Sötétbe borult a legtöbb független lengyel médium

Több mint 40 lengyel médium döntött úgy, hogy 24 órán keresztül adásszünetet tartanak, hogy így tiltakozzanak az új lengyel médiatörvény-javaslat ellen, ami közel egymilliárd złoty bevételtől fosztaná meg a médiapiacot. Szerintük a kormány ki akarja őket véreztetni a koronavírus-járványra hivatkozva.

– ezek a sorok fogadták szerda délelőtt a legtöbb lengyel lap olvasóit, miután 43 lengyel médium döntött úgy, hogy február 10-én 24 órán keresztül adásszünetet tartanak, hogy így tüntessenek a lengyel kormány új médiatörvény-javaslata ellen, amely alapján 2 és 15 százalék közötti adót kellene fizetniük a cégeknek a reklámbevételeik után, a kiadócégek méretének függvényében.

A kormány szerint az új adóra azért van szükség, hogy ezekkel a „hozzájárulásokkal” az egészségügyet és a kultúrát támogathassák, amelyeket rosszul érintették a közel egy éve tartó kínai koronavírus-járvány miatti korlátozások.

Az akcióhoz több neves kiadó is csatlakozott: a német hátterű Axel Springer Polska kiadó egyik napilapja, a Fakt a szolidaritási akció napján így jelent meg:

A címoldalon az olvasóiknak egy személyes hangvételű levélben elmagyarázzák, hogy az új törvényjavaslat egyértelműen a szabad média ellen irányul, és ezzel veszélyeztetik a független, szabad médiumok megélhetését. A főszerkesztő által jegyzett vezércikkben rámutatnak arra, hogy a független médiumokat legutóbb a szocializmus idején üldözték, és ekkor tekintettek úgy a független lapokra, hogy azok „veszélyt jelentenek a közre”. A lap szerint a kormánynak a közösségi médiumok, illetve a saját csatornáik megjelenése miatt lett „egyre nagyobb étvágya a nagyobb irányítás iránt”, és emiatt akarják elhallgattatni a független hangokat.

Az ONET oldalán közzétett nyílt levélben az akcióhoz csatlakozó kiadók szerint a törvényjavaslatnak négy hatása lehet a lengyel médiapiacra:

+ a lengyel médiumok egy része gyengülni fog, de szélsőséges esetben akár megszűnhetnek;

+ korlátozni fogja a minőségi és a helyi tartalmak előállítását;

+ mélyíteni fogja a lengyel médiapiacon az egyenlőtlenséget, mivel miközben az új adóteher közel 1 milliárd złoty (közel 80 milliárd forint) bevételtől fosztja meg a független médiumokat, addig a lengyel közmédia évente 2 milliárd złotyból (közel 160 milliárd forint) működik;

+ előnyben részesíti azokat a vállalatokat, amelyek nem készítenek lengyel, illetve a helyi tartalmakat, míg azokat megsarcolják, akik igen. A közelmény ilyen példaként a techóriásokat említi, akiket az új adó összesen 50-100 millió złotyval terhelheti meg, míg ezzel egyidőben

Piotr Muller kormányszóvivő szerint az új médiaadóra a koronavírus-járvány miatt van szükség, és a kormány az így szerzett pénzeket a nehéz helyzetbe került egészségügyre és kultúrára fordítaná. Muller minderről az állami TVP tévében beszélt, amely a szolidaritási akcióhoz nem csatlakozott, és már az elnökválasztás alatt sem túlzottan a kiegyensúlyozott tájékoztatásról volt híres.

A szolidaritási akcióra a nagyobbik lengyel kormánypárt, a Szolidaritás és Igazságosság (PiS) politikusai is reagáltak. Paweł Jabłoński, a lengyel külügyminisztérium államtitkára Twitterén gúnyosan megjegyezte, hogy az Európai Bizottság német elnöke, Ursula von der Leyen az oltáskampányok kapcsán pozitív példaként említette Lengyelországot, azonban erről a legtöbb lengyel média nem számolt be.

A PiS 2015-ös hatalomra kerülése óta többször is felszólalt azellen, hogy szerintük a lengyel médiapiac túlzottan a külföldiek kezében összpontosul, és ezen változtatni szeretnének. A Reporters Without Borders szerint a lengyelországi médiaszabadság az elmúlt öt évben sokat romlott: míg 2015-ben a 180 országból 18. helyre rangsorolták a lengyel médiaszabadságot, tavaly már csak a 62. helyre, ami 2019-hez képest három hellyel rosszabb.

NYITÓKÉP: Az ONET.pl kezdőlapja február 10-én.