+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. március 16. kedd, 13:39
Az Ipsos kutatása szerint a 40 év alattiak alig több, mint harmada oltatná csak be magát, ugyanakkor a harmadik hullám óvatosságra késztette a magyarokat a személyes kontaktusokat illetően.

Javában benne vagyunk Magyarországon a koronavírus-járvány harmadik hullámában, Orbán Viktor is arra számít, hogy az előttünk álló lesz „az egész járványidőszak legnehezebb hete”.

 

A harmadik hullám megtette a hatását a magyar fejekben is – ezt mutatta ki az Ipsos márciusi közvélemény-kutatása, ami szerint a lakosság most már több, mint fele vállalná a koronavírus elleni oltást.

 

A középkorúak váltak a leginkább oltáspártivá a harmadik hullámban

 

Az Ipsos szerint – ami egy éve, tavaly április óta készít havi rendszerességgel közvélemény-kutatásokat a járványhelyzettel kapcsolatban a magyar felnőtt lakosság fontosabb társadalmi-demográfiai jellemzőire (életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely, településtípus) reprezentatívan – ez leginkább abból adódik, hogy az oltással kapcsolatban bizonytalanok tábora csökkent, ráadásul minden korosztályban.

 

Az azonban, hogy a korábbi bizonytalanok automatikusan az oltást vállalók csoportjába álltak volna, közel sem igaz – a kutatás tanúsága szerint a februári adatokhoz képest a legjelentősebben

 

a 40-49 éves korosztályban lettek többen az oltáspártiak: 14 százalékponttal többen, összesen 53 százaléknyian vannak ebben a csoportban, mint februárban.

 

ÖN BEOLTATNÁ MAGÁT A HAZÁNKBAN JELENLEG ELÉRHETŐ KORONAVÍRUS ELLENI VAKCINÁVAL?

 

Ezzel ellentétben viszont a 40 év alatti lakosság körében 2 százalékponttal pont az oltást ellenzők aránya nőtt meg – annak ellenére is, hogy a harmadik hullámban egyre magasabb arányban fertőződnek meg a fiatalabb korosztályok.

 

Az oltást ellenzők fele ebből a fiatal korosztályból kerül ki, úgy, hogy a 40 év alattiak az összlakosság mindössze 38 százalékát teszik ki.

 

Ahogy az Ipsos írja: „Az elutasítás a 30 év alattiak körében a legmagasabb, 56 százalékos, velük szemben mindössze 32 százalékos csoport vállalja az oltást. Az 50 év felettiek körében éppen ellentétes az arány.”

 

Nemi különbség azonban nem figyelhető meg a tekintetben, hogy kik utasítják el inkább az oltást: mind a férfiak, mind a nők azonos arányban oltásellenesek.

 

Nem a tanárokat kell első helyen oltani a magyarok szerint

 

A járvány alatt sok szó esett arról, hogy az oktatási intézményekben a gyerekekkel találkozó dolgozókat előre kéne venni az oltási sorrendben – a kormány a harmadik hullám nyomán inkább be is záratta az iskolákat és az óvodákat április 7-ig. Ugyanakkor gyermekfelügyeletet továbbra is biztosítani kell, és a bölcsődei dolgozóknak továbbra is jelenléti foglalkozások keretében kell végezniük a munkájukat.

 

Mindazonáltal az Ipsos kutatásában megkérdezettek csupán 10 százaléka gondolta úgy, hogy a tanárokat, óvónőket és az oktatási intézményekben dolgozókat kellene első helyen beoltani a vírus ellen –

 

mind az idősek (14 százalék), mind az egészségügyi dolgozók (47 százalék) beelőzték e tekintetben a tanárokat.

 

AZ ÖN VÉLEMÉNYE SZERINT MELY TÁRSADALMI CSOPORTOT KELLENE ELSŐ HELYEN BEOLTANI A KORONAVÍRUS ELLENI VAKCINÁVAL?

 

Ez egyébként ellentétben áll az oltást korán megkezdő országok felméréseivel, például Nagy-Britanniával, ahol a tanárok és az óvodai dolgozók beoltását priorizálta a lakosság azt követően, hogy a járványhelyzetet közvetlenül kezelő egészségügyi személyzetet beoltották.

 

Külön érdekes az Ipsos szerint, hogy a fiatalok nagyon előzékenyek az idősekkel szemben, már ami az oltást illeti: „A 60-69 éves korosztály elsődleges oltását a legfiatalabbak kezdeményezik legnagyobb arányban (19 százalékot meghaladó érték), és hasonlóan előzékenyek a 30 év alattiak az oktatási intézmények dolgozóival, a közintézményi alkalmazottakkal és a szociális ellátásban dolgozókkal szemben is. A 60 év felettiek ugyanakkor az élelmiszerüzletek személyzetét az átlagosnál jóval előrébb hoznák a sorban.” Míg a 40 év alattiaknak mindössze csak 2 százaléka oltaná első helyen az élelmiszerüzleti személyzetet, addig a 60 év felettieknek már 5 százaléka.

 

A harmadik hullám ismét otthon maradásra késztet minket

 

A járványügyi védekezést szolgáló intézkedések és ajánlások betartása terén a harmadik hullám némi visszarendeződést hozott: februárra a másokkal való érintkezés olyan gyakorivá vált, mint a második hullám berobbanása előtt, 2020 szeptemberében. Mostanra azonban a harmadik hullám elbizonytalanította az egy hónapja még a nyitásra készülő magyar lakosságot:

 

a kézfogásokat, a rendezvényeket és a személyes kontaktusokat elkerülők aránya is növekedett

 

azt követően, hogy december-januártól egészen márciusig egyre lazábban kezelte a lakosság az ilyesfajta érintkezéseket.

 

AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK KÖZÜL MELYIK IGAZ ÖNRE?

 

Az Ipsos egyúttal az elmúlt egy év adataiból is levont néhány összegző következtetést: így például mostanra egyértelműen kijelenthető, hogy a maszkviselés tartósan és demográfiai jellemzőktől függetlenül megragadt a magyar társadalomban. Maszkot tavaly október óta stabilan visel a társadalom 90-95 százaléka.

 

Ugyanez nem mondható el a fokozott kézmosásról, amit inkább a nők követnek, habár a férfiak négyötöde is gyakrabban mos kezet, mint a pandémia előtt.

 

A személyes kontaktus és a kézfogás kerülése inkább az idősebb korosztály bevett védekezési szokásává vált: kiemelten a 60 év feletti korosztály zárkózott be és csökkentette a környezetével, illetve a családjával való kontaktusok számát az elmúlt egy évben. Ennek ellenére az összlakosságban a kontaktusok számának kerülése feleannyira jellemző, mint a járvány kitörésekor.

 

Hasonló visszarendeződés figyelhető meg hosszú távon a tömegközlekedési eszközök használatában is: addig, amíg a járvány első hónapjainak bizonytalanságában az emberek tömegesen elkerülték a közlekedés ezen formáját, addig mostanra 22 százalékponttal kevesebben teszik ezt, mint egy éve.

 

Jelenleg 5 lakosból átlagosan 2 engedheti meg magának, hogy elkerülje a tömegközlekedési eszközöket.

 

Az Ipsos szerint ez azzal magyarázható, hogy járvány első hónapjaiban tapasztalt, kezdeti félelem és bizonytalanság a tömegközlekedési eszközök járványidőszak alatti használatát illetően csökkent, és ezért részben önként, részben a munkavégzés miatti kényszerből visszatértek a járművekre az emberek.

 

Ez alól kivételt az idősek, nyugdíjasok valamint a magas keresetű, aktív munkavállalók jelentenek: „az előbbi a kisebb mobilitási igényeknek, az utóbbi a személygépkocsival való nagyobb arányú ellátottságnak” köszönhetően tudja nagy arányban elkerülni a tömegközlekedést.

 

Az Ipsos kutatási összefoglalója teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.

 

GRAFIKONOK: Az Ipsos kutatási jelentése

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás