+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. március 10. szerda, 19:43
Kommunista szalámitaktika, EU-s pénzekből fizetett propaganda, baloldali véleményterror. Többek között ezekkel a jelzőkkel írták le a magyar EP-képviselők a magyar média helyzetét az Európai Parlamentben. A vitán szóba került a lengyel és a szlovén helyzet is, ahol több EP-képviselő szerint is az orbáni taktikával akarják elhallgattatni a független médiumokat.

Ismét vitát tartottak a magyar és a lengyel médiaszabadságról az Európai Parlamentben, de ezúttal a szlovén helyzet is szóba került, mivel Janez Janša kormányfő és a szlovén kormány az utóbbi időben retorikájában egyre többet támadja az újságírókat.

 

Az Európai Parlamentben az elmúlt években többször megismételt érveket ütköztették a képviselők: míg a Fidesz szerint az Európai Unió bosszúhadjáratot folytat a magyar kormány ellen, addig az ellenzéki EP-képviselők szerint az Orbán-kormány mindent megtesz azért, hogy elhallgattassák a velük egyet nem értőket. Újdonságot a témában csak Gyöngyösi mondott:

 

a Jobbik EP-képviselője felvetette, hogy EU-s pénzből kellene felépíteni egy uniós közmédiát.

 

A vita az Európai Tanács és az Európai Bizottság nyilatkozataival kezdték. Ana Paula Zacarias, a Tanács soros elnökségét ellátó Portugália Európa-ügyi államtitkára nyitóbeszédében a független és plurális média fontosságáról beszélt, és az információhoz való hozzáférésről, ami szerinte alapvető emberi jognak számít.

 

Zacarias a vita után záróbeszédében kitért a magyar, illetve a lengyel kormány ellen indított 7-es cikkes eljárásra is. A portugál politikus – a korábbi soros elnökséget vezetőkhöz hasonlóan – elmondta, hogy fontosnak tartják az eljárást, folytatni fogják a párbeszédet az érintett tagállamokkal, és

 

májusban vitát rendeznek az Európai Tanácsban az két tagállam ellen indított 7-es cikkely eljárásról,

 

ami jelenleg még mindig az eljárás legelső fázisában van a három szakaszból mindkét ország tekintetében. Zacarias arról nem beszélt, hogy a tagállami minisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsában fognak-e majd szavazni a két eljárásról.

 

Věra Jourová, jogállamiságért felelő cseh biztos is elmondta, hogy a 7-es cikkelyes eljárásokkal foglalkozni kell, és reményét fejezte ki, hogy „nemsokára” visszatérhetnek erre az ügyre. Ezenkívül Jourová elmondta, hogy a Bizottság támogatja, hogy az eljárás folytatódjon, de ennél többet ő sem mondott az ügyekről.

 

Jourová arra is kitért, hogy az éves jogállamisági jelentések idén júliusban várhatóak, és a médiaszabadságra sokkal nagyobb figyelem hárul, mint az előzőben. Ugyanakkor

 

elmondta, hogy a médiaszabadság védelmében a Bizottság elég limitáltan tud küzdeni, ezért azt szeretnék, hogy többek között az Európai Parlament adjon több eszközt a kezükbe

 

– hogy pontosan milyen eszközöket, arra már nem tért ki.

 

Jourová azt is elmondta, hogy a Bizottságtól idén több törvényjavaslat is várható: egyrészt megfogalmaznak majd egy ajánlást, hogy a tagállamok miként tudnák jobban védeni az újságírókat, emellett pedig elindítják egy új irányelv kidolgozását, hogy a stratégiai perek lehetőségét csökkentik (SLAPP lawsuit) – ezek azok a perek, amikor valaki annak ellenére perel be egy médiumot, hogy tudja, hogy a bíróság nem neki fog igazat adni, de ezzel is nyomást helyez a beperelt félre, hiszen időt, pénzt és energiát kell szánnia a perekre így is. Jourováék azt is szeretnék elérni, hogy átláthatóbb legyen a médiumok tulajdonosi háttere, és az is, hogy ki fizet a politikai hirdetésekért a médiában.

 

Jourová emellett elmondta, hogy sajnos az egész világon egyre rosszabb helyzetben van a médiaszabadság, majd rátért Magyarországra, ami kapcsán a Klubrádió ügyét hozta fel, Lengyelországra, ahol a független médiumok tiltakozását egy új lengyel adónem ellen, illetve Szlovéniára, ahol a közmédiának a költségvetését visszatartja a Janša-kormány, miközben az újságírókat támadják.

 

A magyar EP-képviselők uniós megoldásokat javasolnak a magyar médiahelyzet kezelésére

 

A vitán résztvevő EP-képviselők egy része kizárólag a magyar médiahelyzettel foglalkozott.

 

A függetlenek közt ülő Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője angolnyelvű felszólalásában azt mondta, hogy az Orbán-kormány a kommunista szalámitaktikát követve centralizálja a médiát és nyírja ki a szabadpiacot. Szerinte ezt már nem lehet tagállami szinten megoldani, ezért uniós szinten kell fellépni.

 

Gyöngyösi egy közös, EU-s műsorszolgáltató felállítását javasolta, így szerinte az uniós pénzekből egy minőségi, objektív információkat közlő szereplő jelenne meg a piacon,

 

ami még képes lehet az európai identitást is erősíteni.

 

Ramona Strugariu, a Renew Europe frakciójában helyet foglaló, román centrista-jobbközép USR PLUS EP-képviselője támadta meg legerősebben Orbán Viktort: Strugariu szerint

 

Orbán az elmúlt évtizedben foglyul ejtette az államot és a médiát, aminek a módszerét Lengyelországba, illetve az elmúlt időszakban Szlovéniába is exportálják.

 

Donáth Anna, a liberális Renew Europe frakcióban ülő Momentum EP-képviselője megismételte a már többször elhangzott érveket, miszerint a magyar kormány közpénzből finanszírozza a fideszes lapokat, a közmédiát propagandává silányította, majd a közösségi média kapcsán elmondta, hogy a Fidesz a „nyilvánosság egyetlen szelepére” rátette a markát, majd bírálta az EU-t, hogy ez ellen nem tett semmit. Gyöngyösihez hasonlóan ő is egy európai megoldást javasolt, azonban ő a közösségi média szabályozása kapcsán szeretné ezt elérni.

 

„Védjük meg a közösségi médiát a cenzúrázni akaró autokrata vezetőktől” – zárta beszédét Donáth.

 

Molnár Csaba, a szocialista frakcióban helyetfoglaló DK-s képviselő szerint a Fidesz „a független magyar sajtó krémjét, kevés kivételtől eltekintve” már kinyírta Magyarországon, illetve „a magyar közmédia lassan az észak-koreai állami médiával indíthatna közös gyakornoki programot”. Beszédének végén ígéretet tett arra, hogy el fogják űzni a Fideszt a hatalomból.

 

Hidvéghi Balázs azonban egyáltalán nem így látja a magyar médiahelyzetet. A Fidesz korábbi kommunikációs igazgatója szerint „a baloldal ismételt hazugságairól” van szó, és az Európai Unióban „a karakteres jobboldali kormányoknak” akarnak nekik menni. A már függetlenek között ülő fideszes EP-képviselő egy mondvacsinált politikai vitának nevezte a Klubrádió frekvenciaelvesztéséről szóló ügyet, mivel szerinte a Médiahatóság teljesen törvényesen járt el, a Klubrádió volt az, aki nem tartotta be a törvényeket.

 

Ezenkívül felhívta a figyelmet, hogy Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere a napokban „megtámadta a Heti Tv-t” , mert az a politikai céljait nem akarta kiszolgálni, és szerinte ez a valódi politikai támogatás, és ezzel kellene inkább foglalkozni – véli Hidvéghi.

 

A lengyel helyzet mellett a Szlovénia miatt is aggódnak a képviselők

 

A magyar médiahelyzet mellett a lengyel és a szlovén médiapiac állapota is szóba került. Lengyelország kapcsán azt az új lengyel törvénytervezetet kritizálták, ami egy új adónemet vetne ki a lengyel médiapiacra: a kiadóknak 2 és 15 százalék közötti adót kellene fizetniük a reklámbevételeik után, a kiadócégek méretének függvényében.

 

A független lengyel médiumok a törvényjavaslat ellen úgy tűntettek, hogy február 10-én sötétbe borultak 24 órára, hogy ezzel mutassák meg, milyen lenne a világ független média nélkül. Az EP-vitán a törvényjavaslatot többen is kritizálták, mivel szerintük annak egyértelmű célja, hogy elhallgathassa a független hangokat, miközben a lengyel közmédia szerintük szintén propagandát sugároz. (A lengyel médiatörvény-javaslatról és a médiumok tüntetéséről bővebben itt írtunk.)

 

Beata Szydło, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) miniszterelnöke volt 2015 és 2017 között, jelenlegi EP-képviselője a kritikákat azzal próbálta cáfolni, hogy a kritizált törvényjavaslat még csak javaslat, a lengyel kormány pedig tiszteletben tartja a médiaszabadságot, hiszen az alkotmány is erre kötelezi őket.

 

Szydło szerint a javaslatot egy 2018-as EU javaslat alapján dolgozták ki, hogy a közösségi médiákat megadóztassák, mivel azok nem fizetnek adót Lengyelországban.

 

Szydło az egész vitát fakenews-nak nevezte, és szerinte az egész dezinformációk alapján zajlik.

 

Leszek Miller, a német SDP képviselője szerint a törvényjavaslat célja a reklámbevételek megtámadása, amivel végsősoron a független médiumokat támadják. Szerinte Kaczynskiék a független médiumokat a „szuverenitás ellenségének” tartják, ezzel pedig a nagyobbik lengyel kormánypárt egyértelműen elárulja az EU értékeit.

 

Szlovénia egy Politico-írás, és az arra adott kormányfői válasz miatt került az Európai Parlament középpontjába. Február 16-án jelent meg ugyanis egy cikk, amiben feltárták, hogy Janšáék miként támadják a szabad médiát és az újságírókat.

 

Több képviselő is aggasztónak találta, hogy Janšáék visszatartják a közmédia költségvetését, mert az nem akar propagandacsatorna lenni, illetve, hogy Szlovéniában verbálisan támadják az újságírókat.

 

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia EP-képviselője szerint Szlovákiában is hasonló volt a helyzet Ján Kuciak meggyilkolása előtt.

 

Emellett azt is kiemelte, hogy a szabad média elleni harc csak a kezdet a jogállamiság leépítésében, ezért felszólította az Európai Bizottságot, hogy lépjen a szlovén, illetve a magyar helyzetet illetően.

 

A zöld Sophia In’t Veld, a holland 66-os Demokraták EP-képviselője is hasonlóan látja: szerinte a szavaknak ereje van, és azoknak következményei lehetnek, példaként pedig Szlovákiát és Máltát említette, ahol az elmúlt években megöltek egy-egy újságírót. Szerinte ha a médiát ellenségnek nevezik, az egy „felhatalmazás a megölésükre”, és szerinte Szlovénia is azon az úton jár, mint anno Szlovákia. De a képviselő a vitában beszélt Lengyelországról és Magyarországról is:

 

In’t Veld szerint Lengyelország és Magyarország már egyáltalán nem számít szabad, teljes demokráciának,

 

ezért arra kérte a Bizottságot, hogy lépjenek fel komolyabban ezekkel az ügyekkel kapcsolatosan.

 

Franc Bogovič, a szlovén Janša-párt, az SDS képviselője szerint a mostani viták hazugságon alapulnak, mivel szerintük a szlovén média 80 százaléka baloldali szereplők kezében van, és szerinte a mostani vita is nehezíteni fogja, hogy Szlovénia majd Portugáliától átvegye a soros elnökséget 2021. július 1-től.

 

Több oldalról is kritizálják a Bizottság munkáját

 

Az Európai Bizottság munkájával a felszólalók nagy része nem volt elégedett: sokuk kevesli azt, amit a médiaszabadságért tesz a Bizottság, Tineke Strik, a holland Baloldali Zöldek EP-képviselője szerint az Európai Bizottságnak már így is elegendő eszköz áll a rendelkezésre, és valódi cselekvésre szólította fel a jogállamiságért felelős biztost, Jourovát.

 

Strik szerint nem elegendő, hogy a Bizottság csak aggódását fejezi ki a különböző közleményeivel és nyilatkozataival, hanem valódi cselekvés kellene.

 

Példaként a jogállamisági mechanizmust említette, de szerinte a Bizottságnak lehetősége lenne támogatást is nyújtani a független médiának. „Legyen kreatív (...), és legyen az uniós egyezmények valódi védője a Bizottság” – zárta felszólalását a holland képviselő.

 

Sven Simon, a német CDU EP-képviselője szerint sincs sok értelme a vitának, mivel szerinte nem egy parlamenti vitán lehet megvédeni a sajtószabadságot, hanem például a jogállami mechanizmuson keresztül, illetve kifejezte, hogy

 

azt szeretné, ha az Európai Unió Bíróságához is fordulhatnának az üldözött újságírók.

 

A CDU-s politikus emellett a hetes cikkely fontosságáról beszélt, és felszólította a Tanácsot és a Bizottságot is, hogy folytassák a már megkezdett eljárásokat.

 

Voltak azonban olyanok is, akik a Bizottságot nem azért kritizálták, mert szerintük nem tesznek eleget, hanem pont ellenkezőleg: túlzottan beavatkoznak a tagállam ügyeibe. Ezek a hangok viszont kizárólag a szélsőjobboldali, lepenista és salvinista ID, illetve a PiS-vezette euroszkeptikus, konzervatív ECR frakcióból jöttek.

 

Raffaele Fitto, az Olaszország Fivérei nevű szélsőjobboldali párt szerint szürreális, hogy minden évben lefolytatják ezeket a vitákat, mivel szerinte itt lényegében a semmiről beszélnek. Szerinte a lengyel törvényjavaslat a médiumok megadóztatásáról teljesen jogszerű, és más tagállamokban is léteznek hasonló adónemek, ellenben őket „mégse zaklatják.” Szerinte az Európai Bizottság minden ok nélkül kritizálja Budapestet és Varsót, hiszen a magyar és a lengyel kormányt is fair és tiszta választáson szavazták meg az emberek, és szerinte az EU-nak a célja, hogy megossza a tagállamokat, ahelyett, hogy „az EU történetének legrosszabb krízisével” foglalkozna – utalva a koronavírusra.

 

Nicolas Bay, a lepenista francia EP-képviselő szerint a vita értelmetlen, mert Magyarország esetében például a Klubrádió törvényt sértett. Bay szerint valójában az egész vita és az eljárás nem a médiaszabadságról szól, hanem azon országok kormányai ellen, ahol nem a brüsszeli narratívát támogatják, azaz nem akarnak globalista propagandát. Bay ezenkívül felhívta a figyelmet arra is, hogy miközben jogállamisági kérdésekről vitatkoznak a Parlamentben, Angela Merkel a német hatóságokkal a szélsőjobboldali AfD-t figyelteti meg. „Hogyan fogjuk megvédeni az európai embereket, ha egy tagállamban hagyjuk, hogy megfigyeljék őket?” – tette fel a kérdést a szélsőjobboldali francia politikus.

 

NYITÓKÉP: Hidvéghi Balázs, Gyöngyösi Márton, Donáth Anna és Molnár Csaba, magyarországi EP-képviselők. FOTÓK: Allain Rolland, Jan Van De Vel / European Parliament 2021 ©

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás