+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. június 30. kedd, 07:05
Carla Konta a fiumei olasz közösség ismert tagja, egyetemi oktató, aki az Egyesült Államokban doktorált. A négygyermekes, idén 34 éves katolikus történész sokakat meglepett azzal, amikor bejelentette: ő fogja vezetni a július 5-i választásokon a horvát nacionalistának tartott Miroslav Škoro pártjának helyi listáját. Mi visz egy olaszt a horvát nacionalisták közé?

Ön a fiumei olasz kisebbséghez tartozik, mégis egy horvát nacionalista párt listáján indul. Azt mondta: azért, mert Horvátországot és Olaszországot egyaránt szereti. Nem túl kevés ez (vagy éppen: túl sok) egyes horvát nacionalisták számára?

 

Szerencsére Miroslav Škoro pártjában, a Haza Mozgalomban nincsenek olyan emberek, akik így gondolkodnának, azaz a kérdés nem vetődik fel számomra. Ha valaki így gondolkodna, annak nem is lenne helye a mozgalmunkban.

 

CARLA KONTA FIUMEI OLASZ CSALÁDBAN SZÜLETETT, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN DOKTORÁLT, JELENLEG A FIUMEI EGYETEMEN ÉS AZ OLASZ GIMNÁZIUMBAN TANÍT. FOTÓ: CK / FB

 

Az olasz kisebbség egésze Horvátországban inkább balosnak számít. Önnek hogyan jutott eszébe egy jobboldali pártba beállni?

 

Az olasz kisebbséget évtizedek óta Furio Radin képviseli (ő az olasz kisebbség politikusa a horvát parlamentben – a szerk.), és ő magát valóban baloldalinak tartja. De én

 

éppen azzal, hogy elindulok, be szeretném bizonyítani, hogy Radin nem képvisel minden olaszt.

 

A horvátországi olasz kisebbség az értékeit tekintve is sokszínű, és fontos erre rámutatni. Furio Radinnak meglett volna a lehetősége, hogy az olasz kisebbség érdekében dolgozzék, de nem ezt tette.

 

Furio Radint mégiscsak eddig minden választáson maguk az olaszok választották be a zágrábi parlamentbe. Miért nincs ennyire jelen a konzervatív gondolat az olasz kisebbség körében? Mondhatjuk, hogy valójában a második világháború után csak azon olaszok maradtak itt, akik eleve szimpatizáltak Titóval és Jugoszláviával, azaz balosak?

 

Sokak, akik maradtak, igazodtak az új rendszerhez, vagy egyszerűen visszahúzódtak a magánszférába. A gond, hogy azok, akik a különböző olasz érdekképviseleti szervek élén álltak, alávetették magukat a titói rezsimnek. Vannak, akik tényleg meggyőződésből tették ezt, mások csak politikai opportunizmusból.

 

Mit jelent önnek Jugoszlávia?

 

1986-ban születtem, röviddel a szocialista Jugoszlávia összeomlása előtt, az átmeneti időszak posztszocialista Horvátországában nőttem már fel. Tény, hogy Jugoszlávia egy pártállami diktatúra volt, amely azonban szakított Sztálinnal, támogatást kapott az Egyesült Államoktól is, liberalizálhatott, nyitott a Nyugat felé, és ezért más utat követett: az önigazgató szocializmusét befelé és a blokkonkívüliséget kifelé (Tito a két nagy blokk közötti országokat, mint például India vagy Egyiptom akarta összeszervezni – a szerk.).

 

Történészként éppen azt kutattam, miként járult hozzá az Egyesült Államok Tito politikájához. Az USA azt szerette volna, ha a jugoszláv modell – a Sztálinnal való szakítás után – más kelet-európai államok számára is követendő lett volna, így akarhatott az amerikai diplomáciai éket verni a szovjet blokkban. Eisenhowernek és minden utána következő amerikai elnöknek az volt a célja, hogy megőrizzék Jugoszlávia függetlenségét Moszkvától, ami Jugoszlávia számára nyugati nyitást és jelentős amerikai katonai, technológiai vagy mezőgazdasági támogatást jelentett az 1950-es és 1960-as években.

 

Ez azonban kétélű fegyver volt, mert ugyan a nyugati közeledés révén a jugoszláv szocializmus szabadabb lehetett, de éppen ez erősítette az állam belső elfogadottságát is. És Tito sohasem hagyta el sajnos az egypárti diktatúrát, és nem riadt vissza az erőszaktól sem, ha valakik rendszerét – mint például az 1971-es horvát tavasz idején (ez egy antikommunista, nacionalista forrongás volt a rendszer ellen – a szerk.) – kétségbe vonták.

 

Tito ma is viták keresztüzében áll. Triesztben, amit amúgy Tito csapatai szabadítottak fel 1945 május elsején, a jobboldali városvezetés idéntől bevezet egy emléknapot, amikor Tito kivonulására emlékeznek. Vojko Obersnel fiumei szocdem polgármester kemény szavakkal bírálta trieszti kollégájának a döntését. Ehhez mit szól?

 

Botrányosnak tartom, hogy Obersnel veszi magának a bátorságot, és egy másik ország belügyeibe akar beleszólni! Az, hogy mi történik Triesztben, a trieszti polgárok és az ottani városvezetés ügye. Lehet erről véleményünk, de egy ottani döntést nyilvánosan bírálni egyszerűen elfogadhatatlan. Ez az egész csak Obersnel politikai kultúráját mutatja meg, és azt, hogy még mindig képtelen levetkőzni titóizmusát.

 

Több százezer olasz kényszerült elhagyni Jugoszláviát, ők az ún. esuli. Hogyan viszonyul a Haza Mozgalom hozzájuk?

 

A Haza Mozgalom nem foglalkozik az esulival, mert nem a mi politikai ügyünk ez. De

 

Miroslav Škoro pontosan ismeri a Fiuméból és Isztriából elűzött, elmenekült olaszok sorsát,

 

amint a totalitarizmusok valamennyi áldozatának tragédiáját.

 

Hogyan reagált a fiumei olasz közélet arra, hogy elindul a Škoro-párt színeiben a választásokon? Árulónak számít?

 

Egyáltalán nem. A helyi olasz közélet nagyon pozitívan reagált az indulásomra, még azon helyi olaszoktól is kaptam pozitív visszajelzést, akik magukat inkább baloldalra sorolják. Nagyon pozitívan reagáltak az Olaszországban élő elűzöttek és szervezeteik.

 

A tény, hogy az olasz kisebbség tagjaként is szeretem az országot, ahol élek, nagyon szép példája annak, hogy multikulturalizmus és patriotizmus egyszerre lehetséges.

 

Az, hogy áruló lennék, eleve egy kissé tendenciózus kérdés – és senkiben fel se merült itt.

 

Mégis azért furcsa, hogy ön olaszként beáll egy horvát nacionalista pártba. Mi volt a fő indoka, amikor csatlakozott Škorohoz?

 

A döntésemet jól végiggondoltam, mérlegeltem, amikor igent mondtam a hívásra. Nagyra tartom Škorot és a mozgalmát, amit – minden ellentmondásossága és problémája ellenére – életre hívott. Az a tény, hogy Škoro bizonyos értelemben egy outsider, különösen megszólított. És eleve

 

magamra ismertem a Haza Mozgalom értékválasztásaiban: a kis- és középvállalkozások erősítése, a szabad piac fontossága és a hagyományos családi értékek védelme,

 

mint például az életnek a fogantatástól a halálig terjedő védelme. Ezek azok az értékek, amelyeket én a mindennapjaimban is megélek, és amelyekért kész vagyok küzdeni.

 

MIROSLAV ŠKORO JOBBJÁN ÁLL CARLA KONTA. AZ OLASZ KISEBBSÉGI POLITIKUS EGYSZERRE TARTJA HORVÁTORSZÁGOT ÉS OLASZORSZÁGOT IS HAZÁJÁNAK, ÉS FŐLEG A KONZERVATÍV TÁRSADALOM- ÉS LIBERÁLIS GAZDASÁGPOLITIKA MIATT ÁLLT BE A MOZGALOMBA.

 

Sokan Miroslav Škorot a horvát Orbán Viktornak tartják. Ha ezt hallja, ez ön szerint kritika vagy dicséret?

 

Sem egyik, sem másik, a kijelentés,

 

az összehasonlítás Orbánnal egyszerűen nem igaz.

 

Miroslav Škoro nem más, mint Miroslav Škoro: egy igazi értelmiségi, a tudományok doktora, egy énekes, egy vállalkozó, egy széles látókörű ember, aki elismeri, hogy nem tudhat mindent. Ezért veszi magát körül tehetséges emberekkel, és büszke vagyok rá, hogy ilyen emberekkel indulhatok a politikai csatákba.

 

Mint jobboldali ember akár a HDZ-be is beléphetett volna. Miért van szüksége Horvátországnak Andrej Plenkovićtól jobbra álló pártra?

 

A HDZ egy tipikus klienspárt, amely nem jobboldalon, hanem a centrumban áll, a gazdasági programja meg szocialista,

 

a közszférában, az állami vállalatokban pedig a klientelizmust és a korrupciót támogatja. Ilyen párttal semmilyen kapcsolatot nem szeretnék. A Haza Mozgalom ezzel szemben olyan embereket hoz össze, akik a középtől jobbra állnak, de semmiképpen sem szélsőségesek, a szélsőségeseket el is ítéljük, nincs is helyük közöttünk. Azt szeretnénk, ha a politikában a felelősség, az adott szó ismét számítana.

 

Az, hogy ma Horvátországnak szociáldemokrata államfője van, sokban Škoronak köszönhető, elvégre az ő szavazói a második fordulóban otthon maradtak, nem voksoltak le a HDZ jelöltjére. Hasonlóan segít Škoro majd egy szociáldemokratát a kormányfőséghez is?

 

Miroslav Škoro nagyon határozottan világossá tette, hogy ez teljességgel elképzelhetetlen.

 

CARLA KONTA EGY ISMERT HORVÁT JOBBOLDALI ÚJSÁGÍRÓVAL, MIUTÁN A FIDESZ-KÖZELI (TÉNYLEG) ZÁGRÁBI Z1 KÁBELTÉVÉNEK INTERJÚT ADOTT. FOTÓ: CK / FB

 

Térjünk vissza Fiuméba. Ön itt, ebben a multikulturális városban született. A Škoro-párt egyik dalmáciai listavezetője, Ruža Tomašić azonban pár éve még azt mondta Fiume kapcsán, hogy ez nem is egy horvát város, de azzá kell tenni. Miért viseltetnek sokan a horvát jobboldalon ilyen ellenérzéssel Fiume iránt?

 

Fiume 1945 után lakosságának nagy részét elveszítette, az akkori 55 ezres városból 32-36 ezer ember (főként olaszok – a szerk.) költözött el. Fiumének mindig megvolt a maga multikulturális és autonomista jellege.

 

Azt viszont, hogy Fiume ma horvát város lenne, nem vonnám kétségbe.

 

De tény, hogy a város történelmi öröksége a multikulturalizmus. Sajnos azonban egyetlen párt, az egykori kommunisták és az azokból kinőtt szociáldemokraták uralják ma a várost, minden hatalmi pozíció náluk van, és Észak-Koreát megszégyenítő korrupt rendszert hoztak létre helyben. Például azok, akik bármilyen városi vállalatnál dolgoznak, nem vehetnek részt az (abortuszellenes – a szerk.) Élet Menetén, mert különben kirúgással vagy lefokozással kell szembenézniük. Ez gyalázatos, elfogadhatatlan, és összeegyeztethetlen bármiféle demokráciával.

 

Ha már az abortuszellenes menetet említi. Škoro ellen nemrég egy feminista kampány indult, több nő – így a volt horvát államfő is – a középső ujja felmutatásával üzent Škoronak, aki ellenzi az abortuszt. Ön nőként mit gondol erről?

 

Jól mondta, ez egy feminista kampány volt, amit előre megterveztek. A Haza Mozgalom véleménye az abortusz kapcsán egyértelmű: az abortusz egy nő számára mindig egy hatalmas trauma, egy lelkileg és testileg is fájdalmas, veszélyes, sokszor tragikus tapasztalat. De más országok tapasztalata is azt mutatja, hogy ha teljesen betiltják jogilag, alkotmányosan az abortuszt, az az illegális módszerek elterjedéséhez vezet.

 

Az abortusz tilalma akkor is teljesen lehetetlen, amikor az orvostudomány egyértelműen a születendő gyermekről megállapítja, hogy gyógyíthatatlan rendellenessége van. A Haza Mozgalomnak az a célja, hogy azon nők, akiknél felmerül az abortusz gondolata, megfelelő anyagi, lelki és egyéb támogatást kapjanak.

 

MÍG SZÁMOS NŐ A KÖZÉPSŐ UJJÁVAL ÜZENT A HAZA MOZGALOMNAK, CARLA KONTA ELINDÍTOTTA A KÉTUJJAS MOZGALMAT A MAGZATI ÉLET VÉDELMÉBEN, AZTÁN EHHEZ IS TÖBB NŐ CSATLAKOZOTT ILYEN KÉPEKET POSZTOLVA. FOTÓ: CK / FB

 

Vissza Fiumébe! Vita volt arról, hogy a város vezesse-e be újra a magyar időkből származó történelmi zászlaját. Mit gondol erről?

 

A történelmi fiumei zászló nemes és nélkülözhetetlen eleme a fiumei identitásnak,

 

a kezdeményezést ezért nagyon is üdvözöltem.

 

Nemrég volt egy kisebb botrány, amikor a horvát sajtó félrefordított egy Orbán Viktor által felavatott táblát, mintha azon „Fiume, magyar tenger” állna, holott ténylegesen „Fiume – Tengerre, magyar” állt azon. A magyar történelem, kultúra része ön szerint Fiuménak?

 

A magyar kultúra kétségtelenül jelen van a fiumei történelemben. Ez már csak az építészetben is megjelenik, ez a mi átvitt értelemben vett közös közép-európai nyelvünk. A konkrét tábla kapcsán azt mondom: rossz értelmezések sajnos előfordulnak, ez most tényleg egy félrefordítás volt. Fontos lenne, hogy kerüljük el a botrányokozást, a feszültségeket.

 

Isztria ma is kétnyelvű. Nem kéne Fiumében is hivatalossá tenni az olaszt?

 

Az olasz-horvát államközi megállapodáshoz kell visszatérni (ez szabályozza, hol kell kétnyelvűség – a szerk.), és utána lehet mindenről beszélni. Akár Fiume kétnyelvűségéről.

 

Több szélsőjobboldali politikus is, akik ma Haza Mozgalommal indulnak közösen, megnyirbálnák a kisebbségek parlamenti jogait. Mi ennek az oka? Olaszként támogatja ezt az irányt?

 

A Haza Mozgalom nagyon világosan fogalmaz, amikor kijelenti, hogy teljes mértékben üdvözli és támogatja a horvátországi kisebbségek oktatási, kulturális és egyéb jogait. Ez mindent elmond. Az, hogy más pártok mit mondanak (akikkel Škoro együtt indul – a szerk.), arról kérdezze meg őket.

 

Van más kisebbségi jelölt is a Haza Mozgalom listáin?

 

A mozgalmukban mindenkinek helye van, aki egyetért a programunkkal és osztja a vízióinkat. Nincs semmiféle kizárólagosság, mert értékek mentén szerveződünk. Vannak tehát más kisebbségi jelöltek is, mellettem például Zlatko Hasanbegović is elindul (egykori kulturális miniszter, akit kizártak a HDZ-ből – a szerk.), ő egy horvátországi muzulmán.

 

NYITÓKÉP: Miroslav Škoro / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nyolc tagállam nem engedné a német elnökséget tárgyalni az EU-s pénzekről és a jogállamiságról, a Néppárt pedig nagyobb szigort szeretne: kemény tárgyalások lesznek.

Strache egy Bécs melletti jósnőhöz és egy dél-burgenlandi sámánhoz járt rontást levetetni és tanácsot kérni. Nem vicc.

Miért ilyen fontos ez a két találkozó? Milyen hatása lesz a tárgyalásoknak a belarusz helyzetre? És miért pont most találkozott Macron a belarusz ellenzék vezetőjével?

Szerintük a kormánynak nincs jobboldali ellenzéke, ezért.

A Fidesz-közeli elemzőcég közvélemény-kutatással támasztja alá, hogy mára annyi a balliberális médiatúlsúlynak.

Szerdán 717 embert nyilvánítottak gyógyultnak a hatóságok, a járvány azonban még mindig elég gyorsan terjed.

A XII. kerületben nagyon nem nézik jó szemmel, hogy Kovács Gergely a nyilvánosságban kritizálja az önkormányzat működését, még az MSZP-s képviselő is kiakadt emiatt. Megkérdeztük, hogy mi történt!

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás