„Két Spanyolország küzdelme.” „Harc a fasizmus ellen.” „Keresztesháború a kommunisták ellen.” „A második világháború főpróbája.” Az 1936. július 17-én kezdődő spanyol polgárháborút sokan sokféleképpen nevezték már az elmúlt nyolcvanöt évben. Egy biztos: a két világháború között ez volt a legvéresebb európai fegyveres konfliktus, melynek emlékezete ma is komoly társadalmi vitákat gerjeszt az Ibériai-félszigeten.

A rendszerváltás után a kommunista ideológiát tükröző szobrokat eltávolították Budapest köztereiről. Mivel a szobrokat nem semmisítették meg, ezek később a Memento parkba kerültek. A szoborpark a nosztalgia és a diktatúrakritika sajátos egyvelege.

Április 28-án lett ötvenéves az Il Manifesto olasz napilap, amit 1971-ben a hivatalos kommunista párt irányvonalával elégedetlen, a pártot balról előző kommunista értelmiségiek alapítottak. A hivatalos kommunista párt már eltűnt, egykori napilapja szocdemmé lett – az Il Manifesto viszont a mai napig kommunista lapként határozza meg magát. Története során trockizmussal, terrorizmussal és antiszemitizmussal egyaránt vádolták.

Kun Béla, Szamuely Tibor, vörösterror – körülbelül ezek jutnak eszünkbe a magyarországi tanácsköztársaságról. Hatos Pál az új könyvében bemutatja, hogy valójában a történet sokkal komplexebb. Elolvastuk – mutatjuk, milyen!

Az osztrák kommunisták a stájer fővárosban hagyományosan erősek, már most a második legnagyobb erőt jelentik. Ha most lennének a választások, minden negyedik grazi őket ikszelné, a kommunista jelölt pedig népszerűbb, mint a város jelenlegi konzervatív polgármestere.

Ez sokak szerint a hidegháború kezdetét is jelentette. Az ebben használt „vasfüggöny” kifejezés a Szovjetunió által megszállt területek határzárára, és a kelet-nyugati világ között feszülő ideológiai ellentétre egyaránt utalt. De honnan származik ez a név?

A berlini fal leomlása nemcsak a kelet-európai szocialista rezsimeket temette maga alá, de Nyugat-Európa legnagyobb kommunista pártját, az olaszt is. Az olasz posztkommunisták a kelet-európai elvtársaikhoz hasonlóan kínlódták végig megújulásokon magukat az elmúlt három évtizedben. A feszültségek azonban megvannak, részben a mostani kormányválság mélyebb okai is ezekben keresendők. Noha immáron 30 éve nincs az egykori hatalmas Olasz Kommunista Párt, a jobboldalnak még most is jó szolgálatot tesz: velük riogathatnak még mindig.

A leninista Junge Welt berlini napilapban a kommunista Die Linke több szervezete által aláírt születésnapi köszöntő jelent meg egy egykori keletnémet határőrnek címezve. A katonát 1962-ben lőtte le egy nyugat-berlini rendőr, aki egy menekülőt védett meg ezzel. A linkés megemlékezés azonban csak azt emelte ki, hogy „példaértékűen” látta el a keletnémet katona a kommunista állam határvédelmét.

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki. Az elüldözött olaszok képviselői tiltakoznak, a város szociáldemokrata polgármestere védelmébe vette a vörös csillagot.

Josef von Neupauer 1893-ban írt egy utópisztikus regényt Ausztria 2020-ban címmel. A könyv egy része bejött, miszerint a járványpolitika miatt szigorú határzárok lesznek. De a történet szerint a Habsburgok még mindig a trónon ülnek, noha kommunista tervgazdálkodásra vált az ország. A könyvet idén ismét kiadták.

Egyre több követője van az osztályharcot hirdető TikTok-fiókoknak, az újbalos tiniknek a koronavírus-járvány is a kezére játszik. Egyelőre az alt-rightot is viszi a lendület.

A falvakban is azért van kevesebb bűncselekmény, mert figyelik egymást az emberek – mondja Hódmezővásárhely polgármestere, Márki-Zay Péter arról, miért vezetnek be nyomravezetői díjat az egyes bűncselekménytípusok feltárása esetén.

Hao Hajdong szerint már most élete legjobb döntése, hogy nyíltan nekiment a kínai rezsimnek. Valószínűleg soha nem térhet vissza az országba.

Hogyan lett a lázadó fiatalemberből „proletárköltő”? Milyen módon sajátította ki emlékezetét a pártállami kultúrpolitika? Elmeséljük.

Lengyelország a független bíróságok kicsinálása miatt kapott ugyanolyan hetes cikkes eljárást az EU-tól, mint Magyarország, de a lengyel kormánypárt, az Orbán-barát PiS EP-képviselője és főideológusa állítja: igazából Lengyelországban van a legnagyobb szabadság. Ryszard Legutko a XXI. Század Intézet meghívására adott elő Budapesten, és arról is kérdeztük, egyetért-e Orbánnal abban, hogy a liberálisok diplomás kommunisták.

Amikor bevezették a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapját húsz éve, egy kultúrharcos vitának próbáltak véget vetni. De sikerült?

Budapest ostromának emlékezetpolitikailag legterheltebb epizódja a kitörési kísérlet. Egy most megjelent könyv, a Budapest Erőd páratlan levéltári tényanyagot tesz közkinccsé, ami talán rendet rakhat az ideológiai csatározásoktól felkavart emlékezetben.

Egész kis illegális piaca épült ki Románia magyar határral szomszédos részein annak, hogy a magyat televíziók műsorait sokszorosítsák. Persze az 1989 előtti időről van szó, és a romániai magyar közösség tagjai alkották a felvevőpiacot, de a termelőket is. Most megtaláltam az akkori gyűjteményemet ezekből a kis kordokumentumokból!

A horvát kikötőváros idén Európa Kulturális Fővárosa. A megannyi művészeti projekt egyike, hogy a híres Korzó elején álló „felhőkarcolóra” – mint a jugoszláv időkben – visszakerül májustól az év végéig a vörös csillag. Kéne vörös csillag Budapesten is?

Az Eszmélet minden elemében nagyszerű sorozat, amit először csak még jobbá tesz, hogy ennyire ismerős a környezet, de később csak elszomorít, ha jobban belegondolunk, mint mond ez rólunk.

Nem Románia fővárosa lesz a legkedveltebb úticélpont, és ez jól is van így. December 1-je alkalmából az Azonnali fotós sétában mutatja be 2019 Bukarestjét, vagyis azt, amit a turistáknak a leginkább el akarnak adni.

Miközben Ausztria más részein már azt se nagyon tudni, hogy léteznek-e még egyáltalán, Stájerországban az osztrák Kommunista Párt (KPÖ) megint bent lesz a parlamentben a vasárnapi választás után. Mitől marxista ez a vidék, és hogyan cáfolják meg a grazi kommunisták mindazt, amit a politológusok gondolnak a szélsőbalról? Elmondjuk!

A rendszerváltás meccsének első félidejében, úgy tíz-tizenkét évig nem álltunk vesztésre. Az MSZP-s kormányoknak voltak hibái és tévedései, amik kinyitották a kaput a vezérkultusz számára, de semmilyen 2010 előtti bűn nem menti, ami 2010 után történt. Immár harmadik, újabb rendszerváltás kell, amely nem rendszer-visszaváltás, nem a 2010 előtti viszonyokat hozza vissza, hanem egy negyedik köztársaságot.

Az államszocializmusban az emberek többsége nem a „rational choice” polgári individuumának módjára viselkedett, amelynél a korlátlan önzés a racionalitás mértéke. Mára ellenben háttérbe szorult a közösségiség kölcsönössége, és az önző, hatalomra törő akarat, üzleti és yuppie önzés egyre jobban előjön. És közben a centrum és a burzsoázia jár jól a félperiféria és a munkatársadalom rovására.

Livornóban alapították az Olasz Kommunista Pártot, ez pedig annyira rányomta a bélyegét a városra, hogy párezer ember azóta is kitart Lenin mellett.

„Sok minden tetszik abból, amit itt elmondtak, de mondja, miért éppen maguknak higgyünk?” – kérdezte tőlem egy munkás 1990-ben. Azóta is ezen a kérdésen gondolkodom: vagy a kezükbe veszik az irányítást, vagy megisszák a levét annak, amit helyettük az állam csinál. Most ott tartunk, hogy isszák a levét.

Lehet bármiért is elmarasztalni a rendszerváltást? Nem hiszem. Akárhogyan is mérlegelem, nem lehetett volna jobban csinálni. Nem vagyunk egyedül a rendszerváltás óta előtört illiberális tendenciákkal, és az is biztos, hogy nem az 1989-es rendszerváltás hibái vezettek ide.

Sőt, a negyven év feletti csehek csaknem negyven százaléka szerint az előző rendszerben jobb volt élni.

A tulajdonosi identitás megmaradása miatt sokkal polgárosodottabb Lengyelország, mint Magyarország, mondja Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, aki nemrég Új Európa Új Kultúrája díjat kapott a lengyelországi Krynicában, a „közép-kelet-európai Davosban”. Szerinte a PiS-kormány alatt is sokkal jobb a lengyel politikai kultúra helyzete, mint a Fidesz Magyarországán, és az MDF-alapító Gy. Kiss azt is elmondja: mi kellett volna ahhoz, hogy sikeresebb legyen a magyar rendszerváltás. Interjú.

Idén harminc éve, hogy megtörtént a rendszerváltás, és Magyarországon is a demokrácia és a kapitalizmus dúl a kommunista diktatúra helyett. De mennyire elégedettek a változásokkal az emberek? Mi az, amit visszasírnának a kommunizmusból, és mennyire értékelik, hogy most már szabadon szavazhatnak? Körbejártuk az országot, hogy megtudjuk. Videó!

A magyar közélet és szakpolitika közel harminc éve előszeretettel hivatkozik Budapest kapcsán Bécsre és, az ország céljai kapcsán pedig Ausztria életszínvonalára. A társadalom meg rendre csalódik, hogy ez sosem sikerült. Mostanra világossá vált, hogy követendő példákért talán inkább a keleti blokkban kéne szétnézni.

1989. február 6-án kezdődtek el a lengyelországi kerekasztal-tárgyalások. A lengyel rendszerváltás inkább a Szolidaritásnak, mintsem egy a magyarhoz hasonló paktumnak köszönhető, mégis nagyban kihatott az akkori megállapodás a lengyel politika elmúlt harminc évére. Milyen volt a rendszerváltás Lengyelországban, és mit tanulhatunk belőle? Elmagyarázzuk.

Orbán vagy Kádár alatt volt jobb? Internacionálé vagy Örömóda? Nagy Baloldali Kérdésekről faggattuk az MSZP-s Kunhalmi Ágnest. Videó!

A modern politika még egy jó sztorit sem talált ki azóta, hogy a liberalizmus meghalt. Feltámadhat a liberalizmus? Mit hoz az automatizáció? Milyenek lesznek a robotháborúk? És miért volt mindig is post-truth az emberiség? Az izraeli sztártörténész, Yuval Noah Harari új könyvének gondolataiból szemezgettünk.

Milyen az élet a százéves Romániában? Volt-e eddig jobb korszak, mint a mostani? A Ceaușescu-nosztalgia és a kivándorlás egyszerre hasít keleti szomszédunknál. Az Azonnali körbejárta Románia Erdélyen kívüli régióit, hogy végigkérdezze az országot, milyen jövőt látnak maguknak.

Úgy tűnik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz tudatosan veszi át és építi be politikájába azokat az eszközöket, amelyek rövid és hosszú távon is negatívan hatnak az állampolgári aktivitásra. De miért passzív a magyar, ha politikáról van szó? Öt lehetséges okot veszünk sorra.

Mi köze a hanyatló Nyugatnak ahhoz, hogy Isten és a transzcendencia ki lettek vonva a társadalmakból? Miért hittek a kommunizmusban a nagyszülei? Hogyan viszonyul holokauszthoz a most gimnazista korú zsidó fiatalok generációja? Köves Slomó azt is elmondja, hogy hogyan tudják az érkező szegény muszlimok ráébreszteni az európaiakat a saját jólétükre. Interjú.

Bukarest tényleg nem Budapest: több a park, jobb és olcsóbb a sör, élhetetlen a bulinegyed, látványos a vadkapitalizmus. A Kárpátok inneni részén megakadóknak is érdemes elnézniük egyszer oda, ahol a románok tényleg otthon érzik magukat. Mutatjuk, miért.