+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Tóth Csaba Tibor
2021. április 27. kedd, 09:53
Bíróság elé állt januárban a rettegett olasz 'Ndrangheta maffia 350 tagja, a per azóta is folyik. A londoni bankok pedig nagyon is érintettek lehetnek.

Fokozott biztonsági intézkedések mellett, 350 vádlottal és mintegy 900 tanúval kezdődött meg 2021 januárjában a calabriai 'Ndrangheta maffia pere. A dél-olaszországi bűnszervezetet Kelet-Európában is ismerhetjük, hiszen az ő szlovákiai ügyeik után is nyomozott a 2019-ben, barátnőjével együtt brutálisan meggyilkolt Ján Kuciák újságíró is. (A gyilkosság mögött azonban nem a 'Ndrangheta állt, annak megrendelésével Marian Kočner szlovák oligarchát vádolták.) Az olasz hatóságok most évekig tartó, nemzetközi nyomozás és előkészítés után a teljes bűnszervezet felgöngyölítésére, megbénítására törekednek.

 

Kuciák kényszerűen félbeszakadt oknyomozásának eredményeit angolul összefoglalta a tényfeltáró OCCRP is, ebben arról volt szó, hogy a nyugati világban már kiterjedt, befolyásos kapcsolatokkal rendelkező 'Ndrangheta hogyan keresett a szlovák alvilág és elit egyes elemein keresztül új „befektetési lehetőségeket” Kelet-Európában. Ez a fegyver- és drogkereskedelmet is érintette, olyannyira, hogy 2015-ben az amerikai külügyminisztérium már „különösen aggasztónak” minősítette Szlovákia akkori kományának hozzáállását a nemzetközi kábítószer-kereskedelemhez.

 

A mostani per előtt az olaszok éppen a 'Ndrangheta ilyen nemzetközi kapcsolatai után is nyomoztak, a perben a tanúk száma pedig akkora, hogy a per céljaira a dél-olaszország, pontosabban ugyancsak calabriai Lamezia Termében egy callcentert alakítottak át számukra tárgyalóteremmé.

 

A tárgyalás kínos ügyeket okozhat a brit kormánynak is. A Guardian ma reggel arról írt, az ügy a londoni City bankházait sem fogja érintetlenül hagyni.

 

A calabriai maffia emberei ugyanis brit cégek tucatjait hozták létre tevékenységük fedésére, és eurómilliárdokat mostak át a Cityn.

 

Nicola Gratteri, az óriási ügyet vizsgáló ügyész arra figyelmeztetett, a tárgyalás során sok olyan adat is kiderülhet Nagy-Britannia offshore pénzmosási tevékenységéről, amire a kormánynak is feleletet kell majd adnia, együtt kell működnie az olasz hatóságokkal, illetve intézkednie kell annak érdekében, hogy a City bankjai ne segíthessék tovább a bűnszervezetet az alvilági profit eltüntetésében.

 

A konkrét vádiratban szerepel például, hogy a helyi, a nyilvánosság bármilyen formáját, vagy a feltűnést is kerülő Nirta klán emberei egy hivatalosan fürdőszobamcsempét áruló, helyi vállalkozót használtak a dorgcsempészetből, emberekereskedelemből származó profit eltüntetésére, aki Ausztriában, Szlovéniában, Romániában és Horvátországban hozott létre erre a célra álcégeket, ezeket egy idő után pedig mind az Egyesült Királyságba telepítette át, ahol pedig rövid időn belül felszámolták őket.

 

A rajtuk keresztül mozgó pénz pedig eltűnt a kifejezetten diszkrét londoni bankok között.

 

Az olasz hatóságok már régóta sejtik, hogy az amúgy a calabriai hegyek mélyén, elérhetetlen villákban élő klántagok szerették, ha minden ügyes-bajos világi dolgot strómanok intéznek helyettük. A bűnszervezet, amely becslések szerint nagyobb „cégbirodalmat” alkot, mint a Deutsche Bank és a McDonalds együttvéve, mintegy 53 milliárd eurós forgalmat bonyolíthat le évente.

 

A 'Ndragentha specialitása pedig éppen az volt, hogy az olasz maffia alvilágát finom, de ezernyi szállal kötötte össze az európai és brit elittel,

 

ehhez pedig Calabria nagy múltú szabadkőműves páholyait és azok nemzetközi kapcsolatait használta fel.

 

Ezzel foglalkozó civil szervezetek szerint a maffia az 1990-es évektől fokozatosan hálózta be a Reggio di Calabriában lévő Nagyoriens szabadkőműves páholyt is, amelynek kiváló brit kapcsolatai is voltak, állítólag még Eduárd kenti herceggel is személyes kapcsolatba kerültek. A Guardian kérdésére a kenti herceg sajtósai persze ezt tagadták.

 

Az olasz hatóságok ezenkívül azért is aggódnak, mert miután a brexitmegállapodás érvénybe lépett, az uniós szabályozó szervek sem tudnak Londonban úgy vizsgálódni, mint előtte,

 

ezt az ellenőrizetlen, és nagymértékben szabályozatlan banki paradicsomot pedig a calabriai maffiahálózat így még jobban ki tudja majd használni.

 

„Amikor a britek még az Európai Unió tagállama voltak, jó és gördülékeny volt az adatmegosztás a szervezett bűnözés elleni harcban” – mondta minderről Federico Cafiero de Raho, a kormány maffiaellenes vizsgálatokkal megbízott főügyésze. Hozzátette: „most ez jóval nehezebb lesz. Persze Londonban továbbra is jelen lesz a kormány, de a még a legjobb brexit utáni együttműködés sem tudja majd elérni az EU-s együttműködés szintjét a bűnüldözésben. A szervezett bűnözés pedig éppen az ilyen, nemzetközi együttműködésben fellelhető réseket, lehetőségeket szeretni nagyon is kihasználni”.

 

Miközben az olasz nyomozóhatóságok aggódnak, és a Guardian által megkérdezett brit büntetőbíró szerint sem világos még, hogy a vagyonelkobzás és a kiadatás szabályai ebben az ügyben Nagy-Britannia és az EU-tagállam Olaszország között hogy fognak kinézni, Boris Johnson kormánya tagadja, hogy ez nehézséget jelentene, szerinte a brexitmegállapodás alapelvei világosan rögzítik, hogy ezen a téren alig lesz majd változás.

 

A londoni Cityről, és arról, milyen szerepe van a brit gazdasági elit globális hatalmának megőrzésében és eltitkolásában, remek független dokumentumfilm is készült néhány éve:

 

 

NYITÓKÉP: A londoni City estefelé / Fotó: Trine Syvertsen, Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás