+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. április 20. kedd, 07:10
Az FPÖ egykori elnöke azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.
„Mi, szabadságpártiak egy család vagyunk, és része vagyok ennek a családnak”

 

válaszolta Heinz-Chrsitian Strache, az FPÖ egykori elnöke még múlt héten arra az újságírói kérdésre, hogy szeretne-e visszatérni korábbi pártjába.

 

A politikust 2019 végén zárták ki az FPÖ-ből, miután nemcsak az Ibiza-videó derült ki róla azon év májusában, de az is, hogy a politikus a párttól a fizetésén felül kapott pénzeket saját céljaira – ruházkodásra, villájának bérleti díjára vagy éppen sámánok és jósok felkeresésére – használta fel. A párt a botrányok miatt a 2019 októberi parlamenti választásokon nagyon visszaesett, a néppárti Sebastian Kurz pedig nem velük, hanem a Zöldekkel folytatta a kormányzást.

 

Strache tavaly már megpróbálkozott visszatérni a politikába – holott előtte azt ígérte, hogy elvonul a gazdasági életbe –, amikor 2020 októberében egy önálló listával indult el a bécsi tartományi választáson. De itt 3 százalékot szerzett csak, azaz nem jutott be a városi parlamentbe, pártja – a Team Strache – el is tűnt a politikai süllyesztőben.

 

Strache a napokban azért is került a hírekbe, mert a volt politikus ellen vádat emeltek hatalommal való visszaélés és korrupció miatt.

 

A vád szerint Strache még mint alkancellár kenőpénzért cserébe el akarta érni, hogy egy bécsi magánklinikát, amelynek tulajdonosa adományokkal segítette az FPÖ-t, vegyék fel azon magánkórházak közé, amelyek állami támogatásban is részesülnek. Strache mellett a magánkórház vezetője ellen is megvesztegetés vádjával emelt vádat az osztrák korrupciós ügyészség.

 

Élesedik a feszültség az FPÖ-ben

 

Strache azonban nem csupán a politikai visszatérési vágyát jelentette be, de beleszólt az FPÖ-n belül tomboló hatalmi vitába is. Amint arról az Azonnali írt

 

egyre élesedik a harc a párt mérsékeltebb elnöke, Norbert Hofer és radikálisabb frakcióvezetője, Herbert Kickl között.

 

Kickl a Kurz-kormány rendszerellenzéke akar lenni, ezért is vesz részt a lockdownkritikus és járványtagadó tüntetéseken, az egyiken több tízezer ember előtt fel is szólalt. Miközben ezen megmozdulások alapjelszava, hogy „Kurznak mennie kell”, Hofer állítólag – bár ő ezt tagadja – arról tárgyalt volna a háttérben Kurz-cal, hogy az FPÖ beugorna a Zöldek helyére a kormányba. Ezen terveknek Kickl vette elejét, amennyiben a frakcióval elfogadtatott egy nyilatkozatot, miszerint a párt választások nélkül nem száll be semmilyen kormányba. Hofer ezen az ülésen részt sem vett.

 

NORBERT HOFER PÁRTELNÖK (BALOLDALT) ÉS HERBERT KICKL FRAKCIÓVEZETŐ (JOBBOLDALT) KÖZÖTT EGYRE FESZÜLTEBB A VISZONY. KICKL SZÍVESEN ÁTVENNÉ A PÁRTOT A MÉRSÉKELTEBB HOFERTŐL, ÉS RADIKÁLISABBÁ TENNÉ. FOTÓ: FPÖ TIROL / FB

 

Hofer és Kickl között arról is vita robbant ki, hogy kell-e szájmaszkot hordani az osztrák parlament üléstermében. Miközben Hofer, aki egyben a parlament alelnöke is, emellett van,

 

Kickl nem hajlandó felvenni a szájmaszkot, amiért azonban éppen Hofertől kapott figyelmeztetést.

 

A pártelnök mellé állt Manfred Haimbuchner FPÖ-alelnök is. A politikus átesett a koronavíruson – intenzív osztályon is volt, egy időre kómába került –, és azóta ő kissé visszavett a lockdownellenességből, és azt kéri párttársaitól is, hogy vegyék komolyabban a koronavírust. Haimbuchnert felháborítja, hogy egyes párttársai Hofer ellen szervezkednének, és több lojalitást várna el a párton belül Hoferrel szemben. Ellentétes véleményen van azonban az FPÖ felsőházi képviselője, az osztrák alkotmány atyját, Hans Kelsent még 2016-ban lezsidózó Johannes Hübner, aki már azt is felvetette, hogy esetleg a pártnak ketté kéne szakadnia.

 

Strache ebbe a vitába szólt bele, amikor interjújában egyértelműen Kickl mellett állt ki.

 

Strache gyávának nevezte Hofert, és eleve úgy véli, hogy a politikus „nem alkalmas a feladatra”

 

– de Strache azt jósolja, hogy Hofer „egészségügyi okokból” (bár nem mondta meg, mire gondol pontosan) vissza fog lépni. Kickl már februárban amúgy bejelentette, hogy szívesen átvenné az FPÖ vezetését. A liberális Standard információi szerint Norbert Hofer környezetében felmerült, hogy Kicklt ki kéne zárni a pártból, még mielőtt azt át tudná venni.

 

Kicklnek azonban jelentős tábora van – és mivel ő vezette a lockdownkritikus elegédetleneket, ezért a médiában is többet szerepel –, ezért Hoferék nem mernék meglépni a kizárását, mert az az FPÖ szakadását jelentené. A Standard úgy tudja: a következő választások után akarna a Hofer-tábor a kicklistákkal teljesen leszámolni.

 

Strache ebbe a vitába szállt bele ügyesen, amennyiben kiállt Kickl mellett és a szájmaszkviselet ellen.

 

A 2013-AS KAMPÁNYBAN MÉG EGYMÁS MELLETT (BALRÓL JOBBRA): NORBERT HOFER, HC STRACHE ÉS HERBERT KICKL. FOTÓ: FPÖ / FB

 

Strache visszatérési javaslatát azonban nem fogadta kitörő öröm az FPÖ-ben. Dominik Nepp, az FPÖ bécsi elnöke közölte, hogy elképzelhetetlen számára Strache visszatérése – többek között azért is, mert a politikus saját egykori pártjára indult rá tavaly októberben Bécsben. Nepp alatt az FPÖ történelmi vereséget szenvedett az osztrák fővárosban: 30 százalékról zuhant le 7 százalékra. Igaz, mostanra a szélsőjobboldali párt valamelyest már összeszedte magát, és 17 százalékon áll Bécsben. Nepp maga is kiállt Hofer pártelnöksége mellett, és minden párton belüli vitát kacsának minősített. Michael Schnedlitz, az FPÖ főtitkára hűvös hangvételű nyilatkozatban közölte, hogy

 

„Strache úr számára nincs visszaút az FPÖ-be”.

 

Herbert Kickl nem szólalt meg még a Strache-ügyben, de a politikus maga is már tavaly leszámolt vele, amikor azt nyilatkozta, hogy „minden órát sajnálok, amit [Strachére] elvesztegettünk”.

 

Hofer Burgenlandjában egymásnak mentek az FPÖ-sök

 

Hofernek azonban saját szűkebb pátriájában, Burgenlandban is komoly gondjai vannak. A helyi pártszervezeten belül éles ellentétek alakultak ki Alexander Petschnig és Géza Molnár között. Petschnig 2020-ben vette át a tartományi szervezetet Hofertől, de Molnár a háttérben szervezkedett ellenük, és megpróbált ő elnök lenni.

 

A két tábor kölcsönösen azzal vádolja egymást, hogy posztokat osztogatnának a haveri körüknek. A radikálisabb szárnyhoz tartozó, német nacionalista Géza Molnárt végül Hofer nyomására kizárták idén az FPÖ-ből. Azonban továbbra is van befolyása a helyi pártra, és sokan attól tartanak, hogy éppen Burgenlandból szervezhet kicklista lázadást a pártvezetés ellen. Molnár az FPÖ burgenlandi tartományi frakciójában továbbra is bent ül, onnan ugyanis nem tudták a hoferisták kiszorítani.

 

Nincs vezér

 

Andreas Mölzer, az FPÖ főideológusa szerint nem lesz pártszakadás, de ő is azzal számol, hogy még a következő választások előtt sor kerül egy Hofer-Kickl-csatára, ugyanis a párt jelenleg szerinte túl bipoláris,

 

nincs eldöntve, ki az új vezér Strache után.

 

A politikus elismerően nyilatkozott Kicklről, mert szerinte a frakcióvezető éles lockdownellenességének köszönhető, hogy az FPÖ népszerűsége ismét növekszik – már 17 százalékon állnak országosan is. Mölzer úgy véli, hogy azon híreket, miszerint Hofer átállítaná az FPÖ-t Kurz mellé, a kurzi kancellárián találták ki, mert ezzel akarnák az FPÖ hitelességét csökkenteni.

 

NYITÓKÉP: HC Strache rappel / Youtube

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás