+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin & Techet Péter
2021. április 19. hétfő, 11:28
Míg a CDU/CSU még mindig nem tudta eldönteni, kivel fussanak neki az őszi választásnak, a német Zöldek olyan határozottak és egységesek, mint még soha: Annalena Baerbock, a párt társelnöke lesz a kancellárjelöltjük. De ki ez a 40 éves nő, aki kormányzati tapasztalat nélkül készül a kancellári posztra?

Hónapokon át nem lehetett tudni, ki lesz a Zöldek kancellárjelöltje az idén őszi németországi szövetségi parlamenti választáson. Eleve az furcsa volt, hogy az eddig listavezetőt állító párt idén kancellárjelöltet állít – de csak annak, aki nincs tisztában az elmúlt évek közvélemény-kutatási számaival.

 

A legfrissebb számok alapján ugyanis simán elképzelhető, hogy amennyiben tovább bukdácsol az Angela Merkel idei visszavonulása miatt belharcoktól és korrupciós botrányoktól hangos jobbközép CDU/CSU, úgy a német jobboldal nemhogy kancellárt nem fog adni, de még a kormányzást sem folytathatja. A Merkel-pártot ugyanis 28-31 százalék közé mérik, míg a Zöldeket 21-23 százalék közé. A CDU/CSU korábbi kihívója és már-már állandó koalíciós partnere, a szociáldemokrata SPD 15-17 százalék között siratja az egykorvolt néppártiságot.

 

A Zöldeknek tehát nemcsak kancellárt van esélyük adni, de akár az is elképzelhető most, hogy ősszel egy ún. közlekedésilámpa-koalíció kerül hatalomra Németországban, amit az azt alkotó pártok színeiről neveztek el: piros (SPD), sárga (a 9-11 százalék közé mért polgári-liberális FDP), zöld (nyilván a Zöldek). Ennek a koalíciónak adnák a Zöldek a kancellárt. Noha az Azonnali olvasóinak szavazásán a párt férfi társelnöke, Robert Habeck került ki győzesen, Berlinben másképp döntöttek:

 

a párt történelmi, első kancellárjelöltségének Annalena Baerbock női társelnökkel vágnak neki.

 

Hétfő délelött Robert Habeck társelnök kezdte el a sajtótájékoztatót. Szerinte „az a paradox helyzet alakult ki”, hogy a pártja már a kancellárságért versenyez, amely miatt a két társelnök egyikének vissza kell lépnie. A filozófiából doktorált Habeck bejelentette: Annalena Baerbock lesz a Zöldek első kancellárjelöltje. Habeck maga is kiemelte, hogy saját kormányzati tapasztalataival (az északi Schleswig-Holsteinben volt miniszterelnök-helyettes éveken át) segíteni akarja Baerbockot.

 

Annalena Baerbock azt mondta, hogy már három éve, amikor társelnök lett, pontosan tudta: „ez még csak a kezdet”.

 

ANNALENA BAERBOCK SZERINT A ZÖLDEK FEJEZIK KI A MOSTANI NÉMET TÁRSADALMAT LEGINKÁBB. FOTÓ: AB / FB

 

A pártot nyitottabbá és nagyobbá akarta tenni Habeckkel közösen. Baerbock szerint a Zöldek ma már abban az állapotban vannak, hogy „az egész társadalom számára ajánlatot tehessenek”. Szerinte egy olyan országra van szükség, amely szociálisabb, digitálisabb, sokszínűbb és kiáll a demokrácia mellett. Baerbock kiemelte, hogy a klímaváltozást csak akkor lehet megoldani, ha a vidéken élőket, az ipari munkásokat is bevonják a megoldásba.

 

Baerbock azt hangsúlyozta, hogy nem baj, ha nincs neki eddigi kormányzati tapasztalata – mert éppen ez bizonyítaná, hogy ő nem a mainstream, a status quo embere. Baerbock szerint „Németország sokkal előrébb van, mint a politika”, azaz szerinte a Zöldek képviselnék azon haladást, amely a társadalomban már érezhető, de a politika még nem reagált rá eléggé. Baerbock szerint büszkének kell lenni Németország teljesítményére: „Mi találtuk fel az autót és a biciklit is!”

 

Kicsoda Baerbock?

 

Az 1980-ban, a nyugatnémet Hannoverben született, nemzetközi jogász Baerbock a karrierje alapján alapvetően egy tisztes pártkáder, aki a Zöldek tagsági ügyeit intézte sokáig, így rendes HR-esként rengeteg emberről tudott a nevén kívül rengeteg fontos apróságot. Olyan mondata vagy gondolata, amivel valaha is észrevetette volna magát, neajdisten botrányt váltott volna ki, eddig nem nagyon volt, sokkal inkább a párton belüli karrierre fókuszált, mintsem arra, hogy a média kedvencévé váljon – utóbbi csak az elmúlt pár évben lett, a párt társelnökeként.

 

A csúcsra való 2018-as felérésben kifejzetten segítette, hogy 2009 és 2013 között négy éven keresztül vezette a főleg nyugaton és nagyvárosokban erős pártot a keleti és kifejezetten vidékies tartománynak számító Brandenburgban, amely főleg a Berlinből az agglomerációba költözők miatt tudott egyáltalán bekerülni a potsdami parlamentbe. 2013 óta Bundestag-képviselő, a párt brandenburgi listájáról került be.

 

Baerbock már azon új Zöldek arca, amelyekkel nem a 68-as lázadókat szokás azonosítani, hanem a környezettudatos városi jópolgárságot.

 

Még 2018-ban nyilatkozta Habeck Münchenben az Azonnalinak, hogy „lezártuk a reálpolitikus és a fundamentalista szárny közötti vitákat. Társelnöktársammal (Baerbockkal – a szerk.) együtt közöltük a tagsággal, hogy azt az energiát, amit eddig belső harcokra öltek, inkább odakint hasznosítsák, hogy abból a párt profitálni tudjon.“

 

2018-ban Baerbock meglepetésre futott be társelnöknek. Miközben a népszerű és addig is jól ismert Habeck társelnöksége nem volt kérdés, a női társelnökségnél Baerbock ráindult az esélyesebbnek gondolt baloldali jelöltre – és győzött.

 

Az elmúlt három évben sikeresen tudott Habeck árnyékából kilépni.

 

Baerbockot kifejezetten pragmatikus, realista politikusként szokás jellemezni a német sajtóban. Gabor Steingart újságíró a hétfői hírlevelében azt írja, akkora különbség van közte és a radikálisan környezetvédő-tilalompárt zöld fundamentalisták között, mint egy Volkswagen-busz és egy elektromos autó között. Steingart a javára írja azt is, hogy noha a 2017-es, Jamaika-koalíciónak nevezett CDU/CSU-FDP-Zöldek-kormányzásból végül nem lett semmi, de a koalíciós tárgyalások EU-ügyi fejezetét akkor Baerbock vezette, és azt sajtóértesülések szerint sikeresen le is zárták.

 

Hátránya lehet egyrészről a kora – elvégre 40 évesen ő lenne a legfiatalabb német kancellár –, valamint hogy semmiféle kormányzati tapasztalattal nem rendelkezik, a párton kívül tartományi vagy szövetségi kormányzati szerephez eddig sehol sem jutott.

 

Baerbockról tudni lehet, hogy elkötelezett transzatlantista. Még 2020-ban egy beszédében szorgalmazta, hogy a német hadsereg bátrabban és aktívabban vegyen részt szövetségesei mellett katonai akciókba, és bejelentette: a Zöldek készek lennének a német NATO-befizetéseket növelni. Szerinte az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak határozottabban kell fellépnie az olyan autoriter országokkal, mint Oroszország, Törökország vagy Kína. Baerbock ugyanezért az Északi Áramlat 2-gázvezeték építését is leállítaná – amivel amúgy a szocdemek nem értenek egyet. A New York Times az elemzésében eleve azt írja, hogy

 

a német Zöldek vihetik tovább az amerikai neokonzervatív külpolitikai örökséget

 

– azaz a liberális demokráciák akár fegyveres védelmét az autoriter rendszerekkel szemben. Ebben egy zöld kancellárnak – vagy legalábbis külügyminiszternek, amely posztra Baerbocknak szintén esélye lehet – Joe Biden és a demokraták progresszív szárnya fontos szövetsésege lehet.

 

Baerbock Potsdamban él, két gyerek édesanyja, férje kommunikációs tanácsadó és lobbista.

 

FOTÓ: A Zöldek sajtószolgálata

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás