A tudósokat istenítjük, mégis a kormányra hallgattunk a járvány alatt

Szerző: Petróczi Rafael
2021.06.17. 12:34

Az Ipsos kutatása szerint a kormányzati kommunikáció volt a magyarokra nagy hatással akkor, amikor karácsonykor kerültük a szeretteinkkel való találkozást, és akkor is, amikor a legrosszabb járványügyi helyzetben nem tartottuk be a védekezési szabályokat.

A tudósokat istenítjük, mégis a kormányra hallgattunk a járvány alatt
A magyarok abszolút megvezethetőek voltak az elmúlt bő egy évben

– ez tűnik ki az Ipsos nemzetközi közvélemény-kutató cég friss elemzéséből.

Az Azonnalin is rendszeresen beszámoltunk az Ipsos kutatási eredményeiről, ami a járvány hazánkba történő, 2020 márciusi megérkezését követően havi szinten végzett felmérést arról, hogy a magyar lakosság hogyan vélekedik a pandémiához kapcsolódó kérdésekről.

Már tavaly nyáron is magunknak ellentmondóan védekeztünk

Az egyik jellemző tendencia gyakorlatilag végig az volt, hogy a magyar lakosság a független tudósokban, virológusokban, járványügyi szakemberekben és a WHO-ban bízik, ezen szereplők javaslatait tekinti a leghitelesebbnek, szemben a médiával és a kormányzati kommunikációval. 2020 nyarán szépen ki is domborodott, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatosan a kormányzati tájékoztatást és weboldalakat, valamint az országos Operatív Törzs tájékoztatóit egyre kevésbé tartották hitelesnek az emberek.

MENNYIRE TEKINTI MEGBÍZHATÓ FORRÁSOKNAK AZ ALÁBBIAKAT A KORONAVÍRUSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓKAT TEKINTVE?

Az Ipsos összegző, 2021 júniusi kutatása szerint:

„A járványkezelés során az egyedüli biztos információforrás az a WHO maradt a magyarok számára, amely fokozottan ösztönözte (többek között) az arcmaszkok viselését is a (tavaly) nyári időszakban. Ennek, valamint az operatív törzs kommunikációjának, és természetesen a maszkok javuló hazai elérhetőségének is köszönhetően ez a mutató látványos emelkedésbe kezdett Magyarországon. Annak ellenére is tartósan megmaradt a szájmaszkok viselése, mint fő védekezési szokásunk, hogy az általános fegyelem 2020 nyarára visszaesett.”

A MAGYAR FELNŐTT LAKOSSÁG VÉDEKEZÉSI MÓDJAI A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY ALATT.

Azaz a magyarok védekezése közel sem volt konzisztens:

miközben egyre nagyobb arányban hordtuk a maszkot, a másokkal való találkozást egyre kevésbé kerültük egészen 2020 őszig, a második hullám felívelő szakaszáig.

A kormány súgta a fülünkbe, hogy maradjunk otthon karácsonykor

Ekkortól már – bár a tudósokba és a WHO-ba vetett bizalom továbbra is magas maradt – a magyarok egyre inkább a kormányzati kommunikációnak megfelelően kezdtek el védekezni: ahogy a kormány egyre szigorúbb szabályozásokat hozott például a maszkviselésről vagy a kontaktusszámok csökkentéséről mondjuk a kijárási korlátozás révén, úgy kezdtünk el mi is egyre inkább fegyelmezettebbek lenni.

Csakhogy – mint az Ipsos írja –

„a lakosság reakciója csak 2-3 hónappal követte le a valós megbetegedési számokat, és a személyes védekezés nem akkor tetőzött, amikor az egészségügyileg indokolt volt,

hanem amikor a második hullám már gyakorlatilag lezajlott – de a kormányzat továbbra is óvatosságra intett”, azaz december-január magasságában.

A kormányzati kommunikáció volt részben hatással ránk a 2021 március-májusi harmadik hullám alatt is, amikor a második hullámot is bőven meghaladó statisztikák ellenére sem sikerült nemhogy megtartani a védekezés magas szintjét, de még enyhült is a fegyelem a védekezés minden területén.

AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK KÖZÜL MELYIK IGAZ ÖNRE?
Ekkorra már általános volt lakossági fáradság a hosszan tartó védekezés miatt, miközben kormányzati ígéretek sora is volt már február-márciusban a nyitásra, amit még egy erről szóló nemzeti konzultációval is megfejeltek.

A lakosság védekezési fegyelme jelenleg is lanyhul, amiben nagy szerepe van a javuló járványadatoknak, valamint a rendelkezésre álló oltásoknak.

A lakosság kétharmada szerint csak szeptemberben vagy később térhet vissza a járvány előtti élet

A kormányzati kommunikációs kampány hatása ez utóbbi esetben is kimutatható. Februártól kezdődően fokozatosan több, mint másfélszeresére emelkedett az oltást vállalók aránya, és csaknem felére esett vissza az oltáselleneseké: jelenleg a felnőtt lakosság 74 százaléka vállalja az oltást, és 21 százaléka ellenzi az oltás felvételét, a bizonytalanok aránya 5 százalék. Igaz, itt a kormány oltási kampánya egybeesett a tudományos mainstream állásponttal az oltás felvételét illetően.

ÖN BEOLTATNÁ MAGÁT A HAZÁNKBAN JELENLEG ELÉRHETŐ KORONAVÍRUS ELLENI VAKCINÁVAL?

Mostanra a legfőbb kérdés az lett a magyarok számára, hogy mikorra kaphatjuk vissza teljesen a járvány előtti életünket:

a lakosság körülbelül egyharmada ezt augusztusra várja, kétharmad viszont szkeptikusabb, és csak szeptemberre vagy későbbre teszi ezt.

A lakosság 16 százaléka szerint soha nem fognak teljesen megszűnni a járványügyi korlátozások.

AZ ÖN VÉLEMÉNYE SZERINT MIKOR ÉRHETNEK VÉGET MAGYARORSZÁGON A KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK, ÉS TÉRHET VISSZA MINDEN A KORÁBBI RENDBE?

Nem aggódtunk annyira a járvány miatt, mint mások

Érdekes nemzetközi összehasonlításban is megnézni, hogy hogyan reagáltak a magyarok a járványhelyzetre. Az Ipsos kutatása szerint globális szinten – ahogy az gyanítható volt – nagyon is beütött a koronavírus-válság az emberek fejében is: a 28 országot (Oroszországtól és Németországtól kezdve, Magyarországon és Törökországon át egészen Argentínáig, az Észak-afrikai Köztársaságig és Japánig) reprezentatívan felölelő kutatás szerint a koronavírus-járvány, ha változó intenzitással is, de az elmúlt egy évben végig vezető helyen volt az embereket aggasztó dolgok listáján, háttérbe szorítva a munkanélküliséget, a szegénységet, a korrupciót és a bűnözést.

A VILÁG ÖT LEGFŐBB AGGODALMA 2013 MÁJUSÁTÓL KEZDVE A VIZSGÁLT 28 ORSZÁG REPREZENTATÍV FELNŐTT LAKOSSÁGÁNAK BÁZISÁN.

Magyarország ebből a szempontból kakukktojás:

a járvány miatt csak egy rövidke pillanatig, 2020 áprilisban aggódtak a leginkább a magyarok az Ipsos adatai szerint, és annak már májusra jóval kisebb jelentőséget tulajdonítottak.

Habár a járvány magyarországi hullámait nagyjából lekövetve az emberek félelme a koronavírus miatt fokozatosan visszaerősödött, de egészen 2021 májusig egyszer sem aggódtunk emiatt jobban, mint az egészségügy állapota, a korrupció vagy a szegénység miatt.

A MAGYAR FELNŐTT LAKOSSÁG ÖT LEGFŐBB AGGODALMA 2013 MÁJUSÁTÓL KEZDVE.

Az Ipsos havi rendszerességű kutatásai egyébként korra, nemre, iskolai végzettségre, településtípusra és lakóhely szerinti régióra reprezentálják a felnőtt magyar lakosságot – a júniusi kutatás elemzése itt olvasható.

ÁBRÁK: Az Ipsos kutatása

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek