú reménysége. Azonban a nemzeti liberális Svazekkel ellentétben ő a párt nemzeti radikális szárnyához tartozik. 2010-ban egy szélsőjobboldali dalos könyv mellett állt ki, amelyben

Noha 2018-ban emiatt lemondott minden posztjáról, utána aztán visszatért, és jelenleg az FPÖ frakcióvezetője az alsó-ausztriai parlamentben,

6. Manfred Haimbuchner

A Standard nem említi, de esélye lehet a párt felső-ausztriai elnökének is. A politikus a hoferi mérsékelt vonalat képviseli. Mivel maga is volt kínai koronavírussal intenzív osztályon, Kickl radikális lockdownellenességét is elveti, vagy legalábbis elvárná, hogy az FPÖ vegye komolyan a vírust.

A legnagyobb esélye Kicklnek van persze, de az ő elnöksége radikális fordulat lenne.

sok tekintetben. Kurz-cal nem akarna összefogni, a balliberális pártokkal való koalíció pedig nem reális opció.

NYITÓKÉP: Az egyik lockdownellenes tüntetés, amin Kickl szónokolt. HK / FB