Fiumében felállítottak egy vörös csillagot, évtizedes vitákat hozva a felszínre

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki. Az elüldözött olaszok képviselői tiltakoznak, a város szociáldemokrata polgármestere védelmébe vette a vörös csillagot.

A horvátországi Fiume (Rijeka) az Európai Kulturális Fővárosa-program keretében a város változatos múltját szeretné többek között középpontba helyezni: egykori olasz többségű magyar kikötőből Gabriele D´Annunzió kalózállama lett, majd jött a fasiszta uralom, a német megszállás, és végül a jugoszláv korszak. Mivel a hagyományosan baloldali városban erős az antifasizmus – amit az olasz uralom alóli felszabadítással kötnek össze –, a városvezetés már januárban elhatározta:

Az alkotás tudatosan megosztó: sokaknak jelentheti eleve a szocializmus előtti tisztelgést, de

Mivel a kínai koronavírus miatt számos programot eleve le kellett mondani vagy el kellett tolni, a tervezett május 3-i időpontban, amikor a város 75 éve felszabadult, nem tudott kikerülni a vörös csillag. Szeptember 20-án azonban megtörtént mégis: 1943. szeptember 20-án alakult meg a horvát antifasiszta ellenállás szervezete, a Zavnoh – erre emlékezve helyezték ki a vörös csillagot a toronyházra.

A Zavnoh ezen a napon nemcsak megalakult, de egyben ki is mondta: nemcsak azon területeket kívánja felszabadítani, amelyek a második világháború előtt a királyi Jugoszláviához (a világháború alatt meg nagyrészt az usztasa bábállamhoz) tartoztak, hanem az első világháború után Olaszországhoz került Fiumét, Isztriát és a dalmáciai Zárát (Zadart) is. Ezzel

Nem véletlen, hogy amikor Tito partizáncsapatai a térséget – amúgy egészen Triesztig – 1945 májusában felszabadították a német megszállás alól, számos olasz elmenekült, mert megtorlástól tartottak. Tény: ahogy Trieszt és Fiume, úgy Isztria többsége is akkor még olasznyelvű volt, bár ez sokban a Mussolini-idők brutális olaszosításának, a horvát és a szlovén nyelv teljes elnyomásának volt „köszönhető”.

A helyi olaszok közül többen is bosszútól tartottak – erre volt is példa: Tito csapatai Trieszt közelében tucatnyi olaszt lőttek bele barlangokba a Karszt-vidéken (ún. foibe) –, vagy eleve nem akartak élni egy kommunista országban, ezért kivándoroltak Olaszországba.

Hozzá kell tenni persze, hogy ellenkező irányú vándorlást is volt,

hogy segíthesse a kommunizmus építését. Mivel többségük sztálinista volt, Tito 1948 után, amikor szakított Moszkvával, munkatáborokba internálta nagyrészüket. Noha az 1945-ös felszabadításkor Tito még megígérte, hogy Fiume kétnyelvű maradhat (1945-ben még a lakosság több, mint kétharmada olasz volt),

– ma Fiume lakosságának kevesebb, mint két százaléka (azaz olyan 2000 ember) vallja magát olasznak.

A vörös csillag vagy Tito tehát igencsak megosztó téma: az elvándorolt olaszoknak (ún. esuli), akik jelentős lobbival rendelkeznek ma is az olasz jobboldalon, az üldöztetést jelenti. Bár hozzá kell tenni: noha voltak valóban gyilkosságok, az olaszok többsége 1945 után önként döntött a kivándorlás mellett. Alapvetően csak azon olaszok maradtak, akik ideológiailag is tudtak azonosulni a kommunista rendszerrel.

A vörös csillag felállítása ismét előhívta a régi frontvonalakat, amelyekben a jugoszláv antifasizmus erősen horvát nacionalistának is számít, az ezzel szemben álló olaszok pedig a saját nacionalizmusukat fedik el antikommunizmussal. A vörös csillag szeptemberi felállítása ellen tiltakozott az elmenekült olaszokat képviselő, erősen jobboldali, trieszti székhelyű Isztriaiak Uniója is. Felemelte a szavát azonban a horvátországi olasz kisebbségi szervezet, az Olasz Unió (UI), amely szerint

De horvát részről is volt tiltakozás: az 1991 és 1995 közötti horvát ún. honvédő háború (más neveken: jugoszláv polgárháború, délszláv háború) veteránjai tüntetést is rendeztek Fiumében a vörös csillag ellen.

Vojko Obersnel, a város szociáldemokrata polgármestere azonban védelmébe vette – ráadásul nem pusztán a kulturális performasznak szánt vöröscsillag-állítást, de magát a vörös csillagot is:

– tette fel a kérdést a városvezető, utalva arra, hogy a vörös csillag alatt harcoló partizánok nem csupán felszabadították, de Jugoszláviához is csatolták az addig olasz részeket.

Vojko Obersnel persze nem csak a jugoszláv emlékekkel szemben megengedő. A polgármester támogatta 2017-ben, hogy a város jelképének számító Óratorony tetejére kerüljön vissza a fasiszták által levert Habsburg-sas. De ő volt az egyik legnagyobb szószólója annak is, hogy a város visszakaphassa a magyar időkben használt történelmi lobogóját, amit a zágrábi belügyminisztérium többször is megtiltott Fiumének.

NYITÓKÉP: Vörös csillag a fiumei toronyházon / Rijeka2020, FB