A tudósokban bízunk leginkább, és Müller Cecíliától várjuk, hogy bejelentse a járvány végét

Szerző: Petróczi Rafael
2020.12.15. 12:30

Az Ipsos felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok lassacskán visszamerészkednek a tömegközlekedési eszközökre, kilőtt a maszkhasználók aránya, és a nők komolyabban veszik a védekezést, mint a férfiak.

A tudósokban bízunk leginkább, és Müller Cecíliától várjuk, hogy bejelentse a járvány végét

Az Ipsos április óta végez havonta közvélemény-kutatásokat arról, hogy a magyarok hogyan tekintenek a járványra, például kiket tartanak megbízható forrásnak a tájékozódásban, vagy milyen védekezési módokat tartanak fontosnak. A kedden nyilvánosságra hozott decemberi adatok alapján érdekes tendenciák mutatkoznak az elmúlt bő fél évben: a magyarok szerint közeleg a válság, a szakemberekben töretlen a bizalom, de nem az oltástól várjuk a megváltást.

Paráztat a média, de kevésbé, mint nyáron

A felmérések tanúsága szerint majdnem

a társadalom fele, 48 százaléka gondolja úgy jelenleg, hogy a média bizony eltúlozza a koronavírus-helyzet súlyosságát a tudósításaiban.

Azonban ez még így is kevesebb, mint júniusban, a járvány első hullámának lecsengése idején, amikor a felnőtt lakosság 54 százaléka gondolkodott így erről.

Érdekes módon tavasszal, amikor a média talán a leginkább hajlamos volt dramatizálni a helyzetet (gondoljunk csak bele az olyan címadásokba, minthogy ennyi meg annyi ember halt bele újra a fertőzésbe), akkor érzékelték az emberek legkevésbé, mindössze 33 százalékban, hogy a média aránytalanul felnagyítja a helyzet súlyosságát.

Inkább a szakemberekben bízunk

Ennek ellenére a média annyira nem örülhet, ugyanis a koronavírus által okozott válsághelyzetben sem igazán sikerült elnyernie az emberek bizalmát.

Az Ipsos adatsora szerint április óta töretlen a lakosság tudósokba, virológusokba, járványügyi szakemberekbe vetett bizalma: az emberek több, mint 60 százaléka azóta is őket tartja megbízható forrásnak, már ami a koronavírussal kapcsolatos információkat illeti.

Decemberben ez a bizalmi szint rekordot ért el: a felnőtt lakosság 69 százaléka tekinti a tudósokat megbízható járványügyi forrásnak.

MENNYIRE TEKINTI MEGBÍZHATÓ FORRÁSOKNAK AZ ALÁBBIAKAT A KORONVÍRUSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓKAT TEKINTVE?

Ennek fényében nem meglepő az sem, hogy a tudósokat nem sokkal követi a WHO, amiben decemberre már a felnőtt lakosság 60 százaléka bízik a járványügyi tájékoztatást illetően.

Egyúttal a WHO bizalmi görbéje írja le az alapvető tendenciát más hírforrások megbízhatósága esetében is: az első hullám és annak nyári lecsengése között inkább csökkent a helyi egészségügyi hatóságok, a kormányzati weboldalak, a kormány és az operatív törzs, valamint a televíziós hírek érzékelt megbízhatósága is. A második hullám alatt viszont egyre többen kezdenek el újra bízni ezekben a tartalomszolgáltatókban. Az azért mindenesetre érdekes, hogy

amíg a kormányba és az operatív törzs tájékoztatásába vetett bizalom meredeken kilőtt július óta, addig a kormányzati weboldalaké nem követte ezt a mozgást, sőt, enyhén még csökkent is a második hullám alatt.

A tartalomszolgáltatásra létrehozott médiumok közül az Ipsos csupán a televíziós híradásokat tünteti fel külön – abból a szempontból ez érthető, hogy a magyarok leginkább a televíziós tartalmakból szerzik be az információkat, és kétharmaduk legalább heti szinten tájékozódik a nagy kereskedelmi csatornák valamelyikének közéleti híreiből.

Szinte mindenki érzi: jön a válság

Az Ipsos mérései szerint a magyarok – nem meglepő módon – érzékelik a pandémia hatását: tízből kilenc ember egyetért azzal az állítással, hogy a járványnak tartós hatása lesz a pénzügyi piacokra és a világgazdaságra.

Sőt, a munkavállalók jelentős hányada saját bőrén is érzi a változásokat. Ahogy az Ipsos írja: „Megközelítőleg 420.000 fő tartósan otthoni munkavégzésre, távmunkára kényszerül az év utolsó hónapjában is. Az interjúalanyok bevallására alapozva

a munkavállalók 2 százalékára, mintegy százezer főre becsülhető az állásukat a Covid-19 járványnak köszönhetően elvesztők száma a 2020-as évben.”

 Így védekezünk mi: maszkot az embereknek!

Érdekes megnézni azt is, hogy a járványügyi védekezésben milyen változások álltak be április óta.

Nem meglepő módon – minden bizonnyal az e tekintetben bevezetett szigornak köszönhetően – a legnagyobb változást a maszkviselés terén produkálta a magyar társadalom:

míg áprilisban a felnőtt lakosság alig több, mint 40 százaléka viselt maszkot, addig ez decemberre elérte a 90 százalékot: azaz mára tíz emberből kilenc maszkot hord.

Hogy ezt pontosan hol teszi meg, csak az üzletekben, zárt térben, vagy a nyílt köztereken is, arra az Ipsos kutatása nem kérdezett rá.

AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK KÖZÜL MELYIK IGAZ ÖNRE?

Az viszont biztos, hogy ezzel a növekedési tendenciával a maszkhordás egyedi utat járt be a többi védekezési eszközhöz képest: az általános tendencia, hogy az első hullám és annak nyári lecsengése között inkább csökkent a máshogyan védekezők aránya, és ezeket a második hullám kitörése óta kezdték el újra nagyobb arányban gyakorolni az emberek.

Például amíg tavasszal súrolta a 90 százalékot a gyakrabban kezet mosók aránya, addig júliusra az arányuk 80 százalék alá süllyedt, és csupán augusztus-szeptemberben, valamint decemberben kúszott fel az arány újra 80 százalék fölé. Hasonló görbét ír le a kézfogást elkerülők aránya is.

Az Ipsos kiemeli , hogy a maszkviselés és a tömegközlekedés használata között erős összefüggés mutatkozik meg:

most, hogy az emberek az októberi mélypont óta egyre bátrabban használják a tömegközlekedési eszközöket, a nyári megtorpanás után elkezdett növekedni a maszkviselők aránya is

– azaz minden bizonnyal a buszokra, villamosokra, metrókra visszaszokó tömegek egyúttal elkezdtek maszkot is hordani. A másik oldalról – az Ipsos adatai szerint – a maszkhasználat a magasabb anyagi státuszú, és így vélhetően autóval járók körében a legalacsonyabb a decemberi adatok alapján: az ő körükben 86 százalékos a maszkhasználat.

Különbség azonban nem csupán az anyagi helyzet, hanem a nemek tekintetében is megfigyelhető: a nők általában jóval nagyobb arányban mosnak kezet gyakrabban, vagy kerülik a személyes kontaktusokat, mint a férfiak.

A LEGGYAKORIBB JÁRVÁNYÜGYI VÉDEKEZÉSI MÓDOK NEMEK SZERINT

Ha Müller Cecília azt mondja, akkor van vége a járványnak

Az Ipsos kitért arra is, hogy a magyarok kinek vagy minek a hatására térnének vissza régi szokásaikhoz, vagy legalábbis enyhítenének a most gyakorolt, járvány ellen bevezetett szokásaikon.

Az adatok alapján a legnagyobb bizodalmunk a járványügyi hatóságokban és Müller Cecília tisztifőorvosban van:

a lakosság 31 százaléka akkor térne vissza a régi szokásaihoz, és menne mondjuk újra emberek közé, vagy hagyná el a maszkviselést, ha ők bejelentenék a járvány végét.

Ez már csak azért is feltűnő, mert júniusban csak 20 százalék lett volna hajlandó a járványügyi hatóság vagy Müller hatására elfogadni, hogy vége a járványnak.

MITŐL TESZI LEGINKÁBB FÜGGŐVÉ, HOGY ENYHÍTSEN A JÁRVÁNY ELLEN BEVEZETETT SZOKÁSAIN, VAGY VISSZATÉRJEN A RÉGI SZOKÁSAIHOZ?

Ezzel párhuzamosan, még ha nem is ekkora mértékben, de növekedett a kormányra hallgatók aránya: míg júniusban a felnőtt lakosság 22 százaléka mondta azt, hogy visszatérne a koronavírus-járvány előtti szokásaihoz akkor, ha a kormány bejelenti a veszélyhelyzet végét, addig decemberben már a megkérdezettek 25 százaléka vélekedett ugyanígy.

Az elmúlt bő félév legnagyobb vesztese a mára már küszöbön lévő vakcina: míg júniusban az emberek 26 százaléka mondta azt, hogy akkor térne vissza a régi szokásaihoz, ha elérhető lesz a koronavírus elleni védőoltás, addig decemberre az arányuk 6 százalékponttal lecsökkent. Ahogy az Ipsos megjegyzi: „Az eredmények összhangban vannak a fokozatosan erősödő oltásellenes nézetekkel:

a magyarok nemzetközi összehasonlításban is szkeptikusnak számítanak a Covid-19 vírus elleni vakcina vélt hatékonyságát illetően.”

Beszédes az is, hogy a koronavírushoz hasonló légúti fertőzés, az influenza ellen még a 65 év feletti magyar lakosságnak is csupán a 24,1 százaléka oltatta be magát 2018-ban az Eurostat kimutatása szerint, ezzel az európai mezőny utolsó harmadában elhelyezkedve, és elmaradva a 41,4 százalékos uniós átoltottsági aránytól.

Az Ipsos a közvélemény-kutatásait egyébként ezer fő megkérdezésével végzi, a legfontosabb szociodemográfiai tulajdonságok tekintetében (mint az életkor, a nem vagy az iskolai végzettség) a magyar felnőtt lakosság egészére reprezentatív módon.

GRAFIKONOK, ÁBRÁK: Az Ipsos kutatási összefoglalója

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek