Már nem reménykedünk a járvány gyors lezárásában, de jóval többet járunk társaságba

Szerző: Petróczi Rafael
2021.02.16. 10:16

Az Ipsos közvélemény-kutatása szerint már olyan gyakran találkozunk az ismerőseinkkel, mint a második hullámot megelőzően.

Már nem reménykedünk a járvány gyors lezárásában, de jóval többet járunk társaságba

„Február végéig félmillió kínai (pontosabban Sinopharm – a szerk.) vakcina érkezett volna Magyarországra, de most, február közepén 550 ezer vakcinát szállítanak” – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd hajnalban.

Így már összesen öt vakcinával fognak oltani Magyarországon: a Pfizer/BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca, az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm vakcinájával.

Vakcinák ide vagy oda, nem bízunk a járvány gyors lezárásában

Hiába azonban az egyre több és egyre szélesebb választékban rendelkezésre álló vakcina, a magyar felnőtt lakosság nem igazán bízik abban, hogy a vakcinák gyorsan meg fogják oldani a járványhelyzetet – ezt mutatja az Ipsos februári közvélemény-kutatása. Az Ipsos tavaly április óta készít havi rendszerességgel közvélemény-kutatásokat a járványhelyzettel kapcsolatban a magyar felnőtt lakosság fontosabb társadalmi-demográfiai jellemzőire (életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely, településtípus) reprezentatívan.

Amíg júliusban közel minden harmadik magyar (30 százalék) mondta azt, hogy a koronavírus elleni védőoltás megjelenésétől teszi függővé a régi szokásaihoz való visszatérést, addig

februárra az arányuk 7 százalékponttal visszaesett, és már csak a megkérdezettek 22 százaléka tette a vakcinák megjelenésétől függővé a járvány leküzdését.

„Nagy többség a kormány és/vagy a járványügyi hatóság bejelentése után tekintené lezártnak a járványt (25 százalék és 22 százalék), míg további 17 százalék a szigorító intézkedések feloldásával érezné megoldottnak a krízishelyzetet” – írja elemzésében az Ipsos.

MITŐL TESZI LEGINKÁBB FÜGGŐVÉ, HOGY ENYHÍTSEN A JÁRVÁNY ELLEN BEVEZETETT SZOKÁSAIN, VAGY VISSZATÉRJEN A RÉGI SZOKÁSAIHOZ?

Az Ipsos azt is megállapítja, hogy az idősebbeket nagyobb arányban nyugtatja meg a vakcinák hazai megjelenése, míg a fiatalabbak inkább a korlátozó intézkedések feloldásához kötik a járványhelyzet végét.

Az idősek és a diplomások oltatnák be magukat a leginkább

Ezt tükrözi az oltási hajlandóság is:

„a 60 év felettiek oltási hajlandósága közel duplája a legfiatalabb, 30 év alatti korosztályénak (63 százalék vs. 34 százalék)”.

ÖN BEOLTATNÁ MAGÁT A HAZÁNKBAN JELENLEG ELÉRHETŐ KORONAVÍRUS ELLENI VAKCINÁVAL?

Ugyanakkor az oltási hajlandóság nem csupán az életkorral, hanem az iskolázottsággal is szignifikáns összefüggést mutat: a diplomások a legidősebb korosztályhoz hasonló arányban (61 százalék) oltatnák be magukat a hazánkban elérhető vakcinák valamelyikével. Hasonló arányokat találni az átlagosan magasabban kvalifikált fővárosi lakosság körében: a budapestiek 66 százaléka adatná be magának valamely oltást.

Az Ipsos felmérése szerint a magyar lakosság oltási hajlandósága 47 százalékos, de ennek a csoportnak kevesebb, mint a fele, 45 százalékuk regisztrált a kormányzati portálon a vakcinára.

„A regisztrációs hajlandóság az életkor előrehaladtával szintén dinamikusan nő, a 60 év felettiek többsége már megtette szükséges lépéseket ahhoz, hogy minél előbb vakcinához jusson.”

A HIVATALOS WEBOLDALON TÖRTÉNT REGISZTRÁCIÓK ARÁNYA AZOK KÖZÖTT, AKIK VÁLLALNÁK AZ OLTÁST.

A képzettségnek itt is fontos szerepe van az Ipsos jelentése szerint: a magukat beoltatni hajlandó felsőfokú végzettséggel rendelkezők az átlagnál nagyobb arányban, 53 százalékban regisztráltak már a védőoltásra.

Lanyhult a fegyelem, egyre többet érintkezünk másokkal

Ami a védekezés módjait illeti, elég vegyes képet láthatunk. Továbbra is tartja magát a felnőtt lakosság körében a maszkviselés és a gyakori kézmosás: negyed éve mindkettőt az emberek több, mint 80 százaléka végzi a járvány elleni védekezés apropóján, demográfiai jellemzőktől függetlenül.

AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK KÖZÜL MELYIK IGAZ ÖNRE?

Amiben viszont egyértelműen lazult a fegyelem, az az embertársainkkal való találkozások mértéke: míg januárban még a rendezvényeken való részvételt a megkérdezettek több, mint 60 százaléka mondta le, a másokkal való személyes kontaktust közel 60 százalék kerülte, és az országon belüli utazásokat az emberek fele mondta le vagy halasztotta el, addig ez az arány mindegyik említett kategóriában 40 százalék körülre zuhant vissza.

Ilyesfajta értékeket legutoljára a második hullám berobbanása előtt, 2020 szeptemberében láthattunk.

„Az általános fegyelem lazulásának jele emellett a kézfogások növekvő gyakorisága is, amely a szeptemberi, azaz a vírus második hulláma előtti szintre állt vissza” – zárja jelentését az Ipsos.

Az Ipsos közvélemény-kutatásának összefoglalóját ide kattintva olvashatod el.

GRAFIKONOK: Az Ipsos kutatási jelentése

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek