+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter & Bukovics Martin & Bakó Bea
2018. október 18. csütörtök, 08:00
Több Európa kell, ez egyértelmű. Úgy is mondhatjuk, hogy Orbán Viktor ellenpólusa vagyunk, mondja az Azonnalinak Robert Habeck, a német Zöldek elnöke, aki ennek ellenére nem közösködne az EP-választási kampányban Macron mozgalmával. Az Azonnali felvetésére, hogy felvennének-e a német Zöldek egy magyar zöldpolitikust az EP-listájukra, azt mondta: elképzelhetőnek tartja az ötletet.

A bajor Zöldek polgári profillal szerepeltek ilyen jól vasárnap. A bajorországi siker azt jelenti, hogy az egész országban polgári irányt vesz a párt?

 

Liberális, világos, Európa-párti, jogállamiságot akaró politikát folytatunk, amit Bajorországban eszerint erősen díjaztak. Radikális változást szeretnénk elérni környezetvédelem terén, de mindezt olyan retorikával, szóhasználattal tesszük, ami a társadalom széles rétegei számára érthető, nem csak egy apró kisebbség számára.

 

És szociálpolitikában?

 

Ott tisztán baloldali profilunk van: megadóztatnánk a nagy vagyonokat és örökségeket, a digitális óriáskonszerneket. Mint ahogy azt a Zöldek régebben is követelték.

 

Ezzel a profillal nem jelentene önöknek problémát bemenni egy piros-vörös-zöld koalícióba sem az SPD-vel és a Linke-vel?

 

Ez csak egy forgatókönyv a sok közül. Az SPD a bajorországi választáson éppen csak 9 százalék fölött teljesített – ha országosan is így szerepelnek, azzal realitását veszti ez az opció.

 

A magyar zöld LMP-ben is folynak arról viták, hogy balra vagy inkább jobbra tolódjanak-e. Nem tudjuk, ismeri-e egyáltalán a magyar zöldpártot, az LMP-t.

 

Nem elég jól, de ismerem. Az EP-választásra most remekül felkészültek, nem?

 

Inkább szakadnak, lépnek ki belőle volt vezetők, holott történetük legjobb eredményét hozták a tavaszi választáson. Most a mérséklődő Jobbik felé közelednek, egy új polgári közép létrehozásának szándékával.

 

Jó, hogy említik a kilépéseket. Mi ezen változtattunk: lezártuk a reálpolitikus és a fundamentalista szárny közötti vitákat. Társelnöktársammal együtt

 

közöltük a tagsággal, hogy azt az energiát, amit eddig belső harcokra öltek, inkább odakint hasznosítsák, hogy abból a párt profitálni tudjon.

 

Vagyis nem lehetnek fontosabbak a belső vitáink annál, hogy támogatókat találjunk a politikánknak. Összezártunk, és azóta a párt remekül működik.

 

Követi a magyarországi fejleményeket? Pont egy zöldfrakcióban ülő EP-képviselő, Judith Sargentini jelentését fogadta el az Európai Parlament Orbán Viktor kormányának tevékenységével kapcsolatban.

 

Magyarország szimbolikus ország. Azt kívánom, hogy újra szolidárisabb, Európa-pártibb legyen.

 

Magyarország hallatán rengeteg németben pozitív érzelmek jelennek meg, Orbán Viktor nevét hallva azt gondolom, alig valakiben.

 

Nem jó vezető.

 

Egy pártcsaládban, az Európai Néppártban ül a német CDU-val és a bajor CSU-val.

 

Ez egy probléma, de ezt a viszonyt a CDU/CSU-nak kell tisztánia.

 

Helyénvalónak tartja, hogy Magyarországot és Lengyelországot az EU forrásmegvonásokkal kényszerítse vissza a jogállamiság útjára? Christian Kern volt osztrák kancellár és Emmanuel Macron francia államfő ilyesmit szorgalmaz.

 

A forrásmegvonást nem tartjuk jó ötletnek, azon viszont érdemes lenne elgondolkodni, hogyan lehet úgy átalakítani az EU forráselosztási rendszerét, hogy az uniós pénzt ne az adott kormány ossza el, hanem mondjuk az önkormányzatok, vagy hogy azok rögtön a támogatások címzettjeihez érkezzenek. Következmények kell tehát legyenek, de

 

nem szabad a magyar népet büntetni az EU szabályait, jogállami előírásait be nem tartó kormánya miatt.

 

 

A Macron vs. Orbán, vagyis több EU vs. több nemzeti szuverenitás vitában hol helyezkednek el a német Zöldek?

 

Több Európa, ez egyértelmű. Úgy is mondhatjuk, hogy

 

Orbán Viktor ellenpólusa vagyunk.

 

De biztos, hogy Macron több Európát akar egyáltalán? Ő inkább egy kétsebességes Európa-modell híve: egy nyugati Mag-Európa létrejötte a keleti tagállamoknak nem feltétlenül jelent több Európát.

 

Már most is többsebességes az EU. Ott a schengeni övezet, ott az eurózóna, van rengeteg egyezmény, amelyekben nem biztos, hogy mindig mindenki benne van. A fontos az, hogy a mélyebb integrációt akaró erős tagállamok mindig nyitva tartsák a kaput azok felé, akik ebben később részt kívánnak venni. Ne legyek kötelező senkinek se, de lehetőség legyen rá.

 

Csatlakoznának önök Macron mozgalmához vagy leendő EP-frakciójához, ha ennyire bejönnek a tervei?

 

Nem. Mi a német Európa-párti erő vagyunk.

 

Tehát a legjobb partnerei lennének a francia elnöknek. 

 

Azok is vagyunk. Jók a személyes kapcsolatok, beszélünk vele, Daniel Cohn-Bendit például Macron egyik tanácsadója. De ez nem jelenti azt, hogy közös irányvonalat kell vinnünk, hanem azt, hogy ha kell, akkor együtt tudjunk működni. És

 

Németországban pont miattunk nem fog tudni alakulni egy Macron-mozgalom – a Zöldek ahhoz túl erősek.

 

Mi minden liberális, Európa-párti erővel együtt szeretnénk működni, de ez nem jelenti azt, hogy közösen kampányoljunk velük az EP-választási kampányban, azt meg pláne nem, hogy bemegyünk valamiféle liberális Európát összefogó pártba.

 

A bevándorlás kérdésében mi most a Zöldek álláspontja? Ott van például a zöld Boris Palmer, Tübingen főpolgármestere, aki leginkább a CSU szigorú álláspontját viszi menekültügyben. Azt jelenti az új, polgári profil, hogy némi opportunizmust, vagy ha úgy jobban tetszik, több valóságérzékelést is belekevertek ebbe az új irányvonalba? Vagy csak azt, hogy mivel megosztó a téma, nem akarják magukat teljesen balra pozicionálni benne?

 

Boris Palmer kisebbségben van álláspontjával a párton belül. A menekültjogban ellenezzük a kitoloncolást, egyben szeretnénk, ha rend lenne az EU külső határain. De azt is, ha egész Európában szét lennének osztva mindazok, akik menedéket keresnek a kontinensen.

 

Nem hagyhatjuk őket Lampedusán és a görög szigeteken. Marokkóban, Líbiában, Tunéziában mindenféle táborokban elvegetálni pedig pláne nem.

 

Nem akarnak tehát semmiféle felső határt szabni a menekültek befogadásának, sem Európában, sem Németországban.

 

Mit jelent az, hogy felső határ?

 

Hogy mondjuk mondanak egy számot: 200 ezer fő per év, és akkor senki többet.

 

A Jamaika-koalíciós tárgyalások során belementünk abba, hogy legyen egy, a költségvetés és a társadalom tűrőképességéhez igazított évenkénti irányszáma annak, hogy hány embert tudunk befogadni. De ez nem jelenti azt, hogy – az önök által megadott számnál maradva – nem jöhetne már be a 200 001-edik ember. Nála meg kellene nézni, milyen források állnak még rendelkezésünkre.

 

A menedékjogot komolyan kell venni. És nem szabad rákényszeríteni minden hozzánk igyekvőt, hogy végig kelljen magát szenvednie a menekültügyi rendszerünkön: bevándorlási törvény kell, hogy aki dolgozni akar és tud nálunk, jöhessen. Ezzel világos jelzést adnánk sokaknak, hogy a menekültügyi rendszert nem nekik találták ki, várniuk kell ahhoz, hogy Németországba jöhessenek.

 

Reálisnak lát még egy Jamaika-koalíciót a tavaly őszi kudarc után? Akár Merkellel, akár egy másik kereszténydemokrata kancellárral az élén.

 

Schleswig-Holsteinben én tagja voltam egy ilyen konstellációnak. Lehetséges a Jamaika-koalíció, ha minden résztvevő tesz érte. A CSU gyenge bajorországi szereplését követően nem látom, hogy könnyebb lenne tető alá hozni ezt most szövetségi szinten.

 

Ön az imént említette, hogy a német Zöldek Orbán ellenpólusa. A magyar ellenzék gyenge, jelenleg sok esély nincs arra, hogy legyen magyar zöld EP-képviselőnk 2019 után. Ráférne esetleg egy magyar zöld politikus a német Zöldek EP-listájára?

 

Ezt szívesen megcsináltuk volna a páneurópai listákkal, de az Európai Parlament nemet mondott a zöldfrakció javaslatára. Így

 

sajnos nem tudunk bevinni magyar képviselőt, akkor sem, ha szeretnénk.

 

Pedig jogilag ez lehetséges páneurópai listák nélkül is.

 

Németországi lakhely kell hozzá.

 

Azért nem olyan nehéz bejelentkezni egy németországi lakcímre.

 

Jogos. Így viszont már elképzelhetőnek tartom az ötletet.

 

FOTÓK: Bakó Bea / Azonnali

 

És hogy mit tanácsolnak a többi zöldpártnak a bajor Zöldek tagjai és szimpatizánsai, tudnak-e mondani valamit a demokratikus-européer szólamokon kívül, az kiderül ebből a videóból:

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Most hétvégén ünnepli a protestmozgalom az egyéves születésnapját. A mostani hétvégére nagy tüntetésekkel készülnek, a társadalom többsége is mellettük áll.

Lesz-e egyáltalán idő egy győri előválasztásra, és van-e ehhez elég jelölt? A DK-n kívüli ellenzék civilekben gondolkozik.

A magyar biztosjelöltnek hétfőig kell plusz írásbeli kérdésekre válaszolnia. Elmondjuk, pontosan miket is kérdeznek Várhelyitől a külügyi szakbizottság tagjai.

A három bölcs vizsgálata nagyon megcsúszott, Orbán egyelőre nem mutat hajlandóságot a kompromisszumra, a távozó Néppárt-elnök Daul pedig utódjára testálná az egész ügyet.

Behrouz Boochani korábban úgy nyert ausztrál irodalmi díjat, hogy egy ausztrál menekülttáborban tartották őrizetben, most Új-Zélandtól kapott ideiglenes vízumot.

Narendra Modi kormányának csak azt követően tűnt fel, hogy Aatish Taseer nem jogosult az indiai állampolgárságra, hogy az újságíró egy cikkében kemény hangon bírálta a hatalmat.

A Google mesterséges intelligencián alapuló fejlesztése, a FreddieMeter meg is mondja, mennyire érsz fel a legendás énekeshez.

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás