+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. április 20. kedd, 15:09
Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését. Ezzel Armin Laschet, a CDU elnöke lesz a két párt közös kancellárjelöltje. A politikust a németek kevesebb, mint 20 százaléka támogatja, és vele szemben a héten bejelentetett Annalena Baerbock zöld kancellárjelöltnek is esélye lehet.

A CDU és a bajor CSU között majdnem szakítópróbáig feszült a helyzet a kancellárjelölt kiválasztása kapcsán. Miközben Laschet múlt héten, majd most hétfőn is elérte, hogy a CDU legfelsőbb pártszervei kiálljanak mellette, az ellenjelölt Markus Söder bajor kormányfőnek volt azért elég érve maga mellett. Egyrészről több CDU-s tartományi szervezet is őt támogatta, de ennél fontosabb, hogy a lakosság körében is sokkal nagyobb a népszerűsége:

 

Laschetet a németek 15 százaléka tartaná csak jó kancellárnak, miközben Södert 44 százalék.

 

A CDU/CSU-hívek között pedig 77 százalékos eredménnyel toronymagasan vezet a CSU-elnök Söder.

 

Laschet azonban nem engedhette meg magának azt a kínos helyzetet, hogy noha januárban CDU-elnökké választották, alig három hónappal később ne lenne annyi tekintélye, hogy keresztülvigye a kancellárjelöltségét.

 

1979 és 2002 kivételével mindig a CDU adta a kancellárjelöltet (1979-ben és 2002-ben CSU-s jelöltekkel veszítettek).

 

Laschetnak el kellett kerülnie, hogy Söder túlságosan „bázisdemokratikus” döntést erőszakoljon ki, elvégre azt tudni lehetett – a CDU-tartományi vezetők jelzéseiből is –, hogy számos tartományban (példál Szász-Anhaltban, Berlinben, Alsó-Szászországban, Rajna-vidék-Pfalzban vagy Saar-vidéken) a tagság Söder mellett volt; a közös ifjúsági szervezet, a Junge Union 18 területi szervezetéből 14 támogatta Södert. És vélhetően a közös Bundestag-frakcióban is Söder jó esélyekkel bír, elvégre sok képviselő attól tart: ha Laschet a jelölt, akkor szeptemberben búcsút mondhatnak a mandátumuknak. Egy felmérés szerint

 

akár 100 mandátumot is veszíthet a CDU/CSU Laschet kancellárjelöltségével.

 

Laschet tehát – amint arról az Azonnali beszámolt – hétfőn egy hétórás CDU elnökségi ülésen kierőszakolta, hogy a párt mindenképpen álljon ki mellette. Ezzel akarta elejét venni annak, hogy a héten a frakcióban is legyen a kérdésről szavazás. Noha a kiszivárgott hírek szerint még a hétfői CDU-elnökségi ülésen is kapott elég kemény bírálatokat Laschet. Peter Altmaier, CDU-s gazdasági miniszter (Merkel egyik jobbkeze) gunyorosan jegyezte meg, hogy Laschet leginkább csak egyetlen tartományi szervezetet – a sajátját Észak-Rajna-Vesztfáliában – tudjat maga mögött. De még innen is jöttek kritikus hangok: Wolfgang Bosbach, aki 2017-ig volt Bundestag-képviselő a tartományból, és a CDU-n belüli konzervatív szárny egyik ismert alakja, az ARD közszolgálati adó hétfő esti talk show-jában azt mondta: Söder lenne a jobb választás.

 

A hétfői kierőszakolt döntés után azonban a bajor kormányfő csak annyit tehetett volna, hogy nyílt hadüzenettel megvétózza Laschetet. Mivel a CDU és a CSU közös jelöltjéről van szó,

 

a mindenkori CSU-elnök vétózhat – de ez tényleg óriási káoszt és belső feszültséget szült volna.

 

Söder tehát végül bedobta a törülközőt: kedd kora délután sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a CSU meghajol a nagyobb testvér akarata előtt. Azaz Laschet lesz a közös kancellárjelölt. Közölte, hogy

 

a CSU „mindeféle neheztelés nélkül fogja őt támogatni”.

 

Ezzel a kancellári posztra esélyes három párt mindegyike már megnevezte a jelöltjét: a 15 százalékos szocdemek Olaf Scholz pénzügyminisztert, a 22 százalékos Zöldek Annalena Baerbock társelnöküket, a CDU/CSU pedig Armin Laschet pártelnököt küldi a merkeli utódlásért folyó harcba. Miközben Södernek a másik két jelölttel szemben egyértelmű előnye lett volna, Laschet alulmaradna egy közvetlen választáson Baerbock-kal szemben. A CDU-pártelnököt a lakosság 19 százaléka támogatja, a zöld társelnököt pedig 23 százalék.

 

NYITÓKÉP: Armin Laschet / AL, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás