EP-vita a médiaszabadságról: Orbán módszereit exportálják Lengyelországba és Szlovéniába is

2021.03.10. 19:43

Kommunista szalámitaktika, EU-s pénzekből fizetett propaganda, baloldali véleményterror. Többek között ezekkel a jelzőkkel írták le a magyar EP-képviselők a magyar média helyzetét az Európai Parlamentben. A vitán szóba került a lengyel és a szlovén helyzet is, ahol több EP-képviselő szerint is az orbáni taktikával akarják elhallgattatni a független médiumokat.

EP-vita a médiaszabadságról: Orbán módszereit exportálják Lengyelországba és Szlovéniába is

Ismét vitát tartottak a magyar és a lengyel médiaszabadságról az Európai Parlamentben, de ezúttal a szlovén helyzet is szóba került, mivel Janez Janša kormányfő és a szlovén kormány az utóbbi időben retorikájában egyre többet támadja az újságírókat.

Az Európai Parlamentben az elmúlt években többször megismételt érveket ütköztették a képviselők: míg a Fidesz szerint az Európai Unió bosszúhadjáratot folytat a magyar kormány ellen, addig az ellenzéki EP-képviselők szerint az Orbán-kormány mindent megtesz azért, hogy elhallgattassák a velük egyet nem értőket. Újdonságot a témában csak Gyöngyösi mondott:

a Jobbik EP-képviselője felvetette, hogy EU-s pénzből kellene felépíteni egy uniós közmédiát.

A vita az Európai Tanács és az Európai Bizottság nyilatkozataival kezdték. Ana Paula Zacarias, a Tanács soros elnökségét ellátó Portugália Európa-ügyi államtitkára nyitóbeszédében a független és plurális média fontosságáról beszélt, és az információhoz való hozzáférésről, ami szerinte alapvető emberi jognak számít.

Zacarias a vita után záróbeszédében kitért a magyar, illetve a lengyel kormány ellen indított 7-es cikkes eljárásra is. A portugál politikus – a korábbi soros elnökséget vezetőkhöz hasonlóan – elmondta, hogy fontosnak tartják az eljárást, folytatni fogják a párbeszédet az érintett tagállamokkal, és

májusban vitát rendeznek az Európai Tanácsban az két tagállam ellen indított 7-es cikkely eljárásról,

ami jelenleg még mindig az eljárás legelső fázisában van a három szakaszból mindkét ország tekintetében. Zacarias arról nem beszélt, hogy a tagállami minisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsában fognak-e majd szavazni a két eljárásról.

Věra Jourová, jogállamiságért felelő cseh biztos is elmondta, hogy a 7-es cikkelyes eljárásokkal foglalkozni kell, és reményét fejezte ki, hogy „nemsokára” visszatérhetnek erre az ügyre. Ezenkívül Jourová elmondta, hogy a Bizottság támogatja, hogy az eljárás folytatódjon, de ennél többet ő sem mondott az ügyekről.

Jourová arra is kitért, hogy az éves jogállamisági jelentések idén júliusban várhatóak, és a médiaszabadságra sokkal nagyobb figyelem hárul, mint az előzőben. Ugyanakkor

elmondta, hogy a médiaszabadság védelmében a Bizottság elég limitáltan tud küzdeni, ezért azt szeretnék, hogy többek között az Európai Parlament adjon több eszközt a kezükbe

– hogy pontosan milyen eszközöket, arra már nem tért ki.

Jourová azt is elmondta, hogy a Bizottságtól idén több törvényjavaslat is várható: egyrészt megfogalmaznak majd egy ajánlást, hogy a tagállamok miként tudnák jobban védeni az újságírókat, emellett pedig elindítják egy új irányelv kidolgozását, hogy a stratégiai perek lehetőségét csökkentik (SLAPP lawsuit) – ezek azok a perek, amikor valaki annak ellenére perel be egy médiumot, hogy tudja, hogy a bíróság nem neki fog igazat adni, de ezzel is nyomást helyez a beperelt félre, hiszen időt, pénzt és energiát kell szánnia a perekre így is. Jourováék azt is szeretnék elérni, hogy átláthatóbb legyen a médiumok tulajdonosi háttere, és az is, hogy ki fizet a politikai hirdetésekért a médiában.

Jourová emellett elmondta, hogy sajnos az egész világon egyre rosszabb helyzetben van a médiaszabadság, majd rátért Magyarországra, ami kapcsán a Klubrádió ügyét hozta fel, Lengyelországra, ahol a független médiumok tiltakozását egy új lengyel adónem ellen, illetve Szlovéniára, ahol a közmédiának a költségvetését visszatartja a Janša-kormány, miközben az újságírókat támadják.

A magyar EP-képviselők uniós megoldásokat javasolnak a magyar médiahelyzet kezelésére

A vitán résztvevő EP-képviselők egy része kizárólag a magyar médiahelyzettel foglalkozott.

A függetlenek közt ülő Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője angolnyelvű felszólalásában azt mondta, hogy az Orbán-kormány a kommunista szalámitaktikát követve centralizálja a médiát és nyírja ki a szabadpiacot. Szerinte ezt már nem lehet tagállami szinten megoldani, ezért uniós szinten kell fellépni.

Gyöngyösi egy közös, EU-s műsorszolgáltató felállítását javasolta, így szerinte az uniós pénzekből egy minőségi, objektív információkat közlő szereplő jelenne meg a piacon,

ami még képes lehet az európai identitást is erősíteni.

Ramona Strugariu, a Renew Europe frakciójában helyet foglaló, román centrista-jobbközép USR PLUS EP-képviselője támadta meg legerősebben Orbán Viktort: Strugariu szerint

Orbán az elmúlt évtizedben foglyul ejtette az államot és a médiát, aminek a módszerét Lengyelországba, illetve az elmúlt időszakban Szlovéniába is exportálják.

Donáth Anna, a liberális Renew Europe frakcióban ülő Momentum EP-képviselője megismételte a már többször elhangzott érveket, miszerint a magyar kormány közpénzből finanszírozza a fideszes lapokat, a közmédiát propagandává silányította, majd a közösségi média kapcsán elmondta, hogy a Fidesz a „nyilvánosság egyetlen szelepére” rátette a markát, majd bírálta az EU-t, hogy ez ellen nem tett semmit. Gyöngyösihez hasonlóan ő is egy európai megoldást javasolt, azonban ő a közösségi média szabályozása kapcsán szeretné ezt elérni.

„Védjük meg a közösségi médiát a cenzúrázni akaró autokrata vezetőktől” – zárta beszédét Donáth.

Molnár Csaba, a szocialista frakcióban helyetfoglaló DK-s képviselő szerint a Fidesz „a független magyar sajtó krémjét, kevés kivételtől eltekintve” már kinyírta Magyarországon, illetve „a magyar közmédia lassan az észak-koreai állami médiával indíthatna közös gyakornoki programot”. Beszédének végén ígéretet tett arra, hogy el fogják űzni a Fideszt a hatalomból.

Hidvéghi Balázs azonban egyáltalán nem így látja a magyar médiahelyzetet. A Fidesz korábbi kommunikációs igazgatója szerint „a baloldal ismételt hazugságairól” van szó, és az Európai Unióban „a karakteres jobboldali kormányoknak” akarnak nekik menni. A már függetlenek között ülő fideszes EP-képviselő egy mondvacsinált politikai vitának nevezte a Klubrádió frekvenciaelvesztéséről szóló ügyet, mivel szerinte a Médiahatóság teljesen törvényesen járt el, a Klubrádió volt az, aki nem tartotta be a törvényeket.

Ezenkívül felhívta a figyelmet, hogy Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere a napokban „megtámadta a Heti Tv-t” , mert az a politikai céljait nem akarta kiszolgálni, és szerinte ez a valódi politikai támogatás, és ezzel kellene inkább foglalkozni – véli Hidvéghi.

A lengyel helyzet mellett a Szlovénia miatt is aggódnak a képviselők

A magyar médiahelyzet mellett a lengyel és a szlovén médiapiac állapota is szóba került. Lengyelország kapcsán azt az új lengyel törvénytervezetet kritizálták, ami egy új adónemet vetne ki a lengyel médiapiacra: a kiadóknak 2 és 15 százalék közötti adót kellene fizetniük a reklámbevételeik után, a kiadócégek méretének függvényében.

A független lengyel médiumok a törvényjavaslat ellen úgy tűntettek, hogy február 10-én sötétbe borultak 24 órára, hogy ezzel mutassák meg, milyen lenne a világ független média nélkül. Az EP-vitán a törvényjavaslatot többen is kritizálták, mivel szerintük annak egyértelmű célja, hogy elhallgathassa a független hangokat, miközben a lengyel közmédia szerintük szintén propagandát sugároz. (A lengyel médiatörvény-javaslatról és a médiumok tüntetéséről bővebben itt írtunk.)

Beata Szydło, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) miniszterelnöke volt 2015 és 2017 között, jelenlegi EP-képviselője a kritikákat azzal próbálta cáfolni, hogy a kritizált törvényjavaslat még csak javaslat, a lengyel kormány pedig tiszteletben tartja a médiaszabadságot, hiszen az alkotmány is erre kötelezi őket.

Szydło szerint a javaslatot egy 2018-as EU javaslat alapján dolgozták ki, hogy a közösségi médiákat megadóztassák, mivel azok nem fizetnek adót Lengyelországban.

Szydło az egész vitát fakenews-nak nevezte, és szerinte az egész dezinformációk alapján zajlik.

Leszek Miller, a német SDP képviselője szerint a törvényjavaslat célja a reklámbevételek megtámadása, amivel végsősoron a független médiumokat támadják. Szerinte Kaczynskiék a független médiumokat a „szuverenitás ellenségének” tartják, ezzel pedig a nagyobbik lengyel kormánypárt egyértelműen elárulja az EU értékeit.

Szlovénia egy Politico-írás, és az arra adott kormányfői válasz miatt került az Európai Parlament középpontjába. Február 16-án jelent meg ugyanis egy cikk, amiben feltárták, hogy Janšáék miként támadják a szabad médiát és az újságírókat.

Több képviselő is aggasztónak találta, hogy Janšáék visszatartják a közmédia költségvetését, mert az nem akar propagandacsatorna lenni, illetve, hogy Szlovéniában verbálisan támadják az újságírókat.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia EP-képviselője szerint Szlovákiában is hasonló volt a helyzet Ján Kuciak meggyilkolása előtt.

Emellett azt is kiemelte, hogy a szabad média elleni harc csak a kezdet a jogállamiság leépítésében, ezért felszólította az Európai Bizottságot, hogy lépjen a szlovén, illetve a magyar helyzetet illetően.

A zöld Sophia In’t Veld, a holland 66-os Demokraták EP-képviselője is hasonlóan látja: szerinte a szavaknak ereje van, és azoknak következményei lehetnek, példaként pedig Szlovákiát és Máltát említette, ahol az elmúlt években megöltek egy-egy újságírót. Szerinte ha a médiát ellenségnek nevezik, az egy „felhatalmazás a megölésükre”, és szerinte Szlovénia is azon az úton jár, mint anno Szlovákia. De a képviselő a vitában beszélt Lengyelországról és Magyarországról is:

In’t Veld szerint Lengyelország és Magyarország már egyáltalán nem számít szabad, teljes demokráciának,

ezért arra kérte a Bizottságot, hogy lépjenek fel komolyabban ezekkel az ügyekkel kapcsolatosan.

Franc Bogovič, a szlovén Janša-párt, az SDS képviselője szerint a mostani viták hazugságon alapulnak, mivel szerintük a szlovén média 80 százaléka baloldali szereplők kezében van, és szerinte a mostani vita is nehezíteni fogja, hogy Szlovénia majd Portugáliától átvegye a soros elnökséget 2021. július 1-től.

Több oldalról is kritizálják a Bizottság munkáját

Az Európai Bizottság munkájával a felszólalók nagy része nem volt elégedett: sokuk kevesli azt, amit a médiaszabadságért tesz a Bizottság, Tineke Strik, a holland Baloldali Zöldek EP-képviselője szerint az Európai Bizottságnak már így is elegendő eszköz áll a rendelkezésre, és valódi cselekvésre szólította fel a jogállamiságért felelős biztost, Jourovát.

Strik szerint nem elegendő, hogy a Bizottság csak aggódását fejezi ki a különböző közleményeivel és nyilatkozataival, hanem valódi cselekvés kellene.

Példaként a jogállamisági mechanizmust említette, de szerinte a Bizottságnak lehetősége lenne támogatást is nyújtani a független médiának. „Legyen kreatív (...), és legyen az uniós egyezmények valódi védője a Bizottság” – zárta felszólalását a holland képviselő.

Sven Simon, a német CDU EP-képviselője szerint sincs sok értelme a vitának, mivel szerinte nem egy parlamenti vitán lehet megvédeni a sajtószabadságot, hanem például a jogállami mechanizmuson keresztül, illetve kifejezte, hogy

azt szeretné, ha az Európai Unió Bíróságához is fordulhatnának az üldözött újságírók.

A CDU-s politikus emellett a hetes cikkely fontosságáról beszélt, és felszólította a Tanácsot és a Bizottságot is, hogy folytassák a már megkezdett eljárásokat.

Voltak azonban olyanok is, akik a Bizottságot nem azért kritizálták, mert szerintük nem tesznek eleget, hanem pont ellenkezőleg: túlzottan beavatkoznak a tagállam ügyeibe. Ezek a hangok viszont kizárólag a szélsőjobboldali, lepenista és salvinista ID, illetve a PiS-vezette euroszkeptikus, konzervatív ECR frakcióból jöttek.

Raffaele Fitto, az Olaszország Fivérei nevű szélsőjobboldali párt szerint szürreális, hogy minden évben lefolytatják ezeket a vitákat, mivel szerinte itt lényegében a semmiről beszélnek. Szerinte a lengyel törvényjavaslat a médiumok megadóztatásáról teljesen jogszerű, és más tagállamokban is léteznek hasonló adónemek, ellenben őket „mégse zaklatják.” Szerinte az Európai Bizottság minden ok nélkül kritizálja Budapestet és Varsót, hiszen a magyar és a lengyel kormányt is fair és tiszta választáson szavazták meg az emberek, és szerinte az EU-nak a célja, hogy megossza a tagállamokat, ahelyett, hogy „az EU történetének legrosszabb krízisével” foglalkozna – utalva a koronavírusra.

Nicolas Bay, a lepenista francia EP-képviselő szerint a vita értelmetlen, mert Magyarország esetében például a Klubrádió törvényt sértett. Bay szerint valójában az egész vita és az eljárás nem a médiaszabadságról szól, hanem azon országok kormányai ellen, ahol nem a brüsszeli narratívát támogatják, azaz nem akarnak globalista propagandát. Bay ezenkívül felhívta a figyelmet arra is, hogy miközben jogállamisági kérdésekről vitatkoznak a Parlamentben, Angela Merkel a német hatóságokkal a szélsőjobboldali AfD-t figyelteti meg. „Hogyan fogjuk megvédeni az európai embereket, ha egy tagállamban hagyjuk, hogy megfigyeljék őket?” – tette fel a kérdést a szélsőjobboldali francia politikus.

NYITÓKÉP: Hidvéghi Balázs, Gyöngyösi Márton, Donáth Anna és Molnár Csaba, magyarországi EP-képviselők. FOTÓK: Allain Rolland, Jan Van De Vel / European Parliament 2021 ©

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek