Hatalmi harc az osztrák szélsőjobboldalon: már azon is összevesztek, hordjanak-e maszkot

Az FPÖ frakcióvezetője nem akar szájmaszkot hordani a bécsi parlament üléstermében. Nem más bírálta ezért, mint a párt elnöke, aki egyben a parlament alelnöke: szerinte szükség van a szájmaszkra a járvány idején.

Az osztrák parlament üléstermében kötelező a szájmaszk viselete. A szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) parlamenti klubjának (azaz frakciójának) vezetője, Herbert Kickl azonban nem hajlandó magát aláveti ezen szabálynak. A politikus, aki nemcsak a járvány miatti intézkedéseket ellenzi, de a kínai koronavírus veszélyességét is tagadja, azt nyilatkozta kedden, hogy „az élelmiszerboltban hordok szájmaszkot, mert muszáj, de itt [mármint az ülésteremben] nem hordok, mert nem kell”. Egyben bejelentette, hogy

A politikus döntését több másik képviselő, valamint a parlament munkatársai is bírálták. A kérdésben Wolfgang Sobotka, a parlament néppárti elnöke össze is hívta a házbizottságot, ő ugyanis azt szeretné, ha a parlament egész épületében kötelezővé tennék a szájmaszk viselését.

Sobotka nem várt helyről kapott támogatást. Norbert Hofer, az FPÖ elnöke maga is kijelentette, hogy nem elfogadható, ha valaki ki akarja vonni magát a parlamenti ülés szabályai alól.

egyben közölte: ő tiszteletben tartja a szabályokat, „és minden más képviselőtől is ezt várom el” – ami egyértelműen Kicklnek címzett bírálat. Hofer nemcsak az FPÖ elnöke, de egyben a parlament harmadik alelnöke, azaz ilyen minőségében is szólalt meg.

A kérdés, hogy az FPÖ mennyire álljon bele a lockdownellenességbe és a vírustagadásba, még mindig nincs eldöntve. Az ibizai videóbotrány óta jelentősen bezuhant támogatottságú párton belül Kickl viszi főleg ezt az agendát. Ez a kérdés a német szélsőjobboldalt is megosztja: az AfD eleve elég következetlen politikát visz, mert hol több szigort, hol lazítást követel. A párt társelnöke, Jörg Meuthen professzor azonban élesen elutasítja, hogy az AfD kövesse az FPÖ példáját, szerinte az AfD nem válhat a vírustagadók pártjává.

Kickl Hofer helyét akarja

Hofer beszólása Kicklnek azt is mutatja, hogy

Miközben Hofer pártelnök az FPÖ-t nem akarja teljesen a lockdownellenesség és a vírustagadás pártjává tenni, az előző Kurz-kormány belügyminiszteri posztját betöltő Kickl éppen ilyen szerepben építi a saját profilját.

Kickl több lockdownellenes tüntetésen is résztvett, márciusban fel is szólalt az egyik, többtízezres bécsi megmozduláson, ahol élesen bírálta Sebastian Kurz kancellárt, Izraelt pedig a sikeres oltási programja miatt apartheidállamnak nevezte – ezzel az FPÖ-ben korábban eltemetett antiszemita felhangokat is elővette ismét. Kickl egykoron Jörg Haider pártelnök beszédírójaként többször is engedett meg magának – azaz Haidernek a beszédeiben – antiszemita kiszólásokat. (A legemlékezetesebb az a 2001-es eset volt, amikor Haider Ariel Muzicant vállalkozóról, a bécsi zsidóság egyik vezetőjéről az Ariel márkájú mosóporra célozva azt mondta, hogy el nem tudja képzelni, hogyan lehet valakinek ezzel a névvel ennyi piszkos ügye.) Hofer a márciusi Kickl-beszéd után még kiállt párttársa és a tüntetők mellett.

Kurzot is élesen támadja, átvéve a lockdownellenes tüntetések jelszavát: „Kurznak mennie kell”. Kickl ezzel nem is tagadja, hogy egyben az FPÖ élére is tÖrne, ő venné át a párt vezetését, elvégre Hofer nem bizonyul ugyanolyan karizmatikus politikusnak, mint az Ibiza-videóba belebukott Heinz-Christian Strache.

Kickl az FPÖ-t rendszerellenzéki pártként akarja újraformálni. Ki is jelentette, hogy ha ő lenne az FPÖ elnöke, akkor a párt semmiképpen sem lenne hajlandó koalíciót kötni egy Kurz vezette Néppárttal. Hofer még februárban úgy kommentálta Kickl ambícióit, hogy „nagyon-nagyon örül” azoknak, mert szerinte jó, ha egy pártban több erős, határozott személyiség is van.

Hofer visszaszorulóban

Kickl 2017 és 2019 között amúgy Kurz belügyminisztere volt, ténykedéséhez több botrány is kapcsolódott – a minisztériumból ez idő alatt eltűntek iratok, amelyek az FPÖ és a neonáci szcéna közötti kapcsolatokról szóltak, Kickl a rendőrséget is igénybe vette, hogy ezeket az alkotmányvédelmi hatóságtól megszerezhesse.

Norbert Hofer ezzel szemben már Strache idejében is a párt emberi arca volt, aki mérsékeltebb iránnyal az FPÖ-szavazókon túli rétegnél is népszerű tudott lenni. Emlékezetes: a politikus a 2016-os államfőválasztás második fordulójába is bejutott, de ott – a megismételt második fordulóban – 46 százalékot szerzett a zöldpárti Alexander Van der Bellennel szemben, azaz alulmaradt.

A burgenlandi Hofer 2019-ben vette át az FPÖ vezetését Strache után. Ha újra elindulna 2022-ben is az államfőválasztáson, már nem lenne nagy esélye: a felmérések szerint a jelenlegi államfő, Alexander Van der Bellen akár már az első fordulóban megszerezhetné a szavazatok felét, míg Hofernek 17 százalékot hozna – azaz gyakorlatilag annyit, amennyin a pártja is áll.

NYITÓKÉP: Norbert Hofer és Herbert Kickl csónakázik / FPÖ Tirol, FB