Hiába egyre több a fiatal fertőzött, pont a körükben nő az oltásellenesség

Szerző: Petróczi Rafael
2021.03.16. 13:39

Az Ipsos kutatása szerint a 40 év alattiak alig több, mint harmada oltatná csak be magát, ugyanakkor a harmadik hullám óvatosságra késztette a magyarokat a személyes kontaktusokat illetően.

Hiába egyre több a fiatal fertőzött, pont a körükben nő az oltásellenesség

Javában benne vagyunk Magyarországon a koronavírus-járvány harmadik hullámában, Orbán Viktor is arra számít, hogy az előttünk álló lesz „az egész járványidőszak legnehezebb hete”.

A harmadik hullám megtette a hatását a magyar fejekben is – ezt mutatta ki az Ipsos márciusi közvélemény-kutatása, ami szerint a lakosság most már több, mint fele vállalná a koronavírus elleni oltást.

A középkorúak váltak a leginkább oltáspártivá a harmadik hullámban

Az Ipsos szerint – ami egy éve, tavaly április óta készít havi rendszerességgel közvélemény-kutatásokat a járványhelyzettel kapcsolatban a magyar felnőtt lakosság fontosabb társadalmi-demográfiai jellemzőire (életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely, településtípus) reprezentatívan – ez leginkább abból adódik, hogy az oltással kapcsolatban bizonytalanok tábora csökkent, ráadásul minden korosztályban.

Az azonban, hogy a korábbi bizonytalanok automatikusan az oltást vállalók csoportjába álltak volna, közel sem igaz – a kutatás tanúsága szerint a februári adatokhoz képest a legjelentősebben

a 40-49 éves korosztályban lettek többen az oltáspártiak: 14 százalékponttal többen, összesen 53 százaléknyian vannak ebben a csoportban, mint februárban.

ÖN BEOLTATNÁ MAGÁT A HAZÁNKBAN JELENLEG ELÉRHETŐ KORONAVÍRUS ELLENI VAKCINÁVAL?

Ezzel ellentétben viszont a 40 év alatti lakosság körében 2 százalékponttal pont az oltást ellenzők aránya nőtt meg – annak ellenére is, hogy a harmadik hullámban egyre magasabb arányban fertőződnek meg a fiatalabb korosztályok.

Az oltást ellenzők fele ebből a fiatal korosztályból kerül ki, úgy, hogy a 40 év alattiak az összlakosság mindössze 38 százalékát teszik ki.

Ahogy az Ipsos írja: „Az elutasítás a 30 év alattiak körében a legmagasabb, 56 százalékos, velük szemben mindössze 32 százalékos csoport vállalja az oltást. Az 50 év felettiek körében éppen ellentétes az arány.”

Nemi különbség azonban nem figyelhető meg a tekintetben, hogy kik utasítják el inkább az oltást: mind a férfiak, mind a nők azonos arányban oltásellenesek.

Nem a tanárokat kell első helyen oltani a magyarok szerint

A járvány alatt sok szó esett arról, hogy az oktatási intézményekben a gyerekekkel találkozó dolgozókat előre kéne venni az oltási sorrendben – a kormány a harmadik hullám nyomán inkább be is záratta az iskolákat és az óvodákat április 7-ig. Ugyanakkor gyermekfelügyeletet továbbra is biztosítani kell, és a bölcsődei dolgozóknak továbbra is jelenléti foglalkozások keretében kell végezniük a munkájukat.

Mindazonáltal az Ipsos kutatásában megkérdezettek csupán 10 százaléka gondolta úgy, hogy a tanárokat, óvónőket és az oktatási intézményekben dolgozókat kellene első helyen beoltani a vírus ellen –

mind az idősek (14 százalék), mind az egészségügyi dolgozók (47 százalék) beelőzték e tekintetben a tanárokat.

AZ ÖN VÉLEMÉNYE SZERINT MELY TÁRSADALMI CSOPORTOT KELLENE ELSŐ HELYEN BEOLTANI A KORONAVÍRUS ELLENI VAKCINÁVAL?

Ez egyébként ellentétben áll az oltást korán megkezdő országok felméréseivel, például Nagy-Britanniával, ahol a tanárok és az óvodai dolgozók beoltását priorizálta a lakosság azt követően, hogy a járványhelyzetet közvetlenül kezelő egészségügyi személyzetet beoltották.

Külön érdekes az Ipsos szerint, hogy a fiatalok nagyon előzékenyek az idősekkel szemben, már ami az oltást illeti: „A 60-69 éves korosztály elsődleges oltását a legfiatalabbak kezdeményezik legnagyobb arányban (19 százalékot meghaladó érték), és hasonlóan előzékenyek a 30 év alattiak az oktatási intézmények dolgozóival, a közintézményi alkalmazottakkal és a szociális ellátásban dolgozókkal szemben is. A 60 év felettiek ugyanakkor az élelmiszerüzletek személyzetét az átlagosnál jóval előrébb hoznák a sorban.” Míg a 40 év alattiaknak mindössze csak 2 százaléka oltaná első helyen az élelmiszerüzleti személyzetet, addig a 60 év felettieknek már 5 százaléka.

A harmadik hullám ismét otthon maradásra késztet minket

A járványügyi védekezést szolgáló intézkedések és ajánlások betartása terén a harmadik hullám némi visszarendeződést hozott: februárra a másokkal való érintkezés olyan gyakorivá vált, mint a második hullám berobbanása előtt, 2020 szeptemberében. Mostanra azonban a harmadik hullám elbizonytalanította az egy hónapja még a nyitásra készülő magyar lakosságot:

a kézfogásokat, a rendezvényeket és a személyes kontaktusokat elkerülők aránya is növekedett

azt követően, hogy december-januártól egészen márciusig egyre lazábban kezelte a lakosság az ilyesfajta érintkezéseket.

AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK KÖZÜL MELYIK IGAZ ÖNRE?

Az Ipsos egyúttal az elmúlt egy év adataiból is levont néhány összegző következtetést: így például mostanra egyértelműen kijelenthető, hogy a maszkviselés tartósan és demográfiai jellemzőktől függetlenül megragadt a magyar társadalomban. Maszkot tavaly október óta stabilan visel a társadalom 90-95 százaléka.

Ugyanez nem mondható el a fokozott kézmosásról, amit inkább a nők követnek, habár a férfiak négyötöde is gyakrabban mos kezet, mint a pandémia előtt.

A személyes kontaktus és a kézfogás kerülése inkább az idősebb korosztály bevett védekezési szokásává vált: kiemelten a 60 év feletti korosztály zárkózott be és csökkentette a környezetével, illetve a családjával való kontaktusok számát az elmúlt egy évben. Ennek ellenére az összlakosságban a kontaktusok számának kerülése feleannyira jellemző, mint a járvány kitörésekor.

Hasonló visszarendeződés figyelhető meg hosszú távon a tömegközlekedési eszközök használatában is: addig, amíg a járvány első hónapjainak bizonytalanságában az emberek tömegesen elkerülték a közlekedés ezen formáját, addig mostanra 22 százalékponttal kevesebben teszik ezt, mint egy éve.

Jelenleg 5 lakosból átlagosan 2 engedheti meg magának, hogy elkerülje a tömegközlekedési eszközöket.

Az Ipsos szerint ez azzal magyarázható, hogy járvány első hónapjaiban tapasztalt, kezdeti félelem és bizonytalanság a tömegközlekedési eszközök járványidőszak alatti használatát illetően csökkent, és ezért részben önként, részben a munkavégzés miatti kényszerből visszatértek a járművekre az emberek.

Ez alól kivételt az idősek, nyugdíjasok valamint a magas keresetű, aktív munkavállalók jelentenek: „az előbbi a kisebb mobilitási igényeknek, az utóbbi a személygépkocsival való nagyobb arányú ellátottságnak” köszönhetően tudja nagy arányban elkerülni a tömegközlekedést.

Az Ipsos kutatási összefoglalója teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.

GRAFIKONOK: Az Ipsos kutatási jelentése

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek